Korrupciós világrangsor: tovább romlott Magyarország megítélése – a korrupció a rendszer jellemzőjévé vált

Már hosszú évek óta az észak-európai országok (Dánia, Finnország, Svédország és Norvégia), illetve Új-Zéland és Svájc találhatók a korrupcióval legkevésbé szennyezettek élmezőnyében; Kanada és Hollandia is az első tíz között szerepel. Erről Martin József Péter beszélt a világjelentés fő megállapításait taglalva. „Megfigyelhető, hogy ahol stabil a demokrácia és jól működik a gazdaság, ott a közhatalom is átláthatóan, elszámoltathatóan működik” – mondta a Transparency International (IT) magyarországi tagozatának ügyvezető igazgatója. Hozzáfűzte: ha szabad a sajtó, érvényesülnek az emberi jogok és független az igazságszolgáltatás, akkor a korrupciónak is szűkebb a játéktere.

A berlini székhelyű Transparency International húsz év óta vizsgálja a világ országainak korrupcióellenes teljesítményét: tavaly 176 államot vett górcső alá. Több mint kétharmaduk (121 ország) ötven pontnál kevesebbet ért el a korrupciós megítélést mérő skálán. (A nulla a legkorruptabbat jelzi, a százzal a nagyon tisztának érzékeltet díjazzák.) A sereghajtó Szomália társaságában olyan országokat találhatunk, mint Líbia, Szudán, Jemen, Szíria, Észak-Korea. Nem véletlen, hogy e szegény országokban anarchikus állapotok uralkodnak, és diktátorok kezében van a hatalom.

De hol helyezkedik el a világrangsorban Magyarország? A Transparency International által készített korrupció-érzékelési indexben most mindössze 48 pontra értékelték a korrupció elleni teljesítményünket, ami az eltelt hat év leggyengébb eredménye, s így hét hellyel csúsztunk közelebb Szomáliához. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy hazánk az Európai Unión és a közép- és kelet-európai régión belül is gyengén muzsikál. Magyarország már két éve is az EU korruptabb ötödében helyezkedett el, tavaly viszont e teljesítmény tovább romlott. a 28 EU-ország közül jelenleg a 24-25. helyen Romániával állunk holtversenyben, s már csak az olaszok, a görögök és a bolgárok következnek utánunk.

„Magyarországon a korrupció a rendszer jellemzőjévé vált” – hangsúlyozta a jelentésre hivatkozva Martin József Péter. A Transparency International hazai ügyvezetője jellemző példaként Mészáros Lőrinc esetét hozta fel, akinek nyíltan kedveznek a politikai hatalom birtokosai, másként aligha vált volna az elszegényedő gázszerelő Magyarország egyik leggazdagabb emberévé.

A korrupció azért is káros, mert megakasztja a gazdasági fejlődést, elbizonytalanítja az üzleti élet szereplőit, romló versenyképességhez és a jövedelem egyenlőtlen eloszlásához vezet.

A korrupciós világrangsor készítése közben a szakemberek megkérdezték a hazai gazdasági élet szereplőit is, akik elégtelennek ítélték meg a magyar kormány korrupcióellenes intézkedéseit. Magyarország 2001-ben még a világ 28. legversenyképesebb gazdasága volt, tavaly már csak a 69. helyet foglalta el a versenyképességi rangsorban. A sikeres üzlet legfőbb akadályai a magyarországi üzletemberek szerint a szabályozási bizonytalanság és a korrupció. Tájékoztatójában Martin József  Péter kiemelte: az állami intézményrendszer elégtelen működése okolható azért, hogy a hazai gazdaság versenyképessége távolodik nemcsak az uniós 28-akétól, hanem a régiós országokétól is.

A Transparency International jelentését bemutató mai tájékoztatón a szakmai szervezet magyarországi tagozatának jogi igazgatója is előadást tartott. Ligeti Miklós arra mutatott rá, hogy nálunk a hatalom birtokosai számos esetben a sajátjukként kezelik a közpénzeket. A Magyar Nemzeti Bank például csaknem 267 milliárd forintot „alapítványozott el”. A TI hiába tett büntetőfeljelentést, nem indult nyomozás a nemzeti vagyon megkárosítása miatt.

Ligeti Miklós említést tett off-shore paradicsomokban bejegyzett cégekről is, amelyek a letelepedési államkötvényeket értékesítik. Ezek az ismeretlen tulajdonosi hátterű vállalkozások több mint 100 000 millió forinttal gazdagodtak. A jogász szakember a társasági és osztalékadó (tao) körüli botrányos esetek egy részéről is említést tett. „Mintegy 300 milliárd forint közpénzt szívtak fel a formailag a cégek által adományozott, valójában azonban az adófizetők pénzét apasztó sporttámogatások” – mondta Ligeti Miklós. Egyedül a felcsúti focicsapat öt év alatt 10 milliárd forintot meghaladó tao-pénzt szerzett.

A Korrupció Érzékelési Indexet 11 szervezet 12 felmérésének és értékelésének felhasználásával készíti el a Transparency International berlini központja. Szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. Tavaly 176 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot kilenc alindex alapján vizsgálták. A háttérindexek pontszámait súlyozott átlagolással 0–100-as skálára vetíti a TI berlini titkársága, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi.