Budapesten átlagosan három százalékkal emelkedtek az albérletárak, a nagyobb városokban meghaladta a hat százalékot: az Otthon Centrum mérései szerint a fővárosban 172 ezer forint a téglalakások lakbérének átlaga, vidéken ez az érték az emelkedésnek köszönhetően már (jócskán, tízezrekkel – a szerk. tapasztalata) átlépte a százezer forintos határt. (A nyitó kép forrása: www.test.de)
A fővárosban a téglalakások albérletára – háromszázalékos emelkedés után – átlag 172 ezer forintra nőtt 2021 végére – tájékoztatta tudósítónkat az Otthon Centrum munkatársa. Az egyszobás lakásokért átlagosan 108 ezer, a kétszobásokért 159 ezer, a háromszobásokért 193 ezer forintot kértek. Az elemzésből az is kiderült, hogy az egyszobás albérletek ára két, a háromszobásoké 12,5 százalékkal csökkent, ellenben a legkeresettebb kétszobás bérleményeké 3 százalékkal emelkedett 2020 óta.
A Duna budai oldalán a bérleti díj átlagosan 189 ezer forintnál állt meg 2021-ben. A legdrágábban a II. kerületben lehetett tavaly ingatlant bérelni (229 ezer forintos számtani középértéken), ehhez képest a III. kerület valamivel olcsóbb volt (202 ezer forint). A harmadik legdrágább városrész az I. kerület lett (192 ezer forinttal). A dobogóról leszorult a XI. és XII. kerület, ott egyaránt kedvezőbb áron lehetett bérlakáshoz jutni (157 ezer forintért).
A budapest-belvárosi kerületekben átlagosan 172 ezer forint volt a havi bérleti díj. A legdrágább az V. kerület volt (205 ezer forinttal), amelyet a XIII. kerület követett (198 ezer forinttal); a pesti oldal harmadikja a VI. kerület lett (171 ezer forinttal). A többi kerületet ennél alacsonyabb – 131–140 ezer forint közötti – havi bérleti díj jellemezte. A külső pesti kerületekben a havi bérleti díj átlaga 138 ezer forint volt tavaly.
Az elemzés a panellakások bérleti díjaira is kitér. Az egyszobás panellakások bérleti díja csaknem megegyezik az egyszobás tégla lakások díjával. A kétszobás panellakások esetében viszont számottevően lehetett spórolni: Budán és a Belvárosban 130 ezer, külső Pesten 117 ezer forintot kértek, szemben az ugyanekkora téglalakások 131–172 ezer forintos városrészenkénti árával. A háromszobás panelek esetében még nagyobb az árkülönbség, a 145–150 ezer forintos átlagos bérleti díj havi 70 ezer forinttal kedvezőbb, mint az ugyanekkora téglalakás bérleti díja Budán vagy a pesti belvárosban.
A százezer fősnél nagyobb városokban átlagosan 103 ezer forintért lehetett téglalakást bérelni, ami 6,5 százalékkal magasabb, mint 2020-ban. Ez azt jelenti, hogy vidéki nagyvárosokban a növekedés több mint duplája a fővárosban tapasztaltnak. Az egyszobás lakások bérleti díja 70 ezer forint, ami a 2020-i értékkel megegyező, de a kétszobás albérletekért felszámított 106 ezer forint már 15 százalékkal, a háromszobás albérletekért kért 126 ezer forint pedig 10 százalékkal magasabb a 2020-i értéknél. Az átlagos bérleti díj Debrecenben és Győrött a legmagasabb 110 ezer forinttal, a többi városban az átlagérték 100 ezer forint körül alakult. A panellakások bérleti díja két- és háromszobás lakások esetében 10–20 ezer forinttal kedvezőbb, mint a téglalakások bérleti díja.
Az árak jövőbeni alakulásáról szólva a szakember elmondta, hogy az idén januárban a tavalyi árszinten történnek a bérbeadások, de Budapesten és vidéken is inkább emelkedő lakbér-kilátásokra lehet számítani 2022-ben. A főváros esetében már most jól látszik, hogy főleg a belső városrészek iránt nőtt az érdeklődés, ami a bérleti díjakat is felfelé mozdíthatja.