Nagyszabású eseményekkel, kiállításokkal emlékeznek meg a császárvárosban Gustav Klimt születésének 150. évfordulójáról. A világ egyik legismertebb képe, A csók festője a századforduló modernizmusának vezéralakja volt. Az irodalom, a zene, az építészet és a képzőművészet egyaránt új utakat keresett ekkoriban…
Bécsben jártunkban-keltünkben ma is érzékelhetjük, mennyire meghatározták a birodalmi főváros arculatát az 1900 körüli évtizedek. A korabeli atmoszférát sugározzák lakóépületek, hotelek és kávéházak, iparművészeti tárgyak, kovácsoltvas erkélyek, lámpaoszlopok… A Karlsplatz kis ékszerdobozai, a földalatti „állomásbódéi is. Egy kis forradalom is lezajlott azokban az évtizedekben. Miért emlegetünk forradalmat? Megértjük, ha a Mihály templom előtt állva körbetekintünk. A vár (Burg) barokk kupolás északi traktusát látjuk, amely századokon át épült, mire 1893-ban végre elkészült. Képzelhetjük a hagyományos ízlésű bécsiek reakcióját, amikor pár évvel később a tér másik oldalán egyszer csak ott magasodott az egyszerűségében nagyszerű szecessziós Loos-ház (tervezője Adolf Loos)…
Az 1893-ban Magyarországon is járt festő, Klimt művei is megosztották a közönséget (főként erotikus aktjai), ám az új körúti épületek dekorációi sikert arattak, így ő és festőtársai (fivére, Ernst és Franz Matsch) megbízást kaptak az új Várszínház és a Művészettörténeti Múzeum mennyezeti festményeire. A Várszínházban a Shakespeare-előadást ábrázoló falikép tervrajzát is kiállították egy különteremben. Jó, ha tudják a Bécsbe látogató magyarok: a Művészettörténeti Múzeum attraktív lépcsőházában a 150. évfordulóra felállított emelvényről most közvetlen közelről lehet megtekinteni Klimt oldalfali alkotásait (kéeinken), valamint Munkácsy Mihály hatalmas mennyezeteti faliképét.
A jubileumi évben az ismert állandó kiállítások mellett (a leggazdagabb a Belvedere gyűjteménye) számos időszaki kiállításnak is örvendhetnek a szecesszió kedvelői.
A Bécs Múzeumban szeptember 16-ig olajfestmények, plakáttervek, sőt: a festő köpenyei láthatók. Az Osztrák Színházmúzeumban október 29-ig a Nuda Veritas című (Budapestet is megjárt) híres kép áll a középpontban, a Művészek Házában főleg dokumentumokat, leveleket, fotókat állítottak ki, és szeptember 2-og láthatók.
Hatalmas a kínálat, a Leopold Múzeum anyaga viszont kihagyhatatlan (augusztus 27-ig látható), mert valóságos kincsesbánya a Klimt-rajongóknak. Ritkán kiállított, kölcsönzött művek, számos fotográfia is szerepel az anyagban, és a festő levelezésébe is betekinthetünk. Utóbbi által közelebb kerülünk a művész személyiségéhez. Mert bár Gustav Klimt életét sikerek, tragédiák, legendák és botrányok kísérték, nem sokat szerepelt volna a korabeli bulvársajtóban. Zárkózott, szófukar ember volt, aki a természetben és a műtermében érezte jól magát. Ambícióiról, munkájáról sem nyilatkozott. Ugyanakkor képeslapok százait írta a többi között lelki társához, a textilművész Emilie Flögéhez, Mizzi Zimmermann modellhez, gyermekei anyjához. A mai sms-ek stílusában csőpostán üzengettek egymásnak. Hasonló tömörséggel számol be a festő terveiről, utazási élményeiről, alkotói válságairól. Például az Atterseenél töltött nyarakról, amikor saját kedvére, nem pedig megrendelésre dolgozott.
Kérdés, hogy szerepel-e a Klimt-év moziprogramjában az amerikai életrajzi film, amelyben John Malkovich formálja meg a művészt. Azt viszont tudjuk, hogy a zene fővárosában muzsikával is ünnepelnek: musical készül a drámai életútról. A bemutató szeptember elején lesz a Művészek Házában.
További magyar nyelvű információkért kéretik ide kattintani; ez pedig a Klimt-évforduló portálja.
