Őexcellenciája, Iain Lindsay, Nagy-Britannia budapesti nagykövete április 17-én rendkívül tartalmas, másfél órás beszélgetés keretében tájékoztatta a MÚOSZ kül- és biztonságpolitikai szakosztályának tagjait és a többi résztvevőt a brexit okairól, menetéről és a legújabb fejleményekről. (Nyitó képünk forrása: youtube)
A nagyköveti rezidencián nagy érdeklődés mellett megtartott összejövetelen a brit diplomata mintegy háromnegyed órás off the record előadás keretében számolt be a magyar újságíróknak az angol kilépés okairól, valamint a várható eseményekről, majd válaszolt a szakosztály tagjainak kérdéseire. Noha a nagykövet konkrét kijelentései nem idézhetők, szavaiból a jelenlévők két következtetést vonhattak le.
Az első és legfontosabb az, hogy a kilépés szempontjából döntő jelentőségű parlamenti viták ellenére minden szigetországi párt egyetért abban, hogy a 2016. évi népszavazás eredményét tiszteletben kell tartani. Ennélfogva az újabb népszavazás kiírásának esélyei minimálisak, s noha a kiválás részletei még nem tisztázódtak, bizonyos, hogy a megegyezés nélküli brexitet is minden politikai erő ellenzi. Ami Skócia és Észak-Írország különleges nézőpontját és helyzetét illeti, Londonban továbbra is bíznak abban, hogy az eltérő politikai és gazdasági érdekekből eredő nézetkülönbségek nem vezetnek szakadáshoz.
A másik fontos és Magyarországot igen közelről érintő körülmény, hogy az Európai Unióból való brit kiválás után a szabad mozgás feltételei az uniós viszonyokhoz képest szigorúbbak lesznek ugyan, de ez nem változtat a jelenleg is Nagy-Britanniában dolgozó magyarok helyzetén, mert az ő jogaik már biztosítottak, függetlenül attól, hogy rendezett vagy rendezetlen kilépésre kerül sor. Mint ismeretes, jelenleg egyedül Londonban mintegy 250 ezer magyar dolgozik, míg a Nagy-Britanniában tartózkodó külföldi vendégmunkások száma összesen 3,8 millióra tehető. A legnagyobb külföldi kolónia a lengyel. A Nagy-Britanniában élő vagy/és dolgozó lengyelek száma eléri az egymilliót. A már az Egyesült Királyságban tartózkodó vendégmunkások, illetve azok, akik a kilépési folyamat végéig, azaz 2020 december 31-ig lépnek be az országba, a jelenlegi EU-szabályoknak megfelelően tartózkodhatnak Nagy-Britanniában, és öt év ott élést követően letelepedési engedélyért folyamodhatnak. Azok, akik 2020 december 31. után érkeznek, három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az országban. Ezután az Egyesült Királyság jövőbeni bevándorlási rendszere fog rájuk vonatkozni, melynek részleteit jelenleg dolgozzák ki.
A nagykövet részletes tájékoztatást adott arról is, hogy várhatóan miként alakulnak a brit kilépés körülményei, de felhívta a figyelmet arra, hogy az EU által megszabott október 31.-ei végső határidő ellenére még sem a kilépés konkrét időpontja, sem pedig az nem dőlt el, hogy a britek részt vesznek-e az európai parlamenti választásokon. Az EP-választásokon való részvétel technikai előkészítése mindenesetre megkezdődött.
A magyarok biztonságban érezhetik magukat Nagy-Britanniában
Csernyánszky Judit exkluzív interjúja a brit nagykövettel
– Nem lehet könnyű önnek, hisz skót – Skócia ugyebár az Európai Unióban való maradásra szavazott, sőt, még az Egyesült Királyságtól való függetlenedés sem áll tőle távol. Skót létére Theresa May álláspontját, azaz a brexitet kell képviselnie.
– Nem vagyok politikus; diplomata és közszolga vagyok. És politikai kinevezett sem vagyok. 1980 óta dolgozom a külszolgálatnál, tehát karrierdiplomata. És egyáltalán nem nehéz képviselni ezt az álláspontot. A világ egyik legkiválóbb diplomáciai szolgálatánál meg különösen nem, merthogy a sokszínű politikai palettát alkotó kormányokat képviselünk. Képviseltem a Munkáspártot épp úgy, mint a konzervatívokat, illetve konzervatív–liberális–demokrata koalíciós kormányt is. Természetesen minden diplomatának vannak saját meglátásai, de egy jó karrierdiplomata ezeket magába zárja. A brit adófizetőket kell reprezentálnom függetlenül attól, hogy skót, angol, ír, vagy wales-i vagyok-e, függetlenül attól, hogy keresztény, muzulmán vagy zsidó vagyok-e, sőt, nemtől és fajtól függetlenül is. Szóval nincs ezzel semmi gond.
– Mindenesetre nálam egészen biztosan többet utazik az Egyesült Királyságba, mit tapasztal otthon, milyen az utcai hangulat: az emberek maradni akarnak az unióban vagy távozni onnan?
– Nos, azért én sem járok olyan gyakran haza. S ha megyek, akkor is Londonba. Márpedig, ha a fővárosiakat nézzük, azok zömében a bennmaradásra voksoltak. Az utóbbi hónapokban Glasgow-ban és Edinburgh-ben jártam, és ráadásul ők is a londoniakhoz hasonlóan voksoltak. Azt gondolom, hogy az ilyen vizitek nem feltétlenül fedik le az általános közérzetet, azt, hogyan gondolkodik 65–67 millió ember az országban. Ami viszont nyilvánvaló, hogy az uniópárti és az unióellenes nézetek egyként határozottan tartják magukat. Az alsóház megosztottságát mi sem bizonyítja jobban, hogy az egyik szavazásnál 310 igen és 310 nem szavazat született. Szerintem ez a parlamenti megosztottság tökéletesen tükrözi az országban lévő ez irányú megosztottságot is. Ám demokratikus úton, referendumon döntött az ország a brexit mellett, ezért a parlamentnek, mindkét pártnak is meg kell találnia a közös nevezőt és a kompromisszumot. S a folyamat ezekben a percekben is zajlik.
– Egy újabb referendum kizárt a mostani lehetőségek közül? Ami netán a bennmaradás lehetőségét erősíthetné meg?
– Nem, nincs kizárva. Azt hiszem, ezt a médiában lehetett olvasni, hogy bizonyos munkáspárti, idősebb tagok szorgalmaznának egy újabb referendumot a kilépési nyilatkozat mikéntjére vonatkozó tartalommal. Igen, ezek a viták mindmáig tartanak, nem tudnám megjósolni ennek az eredményét. Amit viszont biztosan tudok mondani, hogy a Westminsterben volt egy voksolás a 2. népszavazás megtartásának a lehetőségéről, amit nagy többséggel lesöpörtek az asztalról. A kormány nem gondolja azt, hogy szükség lenne egy második referendumra. Amire szükség lenne, az a brit parlament által elfogadott olyan törvény, amellyel a legjobb érdekeket képviselve lehetne tárgyalni a kilépés feltételeiről. A jelen pillanatban tehát az újabb népszavazást csak egy technikai és nagyon elméleti lehetőségnek tartom. Érzésem szerint e mögé most nem lehetne többséget felsorakoztatni. Mindazonáltal ehhez parlamenti többségre is szükség lenne, és erről egyszer már szavazott az alsóház, aligha kerül elő még egyszer komolyan a kérdésfelvetés.
– Igen ám, de a médiából azt is tudjuk, hogy a benn maradni akarókkal szemben növekszik a gyűlölet, egyre nagyobb a düh, Nigel Farage képes volt az utcára vinni emiatt a híveit. Ezért ez már komoly társadalmi szembenállást tükröz. Önnek nem ez a benyomása?
– Valóban, sok ember vall nagyon határozott nézetet. És az is igaz, hogy nem kellemes látni, hallani azt a stílust és nyelvezetet, amit magukból megmutatnak. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy mindkét oldalon léteznek szélsőségesek. Mindkét oldalon használtak olyan kifejezéseket, amelyek valótlanok, amelyek bujtogatóak és kártékonyak. Hisz’ a mai helyzetben épp az ellenkezőjét kellene tenniük, összecsiszolni a nézeteltéréseket. És épp ennek vagyunk a szemtanúi a kormány és az ellenzék részéről, akik közös nyelven igyekeznek beszélni. Amit ön látott-hallott a médiában, az meggyőződésem szerint elenyésző kisebbség az országban. A következő hetekben szerintem a parlamentben május 23-ig létrejön egy közös megállapodás a kilépés mikéntjéről, ha nem május 23-ig, akkor október 31-ig bezáróan.
– A határidők roppant szorosak ahhoz képest, hogy lassan a referendum óta eltelt három év, mégsem jutottak dűlőre. Ahhoz, hogy ne vegyenek részt az uniós kampányban, május 23-ig mindenképpen le kell zárni az uniós egyezkedést.
– Igen, ebben önnek teljesen igaza van. Az uniós kampányra való előkészületek már megkezdődtek. Meg kell állapodnunk mindenképpen május 23-ig, ha nem akarunk részt venni az uniós választásokban.
– Ez a jelen pillanatban nem tudható, de ön bizakodónak látszik a megállapodás határidejének a megtartását illetően.
– Ezt még nem tudjuk, mindenképpen a most zajló kormányzati és ellenzéki tárgyalások kimenetelétől függ. Ráadásul most parlamenti szünet van, leghamarabb kedden ülnek ismét össze. Eközben persze folynak az egyeztetések a konszenzusról. A legjobb forgatókönyv szerint ez a konszenzus meg fog születni, amit a szünet után felterjesztve a parlament minden bizonnyal meg is szavaz, és ez nemcsak azt jelenti, hogy nem veszünk részt az EP-választásokon, de azt is, hogy június 1-jével kilépünk az Európai Unióból.
– Szóval akkor kampányszlogenjük sincs még az uniós választásokra?
– Hát persze, hogy nincs. De jelezni szeretném, ez a politikusok dolga… Én diplomata vagyok, politikailag mi semlegesek vagyunk ebben a kérdésben is. Hozzá kell tennem, én nem a konzervatív párt kinevezettje vagyok, úgyhogy szerepem sem lehet a választásokban. Ha mégsem lenne széleskörű megegyezés, akkor azt a közös minimumot kell felterjeszteni a parlament elé, ami megszavazható. Persze mindenkinek jobb lenne, ha magabiztos többség mondaná ki a közös álláspontot, hogy gördülékeny legyen a tárgyalás az unióval.– Azt viszont már most tudható, hogy a kinn tartózkodó uniós állampolgárok, köztük a magyarok védettséget élvezhetnek.
– A magyarok többsége – tekintet nélkül arra, hogy megállapodás nélkül vagy megegyezéssel távozik Nagy-Britannia az unióból – úgy érzi, garanciát kap az ott tartózkodásához. És az jó hír, mert nem szeretnénk, ha nem így lenne. Persze a tartózkodási és állampolgársági engedélyeztetések során mindig lesznek olyan speciális csoportok, amelyek esetleg hátrányt szenvednek, de igyekszünk majd ezeket is kiküszöbölni. Nyilván lesznek olyanok, akik nem érzik majd magukat anyagi biztonságban, vagy az adott közösségben nem találják meg a számításaikat, és továbbállnak.
– Ebben, a már kidogozott rendszerben mi vonatkozik azokra, akik jó ideje már kinn tartózkodnak és mi azokra, akik a brexit előtti utolsó pillanatban teszik be a lábukat az országba?
– Tényleg, erről is beszélnünk kell. Ha megszületik a kilépési megállapodás és elkezdődik az átmeneti periódus, akkor 2021 közepéig lehet letelepedési engedélyhez folyamodni. Szerintem ez igen nagylelkű ajánlat. Magyar barátaim azt kérdezik, most kell azonnal? Most is lehet, de ráérnek, bőven van rá idő. Ha azonban nem tudunk megállapodni az Európai Unióval, akkor jövő év végével lezárul a jelentkezési határidő. Ha már öt éve kinn vagy, akkor csak pár napot vesz igénybe az engedélyeztetés a letelepedéshez. Ha öt évnél rövidebb ideje élsz kinn, akkor három évre szóló ideiglenes letelepedési engedélyt kapsz. Ezt követően pedig két évbe telhet, amíg az átmenetiből végleges letelepedési engedély lesz. Eközben azonban senki sem veszíti el a már addig is megszerzett jogait. És határozatlan ideig, addig maradhatsz, amíg csak akarsz. Aki pedig már eleve 6 éve van kinn, az folyamodhat állampolgárságért, s ez a procedúra maximum 7 évet vehet igénybe.
– Ön nem tart a kilépést követő negatív következményektől, amelyeket számos prognózis ismertetett már? Gondolok itt elsősorban az ország pénzügyi helyzetének, gazdaságának lehetséges meggyengülésére…
– Az az igazság, hogy a brit gazdaság valóban jelentős erőt képvisel a globális piacon. Amint kimondták, hogy brexit, máris világvégét jósoltak. Három éve, amióta ismerjük a referendum eredményét, a nagy gazdaságokhoz illő, átlagos, 1,7% GDP-növekedést produkáltunk, a munkanélküliség rátát 3,8%-ra csökkentettük, ami 1975 óta a legalacsonyabb mutató. S nemcsak meghatározó szereplője vagyunk a világgazdaságnak, de egyben az egyik leginnovatívabb gazdaság is a miénk. Ez a génjeinkben van, amit egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni. Egészen biztos vagyok abban, hogy a brit gazdaság jövője ugyanilyen ígéretes lesz, ugyanúgy meghatározó szereplője lesz a piacnak, legyen szó Ázsiáról, Európáról, Afrikáról vagy a Közel-Keletről, mint a brexit előtt. Nincs miért aggódnunk.
– Készülnek tervek a Magyarországgal való kereskedelmi megállapodásokra is?
– Nyilvánvaló, hogy törvényes keretek között a Magyarországgal való együttműködésünket az Európai Unió adta kereteken belül kell elképzelni. De Magyarország nem egyszer kifejezésre juttatta, hogy több és szorosabb kereskedelmi kapcsolat kiépítésére törekszik. Szijjártó Péter külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Királyság lesz Magyarország legnagyobb, unión kívüli kereskedelmi partnere. Magyarország érdekelt abban, hogy minél több cég telepedjék le, s mi épp ugyanígy gondolkodunk. Holnap például a Nagy-Britanniába készülő start-up cégeknek tartok fórumot. Sőt tovább megyek, az eddigieknél is szorosabb együttműködésre számítunk – a többi között a mesterséges intelligencia vagy az okos városok kiépítése területén.
– A brit nagykövetség mindig aktív közéleti szerepet is felvállalt – hagyományosan. A brexit mennyire vonja el a figyelmet minden egyéb dologról?
– Soha ennyi magyar nem élt az Egyesült Királyságban, ezért különösen fontos a számunkra az együttműködés. A jelenségre megfelelően kell reagálnunk, méghozzá személyes kapcsolatépítéssel. A barátság sem hullik csak úgy az ölünkbe, meg kell érte dolgoznunk. Például még soha sem fordult elő, hogy a British Council, a Brit Tanács élére magyart válasszunk. Nos, ez is megtörtént.
Jane Heiningre, halálának 75. évfordulójára is emlékeztünk Az Élet Menetén, mert katolikus létére Auschwitzban végezte. Az volt a bűne, hogy skót misszionáriusként magyar zsidókat mentett meg a holokauszttól. Voltam a Dohány utcai zsinagógában, a Páva utcai holokauszt-múzeumban, és megnéztük a régi skót misszió épületét is. Elmondhatom, hogy az itteni zsidó közösséggel kifejezetten baráti a kapcsolatunk – nyilatkozta a Klubrádiónak Iain Lindsay brit nagykövet.