(Forrás: theeuropeancorespondent, Minna Ålander) Amint egy kellően erős kvantumszámítógép működésbe lép, minden olyan jelszó, amely nem kvantum-biztos, haszontalanná válik. A Q-napon a banki belépési adatoktól kezdve a nukleáris indítókódokig minden feltörhetővé válhat. Az energia- és vízellátás, a tömegközlekedési rendszerek, a távközlés, a katonai infrastruktúra, a pénzügyi piacok és a kórházi rendszerek – minden, ami titkosításra épül – veszélybe kerülhet.

A kvantum-számítástechnikával a bűnözői csoportok és ellenséges államok számára csak a képzeletük és a már korábban begyűjtött adatok szabnának határt. Ezért alkalmaznak állami és nem állami szereplők már most is a „gyűjtsd be most, fejtsd meg később” stratégiát: adatokat lopnak és tárolnak el abban a tudatban, hogy a jövőbeli kvantumtechnológia érésével képesek lesznek feltörni azokat.

Jelenleg adataink biztonságban vannak, mert a leggyorsabb szuperszámítógéppel is irreálisan sok időbe telne a matematikai titkosítások feltörése. Egy kvantumszámítógép azonban egy pillanat alatt megtehetné ezt.
A Q-nap eljövetelére – amikor elkészül a kriptográfiailag releváns kvantumszámítógép – vonatkozó becslések tág határok között mozognak: a Google már 2029-re teszi az időpontot, míg Adi Shamir kriptográfiai szakértő, az RSA-titkosítás egyik feltalálója, 30 évet jósol.

„Fogd be és számolj”

A telefonod vagy számítógéped bináris bitekkel működik, amelyek egyszerre vagy egyesek, vagy nullák lehetnek. A kvantumszámítástechnika ezzel szemben a kvantummechanika törvényeit követi. Kvantumbitekkel (qubitokkal) dolgozik, amelyek egyszerre lehetnek egyesek, nullák, vagy ezek bármilyen kombinációja. Ezt hívják szuperpozíciónak.

Egy másik fontos elv az összefonódás (entanglement): két qubit közötti korreláció, ami azt jelenti, hogy az egyik kvantumbit állapota közvetlenül összefügg a másikkal. E két elvnek köszönhetően a kvantumszámítógép elképesztő mennyiségű lehetőséget tud párhuzamosan kiszámítani, míg a klasszikus gépek sorban haladnak. Más szóval: a kvantumszámítógépek nemcsak gyorsabbak, hanem máshogy is gondolkodnak.

Versenyfutás a kvantumért

A kvantumverseny korunk egyik legégetőbb geopolitikai kérdése: ki fejleszti ki az első kereskedelmi kvantumszámítógépet – Kína, az USA vagy Európa? 2024 decemberében Kína mindössze egy héttel a Google után mutatta be saját qubit-processzorát, ezzel Kína és az USA fej-fej mellett halad. Európa sem mentes az ambícióktól: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság élen jár a kutatásban, de az erőfeszítések eddig töredezettek voltak. Az EU 2025 júliusi kvantumstratégiája célul tűzte ki, hogy Európa 2030-ra globális vezetővé váljon. Elindították a „Quest” nevű projektet is, amely a kvantumtechnológia katonai alkalmazásait vizsgálja.

Még messze a kvantumugrás

Bár Kína vezet a befektetésekben, a kisebb európai országok hatékonyan használják forrásaikat. Finn kutatók 20,7 millió euróból építették meg az első 50 qubites európai kvantumszámítógépet.

A tudomány azonban még nincs a célban: a qubitek rendkívül érzékenyek a külső zavarokra és hibára hajlamosak. Ezért kell őket ultra-alacsony hőmérsékleten vagy vákuumban tárolni. A valódi csatatér jelenleg a kvantum-hibajavítás, hogy a technológia megbízhatóvá váljon. Bár az EU-ban található a világ kvantumtechnológiai cégeinek 32%-a, a szabadalmak terén az USA és Kína messze előttünk jár.

Infovilág – kiegészítés: Hol tartunk 2025 végén?

A fenti szöveg publikálása óta eltelt időszakban a kvantumverseny kritikus szakaszba lépett. Íme a legfrissebb fejlemények:

A PQC (Post-Quantum Cryptography) szabványosítása: 2025-re a kiberbiztonság fókusza a „kvantum-rezisztens” algoritmusok implementálására helyeződött át. Az amerikai NIST és az európai hatóságok már kötelezővé tették a kritikus infrastruktúrák számára az átállást azokra a titkosítási protokollokra, amelyeket egy kvantumszámítógép sem tud feltörni.

Hibrid megoldások megjelenése: A tisztán kvantumalapú számítástechnika helyett 2025-ben elterjedtek a hibrid rendszerek, ahol a klasszikus szuperszámítógépek kvantum-gyorsítókat (QPU) használnak specifikus kémiai és anyagtudományi szimulációkhoz.

Hiba-toleráns kvantumszámítógépek: 2025-ben a kutatások középpontjába már nem a qubitek száma, hanem azok minősége került. A Google és az IBM 2025-ös bejelentései szerint sikerült áttörést elérni a „logikai qubitek” terén, amelyek több száz fizikai qubit összekapcsolásával képesek kijavítani a számítási hibákat, közelebb hozva a Q-napot.

Európai szuverenitás: Az EU 2025-ös stratégiája keretében megkezdődött az európai kvantum-internet tesztelése, amely kvantum-összefonódáson alapuló, lehallgathatatlan kommunikációt tesz lehetővé a tagállamok kormányzati szervei között.

A biztonsági szakértők tanácsa 2025 végén is változatlan: „Ne várj a Q-napig a védekezéssel, mert az adataidat már ma ellopják, hogy holnap megfejthessék.”