Kirúgták a nemzetre rárontó meteorológusokat

Az Országos Meteorológiai Szolgálat – utóbb tévesnek bizonyult – előrejelzése alapján az operatív törzs úgy döntött, hogy biztonságosan nem lehet megtartani az augusztus 20-i estére tervezett össznépi látványosságot, Európa legnagyobbnak beharangozott tűzijátékát. A beígért vihar azonban elmaradt, szél nem volt, eső sem esett.

Az OMSZ az okozott kellemetlenségekért elnézést kért, de ez kevésnek bizonyult: Palkovics László technológiai és ipari miniszter haladéktalanul intézkedett és azonnali hatállyal felmentette Radics Kornéliát, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökét, valamint Horváth Gyulát, a szervezet szakmai elnökhelyettesét.

„A tegnap esti események a tegnap délelőttig rendelkezésre álló modelleredmények, illetve az ezekből alkotott forgatókönyvek nem valósultak meg. Az akkori eredmények közül a legkevésbé valószínű történt meg. Ez a bizonytalansági faktor, sajnos, benne van a szakmánkban, ezt igyekeztünk kommunikálni is. Elnézést kérünk a kellemetlenségekért!” Ez a szöveg jelent meg az OMSZ honlapján vasárnap.

Az első, ami eszünkbe jut, hogy a meteorológusokkal mindig baj van. Hol azért, mert bejön az előrejelzésük, hol pedig azért, mert nem. Sławomir Mrożek, a kiváló lengyel író egyik elbeszélésének hőse egy fiatal meteorológus, aki szorgalmasan küldi a jelentéseit a központba, gondosan leírva, hogy éppen milyen az idő. A főnökeinek azonban elegük lett abból, hogy Lengyelországban gyakran rossz az idő, ezért felszólították a fiatalembert, ne keserítse el a szocializmust építő lengyel embereket, és inkább szép, napos időjárásról számoljon be. Így is történt, ám hősünk egy viharos napon épp arról küldött jelentést a központba, hogy az égbolt felhőtlen, hétágra süt a nap, amikor egy villám agyoncsapta.

Magyarországon a rendszerváltás után sem volt mindig felhőtlen a meteorológiával kapcsolatos vélekedés. Olyannyira nem, hogy a Petőfi Rádióban egy időben le volt tiltva a Pál Utcai Fiúk nevű zenekar Balatonszepezd című dala, mert az egyik sor úgy szólt, hogy felhők jönnek Magyarországra. Amit, némi éberséggel, akár átvitt értelemben is lehetett értelmezni. Márpedig köztudott, hogy Magyarország előre megy, nem hátra, felhőkről szó se essék.

Ami pedig a meteorológiai intézet mostani bocsánatkérést illeti: szokatlan, hogy egy fontos, közfeladatot ellátó szerv ilyenre vetemedik. Nálunk ugyanis nem szoktak elnézést kérni az elkövetett hibákért, hiába is vártunk volna például legalább néhány együttérző szót a covid-járvány – mondjuk így – sajátos kezeléséért. A világpiaci árnál drágábban megvásárolt, a többi oltóanyagnál kevésbé hatékony kínai vakcinákért, a fölösleges számban – nem szakemberek, hanem fürkészek és portyázók által – beszerzett lélegeztetőgépekért, amelyeket aztán a külgazdasági és külügyminisztérium nagy erők bevonásával igyekezett értékesíteni, de leginkább csak elajándékozni sikerült.

Lehetett volna elnézést kérni már rögtön a NER dicsőséges indulásakor a magán-nyugdíjpénztárak lenyúlásáért, az ércnél is maradandóbbnak mondott, azóta tíznél is többször módosított alaptörvényért, a Városliget tönkretételéért, a gyenge forintért és az ebből következő minden korábbit felülmúló drágulásért.

És valahol az is elvárható volna, hogy az illetékesek elnézést kérjenek Magyarország eladósításáért, valamint azért, hogy sok évre titkosított szerződésekkel kiárusítják az országot keleti despoták által vezetett diktatúráknak.

Persze, nem feltétlenül kell elaprózni a bocsánatkérést. Mi, magyar polgárok kevéssel beérjük, és azzal is kiegyeznénk, ha a miniszterelnök a közszolgálati televízióban bejelentené, hogy bocsánatot kér az elmúlt 12 év dúlásáért.