Ma már a mindennapok szerves része a világháló: óvodáskorúak és aggastyánok egyaránt használják az életünket, gondolkodásunkat viharos gyorsasággal átalakító műszaki újdonságokat. Az okostelefonok alkalmazásaitól a közösségi oldalak felületéig számos lehetőség kínálkozik az újszerű kommunikációra, s e virtuális világnak az előnyeivel és hátrányaival kell megküzdenie mind több embernek a 21. században. Az online-viselkedés szabályai jórészt eltérnek a hagyományos magatartási normáktól, miközben számot kell vetnünk a káros tartalmakkal is.
Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat fejtegettek ma a résztvevők a safer internet program jegyében tartott budapesti rendezvényen. Hangsúlyozták: az online technológiák és mobil eszközök veszélyeket is rejtenek, például alkalmasak egyebek mellett a zaklatásra és a gyermek-pornográfiára, amire egyaránt föl kell hívni a gyermekek, szülők, pedagógusok és döntéshozók figyelmét.
Hazai informatikai vállalatok és civil szervezetek összefogása jelzi, hogy mindinkább tudatosul az eddiginél biztonságosabb internetezés fontossága. Erről tanúskodott az a kerekasztal-beszélgetés is, amelyen az ipar képviselői, pedagógusok, illetve a téma iránt érdeklődők vettek részt. A rendezvényt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az Európai Unió Safer Internet Program hazai konzorciumvezetője szervezte – a HP Magyarország támogatásával. Gonda Gábor vezérigazgató elmondta: a Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia részletesen tartalmazza az online gyermekvédelem segítését és az informatikai biztonságtudatosságának ügyét. A kormány tavaly fogadta el a nemzeti kiberbiztonsági stratégiát, amelyben hangsúlyos szerepet kap a gyermekek védelme. Létrehozták a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanácsot, amelynek munkájába bekapcsolódnak az érintett nem kormányzati felsővezetők, valamint olyan további szereplők, akiknek a munkája elengedhetetlen az online gyermekvédelem megteremtéséhez.
Mint a mai kerekasztal-beszélgetésen is elhangzott: a kiskorúak igen gyakran óvatlanok, például amikor a közösségi oldalakat használják. „Előbb kattintanak és lájkolnak, mielőtt gondolkodnának” – mondta az egyik hozzászóló. Olyan információkat, fotókat osztanak meg, amelyeket később megbánnak, vagy amelyekkel másokat megbántanak. Ez a virtuális világ tehát nem mindig jó irányban befolyásolja lelki fejlődésüket, szocializálódásukat. A hazai Facebook-munkacsoport ezért is foglalkozik kiemelten az ezzel kapcsolatos kérdésekkel, a média-tudatosítással, valamint az online tartalomlevétellel.
A magyar rendőrség is csatlakozott az idei még biztonságosabb internetnap programjához. Mintegy 150 rendőr jó kétszáz általános és középiskolában tart a napokban olyan foglalkozást, ahol a biztonságos internettel kapcsolatos kérdéseket és válaszokat taglalnak.
A hatóság kiberbűnözés-megelőzési egysége már hosszú ideje kíséri figyelemmel, hogy milyen hatással vannak a fiatalokra az internetes cselekmények. Tapasztalatok szerint a fiatalok életük meghatározó részét töltik az online térben, amely (látszólag) teljes névtelenséget nyújt – sajnos a rosszakaratú felnőtteknek is. Érdemes rámutatni a két legfontosabb veszélyforrásra. Ezek:
1. acyberbullying (online zaklatás), aminek következtében a bántalmazott elszigetelődik, minden társas terében megalázottá, kiszolgáltatottá válik, így hatványozódik az öngyilkosság veszélye;
2. az online térben jelen lévő rosszakaratú felnőttek az anonimitás védelme alatt olyan kapcsolatokat alakíthatnak ki a fiatalokkal, amelyekben érzelmi kötéssel, később zsarolással szexuálisan kihasználhatják őket.
Aki ilyet tapasztal, hívja a 116 111-et, ezen a telefonszámon segítséget kap a már megélt traumák feldolgozásában is. A 2013 közepe óta működő „biztonságosinternet-hotline” egyébként tavaly csaknem másfélezer bejelentést kezelt, melynek mintegy hatoda tiltott pornográf tartalom volt. Valamennyi tartalmat a rendőrség és a tartalomszolgáltatók közreműködésével sikeresen eltávolítottak.
Ugyancsak ma adták át a „magyar kiváló online gyermektartalom” díjakat.
Az immár második alkalommal meghirdetett verseny célkitűzése a 6–12 éves korosztályt megcélzó minőségi online tartalmak előállítása, valamint olyan értékes tartalomfejlesztések ösztönzése, amelyek a gyermekek javát szolgálják. A versenyre négy kategóriában lehetett nevezni: felnőtt (szakmabeli és nem szakmabeli), illetve ifjúsági (egyéni és csoportos) kategóriában.
A zsűri döntése alapján elismerésben részesült honlapok
(szakmabeli indulók, akik hivatásszerűen hoznak létre online tartalmakat):
1. Traff Park (traff.hu)
2. Okos doboz (okosdoboz.hu)
3. Rókalandozó (rokalandozo.hu)
Különdíj a legjobb gyermekvédelmi tartalomnak: Unicef Helpapp (unicef.hu/helpapp/)
Nem szakmabeli indulók:
1. Ludbriko (ludbriko.hu)
2. Versike (versike.hu)
3. Momó Rádió (momoradio.hu)
Az eredményhirdetésen a zsűri elnöke, dr. Vass Ágnes, a médiatanács tagja hangsúlyozta: „A felelős szerkesztői magatartás elengedhetetlen kötelessége és át nem ruházható felelőssége minden online tartalomszolgáltatónak. Gyermekeink védelme a káros tartalmaktól viszont csak akkor lehet eredményes, ha kíváncsiságot ébresztő, ízléses grafikába csomagolt, értékes és értékteremtő tartalmat kínálunk cserébe”.
Az idei verseny nagy sikere, hogy a nem szakmabeli első helyezett Ludbriko, amelyet a hazai díjazottak közül a Gyermekmentő Szolgálat küldött tovább, az összeurópai versenyen a 2. helyezést érte el. A díjat a mai budapesti rendezvénnyel egy időben, Brüsszelben adták át.
A ludbriko.hu általános iskolásoknak szóló építészeti és dizájnoldal. Célja, hogy olvasóit megismertesse az építészettel, épített környezetünkkel, mindezt élményszerűen, színes történetek, érdekesség és sok játék segítségével A ludbriko.hu jelszava: „Épületes szórakozás”. Ebben a szellemben kínál szórakoztató, tartalmas és biztonságos lehetőséget internetező gyermekek számára az oldal alapítója és szerkesztője, Gődény Éva építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök.