(Forrás: kurier.at) Sorra megadják magukat az ukrán harcosok a mariupoli Azov acélmű területén. Foglyaikat az oroszok kivégzéssel fenyegetik.
Egyre több, máig már mintegy 1000 katona adta meg magát a hónapok óta ostromlott mariupoli Azov acélmű területén – jelentette az orosz hadsereg. Az ukrán hadsereg katonái és az azovi milícia több egysége is elrejtőzött a romok között és a kiterjedt terület földalatti alagút-rendszerében. A jobboldali milicista azovi zászlóalj (az oroszok szerint neonácik gyülekezete) tagjaira különösen vadásznak a megszállók: méterről méterre fésülik át a területet.
Hétfő estére az első 260 ukrán harcos megadta magát az acélműnél: sokan súlyosan megsérültek, hordágyon kellett őket kivinni az üzem romjai közül. Mindannyiukat az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött kelet-ukrajnai területekre szállították. Ötvenhárom súlyos sebesültet Novoazovszk kisváros kórházába, a többit az ugyancsak orosz megszállás alatt álló Olenivka városába vitték.
A kijevi ukrán kormány kezdetben bizakodását fejezte ki, hogy a harcosokat szabadon engedik az orosz foglyokért cserébe. Zelenszkij elnök videóüzenetben közölte, hogy nemzetközi közvetítők is részt vesznek a tárgyalásokon. Mindenesetre biztos volt abban, hogy „Ukrajna hőseit” szabadon engedik. Az orosz hadsereg viszont egyelőre nem nyilatkozik arról, hogy miként kíván bánni a foglyokkal. Csak egy videót tett közzé, amely a katonák elszállítását és első ellátását mutatja be. A legtöbb nemzetközi megfigyelő kételkedik abban, hogy a cserére valóban sor kerül.
A Moszkvából érkező első reakciók egészen más következtetést sugallnak: Oroszország példát statuálhat a harcosokkal.
Pontosan ebbe az irányba mutatnak orosz politikusok első, nyilvános megjegyzései. Vjacseszlav Volodin, az orosz parlament elnöke kedden plenáris ülésen azt követelte, hogy az elfogott háborús bűnösöket ne cseréljék ki, hanem állítsák bíróság elé: „a náci bűnözőket nem szabad kicserélni”. Felszólította a Duma védelmi és biztonsági bizottságait, hogy készítsenek erről jegyzőkönyvet, és kérte a képviselőket, hogy támogassák indítványát. A Liberális Demokrata Párt megbízott vezetője, Leonyid Szluzkij kedden még azt is javasolta, hogy a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot fel kellene oldani, hogy az ukránokat erre a maximális büntetésre ítélhessék.
Végül kedd este ismertté vált, hogy az orosz főügyészség kérte a legfelső bíróságtól az Azov terrorszervezetté minősítését, ami még valószínűbbé teszi az ukrán harcosok elítélését. Oroszország ugyanis felfüggesztette a halálbüntetést, de fenntartja magának a jogot, hogy háború esetén ismét alkalmazza azt. Ez azt jelenti, hogy az Azov-zászlóalj tagjai kivégzésre számíthatnak.