Akár vásárlásról, akár bérlésről van szó: szembetűnő az áremelkedés a hazai ingatlanpiacon is. Az viszont akár meglepetés lehet, hogy a drágulás mértéke az EU-s tagállamok között nálunk különösen magas, aminek, persze, tagadhatatlanul fő oka az infláció. Ugyanakkor – ingatlanszakértők szerint – hazánk még így is a középmezőny végén helyezkedik el az európai „árversenyben”.
Az Európai Unió országaiban tapasztalt lakásbérleti díjak és -árak (2020 azonos időszakához mérten) 2021 III. negyedévében is folyamatosan emelkedtek, átlagosan 1,2–9,2%-kal – közölte legfrissebb jelentésében az Eurostat . A bérleti költségek kisebb mértékben, de folyamatosan növekedtek 2010 óta, ám a lakásárakban ennél nagyobb ingadozás volt megfigyelhető. A 2011–13 közötti meredek csökkenést követően stagnáltak az árak, majd 2015 év elejétől gyors ütemű és nagy mértékű drágulást lehetett tapasztalni. A legutóbbi jó évtizedben az albérleti költségek 16, a lakásárak pedig 39%-kal emelkedtek.
Ha csak a tavalyi harmadik negyedévet vizsgáljuk, az Eurostat lakásárindexe 9,2%-kal nőtt egy év alatt. Az éves áremelkedés üteme az EU-tagállamok felénél megközelítette a 10%-ot, a legmagasabb értékeket Csehországban (+22%), Litvániában (+18,9), Észtországban (+17,3%) és Hollandiában (+16,8%) regisztrálták, az EU-átlag viszont 3,1% volt. Hasonló mértékben nőttek az árak hazánkban is (2,9%), az egész évet tekintve viszont jó 12,5%-os drágulást állapítottak meg a szakemberek.
A magyar statisztikusok legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint a 2015. évi bázison, az Eurostat összevont lakásárindex-módszertana alapján
a magyarországi áremelkedés elérte a 208%-ot, ami továbbra is a legmagasabb
érték az adatot közlő országok közül. A bázisidőszaki érték kétszereséhez közelít az index Csehországban (189,6%), emellett Izlandon, Luxemburgban és Portugáliában is kiemelkedő ütemben nőttek az árak. A volt szocialista országokban – Románia kivételével – pedig mindenütt az EU-s átlagnál (138,8%) magasabb volt a lakások drágulása a múlt hat évben.
„A magyar ingatlanárak még mindig kedvezőek európai összehasonlításban, hazánk a középmezőny végén helyezkedik el az árversenyben – mondta Benedikt Károly, a Duna House szakértője. – Az albérletekért átlagosan 160 ezer forintot kell fizetni havonta, egy budapest-belvárosi lakást pedig már négyzetméterenként 1 millió forintnál drágábban lehet megvásárolni. A Numbeo legfrissebb adatai szerint Horvát-, Észtországban és Szerbiában csaknem azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban viszont Bukarestben és Athénban lehet lakást vásárolni.”
Az árakat tekintve azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lakosság jövedelme országonként jócskán eltérő, ami látványosan hat a lakásárak alakulására földrészünkön.
A Duna House 2022 első negyedéves értékesítési adatai alapján publikálta a legfrissebb országos lakásárindexét, ami érzékelteti az utóbbi időszak lakásár-változásának irányát. A teljes átlagot mutató országos lakásárindex névleges értéke kiugró, 231 ponttal ismét rekordszinten zárt. Reálértéken csakugyan növekedés tapasztalható, de valamivel kisebb ütemű.
A közeli jövőben az ingatlanpiac lakhatási célú objektumainak keresletére nagy hatással lesz az energiaárak tetemes és tartós emelkedése. Ez óhatatlanul növeli az infláció, tovább drágítja az életet, mérsékli az elkölthető jövedelem növekedését. Következésképpen: a növekvő kamatok miatt dráguló hitelek és a szigorodó hitelezés a finanszírozásban okozhatnak nehézséget.