Kinevette a nemzetközi sajtó az erőlködő Orbánt

Joseph Daul twitter-üzenetéből átvéve a Politico portál ismerteti a Fidesz felfüggesztését eredményező szavazást, mivel az utóbbi időszakban a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és a Soros György elleni plakátháború ugyancsak elmérgesítette a Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolatát. A cikk szerint ennek súlyosabb következményei is lehettek volna azon kívül, hogy nem vehet részt a Fidesz a pártcsalád rendezvényein és megfosztották szavazati és véleményalkotási jogától is, merthogy sokan egyenesen a kizárását követelték.

Miután Orbán Viktor elfogadta a döntés indoklását, a szavazást követő nyilatkozatában mégis úgy fogalmazott, hogy nem volt semmilyen Juncker-ellenes kampány. Tájékoztató jellegű kampány volt ez – az újságírók és a teremben lévők enyhén szólva kinevették a magyar kormányfőt. Az EPP elnökhelyettese, Jyrki Katainen úgy fogalmazott, önként kérték a büntetés kiszabását – a Fideszről többes szám harmadik személyben szólva és hozzátette: örül és elégedett is egyben, mivel a párt végül meghúzta azt a határt, ami egyértelművé tette, mit tűr, és mit nem tűr el a tagjaitól.  

És ha már twitter, akkor Guy Verhofstadt twitterét is érdemes idézni, aki szerint az Európai Néppárt elvesztette erkölcsi tekintélyét, nem vezetheti az Európai Uniót, hisz’ ez csak egy politikai trükközés volt, mert a Fidesz végül is bent maradt a Néppártban. Ez a döntés nemcsak Európára nézve szégyenteljes, de azt is bizonyítja, hogy fogalmuk sincs, mi történik valójában Magyarországon.

A The Economist először a Fidesz bűnlajstromát sorolja fel: kezdve az illiberális demokráciával, folytatva az uniós alapok elorozásával, a korrupcióval, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének fojtogatásával, az alkotmány átírása miatti közéleti korlátozásokkal, még végül eljut a Sargentini-jelentésig és a 7-es cikkely alkalmazásának procedúrájáig. A felsorolással egyértelműen azt sugallja, a bölcsek háromtagú bizottsága ezeket górcső alá véve aligha igazolja az uniós értékrendnek való megfelelést. Mindenesetre az Economist a címében azt írja: megindult Orbán hanyatlása. A döntést a szerző túl későn jöttnek és a büntetést pedig túl kevésnek találja. 

A Financial Times azt emeli ki, hogy Angel Merkel pártja is megszavazta a Fidesz tagságának a felfüggesztését. Manfred Webertől azt idézi, hogy őszinte és kőkemény vita után az EPP világos üzenetet küldött a világnak: a Fidesznek nincs joga beleszólni a pártcsalád jövőjébe és döntéseibe. Orbán jó döntésnek, kompromisszumosnak nevezte a végeredményt és ígéretet tett a Néppárt kampányának támogatására.

A CNN az előző cikkhez hasonlóan nem tekinti mellékesnek, hogy a Fidesz megfenyegette a Néppártot, elhagyja, ha felfüggesztik a tagságát. Ennek eredménye lett aztán az, hogy a felfüggesztés csak ideiglenes.  

A Der Spiegel árnyalta a képet: Orbán kicsit másképp értékelte a történteket, mint amilyenek azok valójában voltak, mondván, hogy jó kompromisszum született – a hozzájárulásukkal. Ugyanakkor azt is megjegyzi az írás, hogy nem szokás kinevetni politikusokat, az újságírók mégis ezt tették. Weber sikerének könyveli el, hogy Orbán végül nem fog szélsőjobbos csoportosulást szervezni, sőt inkább a csúcsjelöltet segíti. Megjegyzi az elemzés, rosszabbul is végződhetett volna, tekintve például, hogy Juncker a kizárás mellett volt. De a kizárás nem javított volna a helyzeten, ráadásul Orbánból mártírt csinált volna. Ugyanakkor nem kizárt, hogy az uniós választások után még simán összeállhatnak a szélsőséges populisták. Vajon a mostani döntés hatására megváltoztatja politikáját Orbán? – kérdi a Der Spiegel, s a választ erre maga Orbán adta meg a döntést bejelentő sajtótájékoztatón: „nem változatom meg a politikámat”.

Nem költözteti át Tel-Avivból a magyar követséget Jeruzsálembe az Orbán-kormány – írja az izraeli Haaretz idézve a magyar külügyminiszter szavait, aki egyébként azért ment ki Jeruzsálembe, hogy ott ünnepélyesen is átadja a külgazdasági képviseletet Benjamin Netanjahuval az oldalán. Szijjártó Péter ezt azzal indokolta, hogy Magyarország tartani akarja magát a nemzetközi törvényekhez és uniós kötelezettségeihez is. A cikk megjegyzi, az Európai Unió ellenzi Trump döntését az amerikai követség áthelyezéséről, s ezzel Jeruzsálem fővárosi státuszát is ebben az értelemben, mert Brüsszel szerint a főváros kérdéséről a palesztinoknak és a zsidóknak közösen kell dönteniük.

Ezzel egyidőben a Palesztin Hatóság bekérette a magyar képviselet vezetőjét, Shaba Radát magyarázatot várva a jeruzsálemi külgazdasági képviselet megnyitásáról, és értésre adta tiltakozását is – írja az angol nyelvű Anadolu Agency. A palesztin külügyi tárca hazánknak e lépését a palesztinok, a muszlim és arab világ elleni agressziónak tekinti, és közölte, visszahívta nagykövetét Magyarországról.