Az Európai Bizottság ma új intézkedéseket hozott a kulturális és alkotó ágazatok talpra állásának, ellenálló képességének és sokszínűségének támogatása céljából azt követően, hogy elfogadta a 2021–27-re szóló Kreatív Európa-program első évi munkaprogramját.
Az idén a Kreatív Európa-program rekordösszegű, mintegy 300 millió eurós költségvetésből segíti a kulturális ágazatok szakembereit és a művészeket abban, hogy művészeti ágakon és országhatárokon átívelő együttműködések révén új lehetőségekhez jussanak, és új közönségeket szólíthassanak meg. Az idei munkaprogram mai elfogadása nyomán megjelenhetnek az új program első pályázati felhívásai, melyek az érintett kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő összes szervezet előtt nyitva állnak.
A 2021–2027-i Kreatív Európa-program hétéves költségvetése 2400 millió euró, ami csaknem kétharmaddal több az előző keretprogram rendelkezésére álló forrásnál. A koronavírus-világjárványra tekintettel a program kiemelt hangsúlyt helyez a kulturális és kreatív ágazatok ellenálló képességének javítására és talpra állásuk előmozdítására. További célja, hogy növelje versenyképességüket, és elősegítse, hogy környezetkímélőbbé, digitalizáltabbá és inkluzívabbá váljanak. A program 2021-re közös célokat tűz ki a kulturális és kreatív ágazatok számára. Nagy súlyt fektet a nemzetek átnyúló alkotó tevékenységekre, az európai alkotások világszintű terjesztésére és népszerűsítésére, az ágazatokon átívelő innovációra, valamint – a megemelt uniós társfinanszírozási arányok révén – a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítésére. A támogatott tevékenységeknek és kezdeményezéseknek tiszteletben kell tartaniuk a nemek közötti egyenlőséget és az EU környezetvédelmi kötelezettségvállalásait.
A Kreatív Európa-programban megvalósuló intézkedések a következőket foglalják magukban:
# irodalmi művek fordítását és kiadói partnerségek fejlesztését támogató program;
# uniós irodalmi, zenei, építészeti és kulturális örökségi díjak, továbbá az „Európa kulturális fővárosa” és az „Európai Örökség cím” kezdeményezések;
# az európai audiovizuális alkotások hozzáférhetőségének és láthatóságának javítása határokon és platformokon átívelően;
# kreatív innovációs labor – a tartalmak létrehozását, terjesztését és népszerűsítését célzó innovatív megközelítések ösztönzése a különböző ágazatokban;
# az európai értékek részét képező médiatudatosság, pluralizmus és médiaszabadság előmozdítása.
Tájékoztató: Kreatív Európa (2021–2027); A Kreatív Európa 2021. évi munkaprogramja; A Kreatív Európa-program honlapja
Az Európai Bizottság a félretájékoztatás visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítését szorgalmazza
Az Európai Bizottság ma iránymutatást tett közzé arról, hogyan kellene megerősíteni a félretájékoztatás visszaszorítását célzó uniós gyakorlati kódexet, hogy az még hatékonyabban segítse az online dezinformáció elleni küzdelmet. Az iránymutatásban a Bizottság megfogalmazza elvárásait, minél szélesebb körű részvételt és határozottabb kötelezettségvállalást szorgalmazva. A kódex aláíróinak szilárd nyomon követési keretre és egyértelmű teljesítménymutatókra építve csökkenteniük kell a dezinformációs tevékenységből származó pénzügyi előnyöket, elő kell segíteniük, hogy a használók tevékeny szerepet vállaljanak a szándékos álhírek terjedésének megfékezésében, szorosabban együtt kell működniük a különböző országokban és nyelveken tevékenykedő tényellenőrzőkkel, és lehetővé kell tenniük, hogy a kutatók hozzáférjenek az adatokhoz. Az iránymutatás a kódex szigorítását célozza meg, a következő területek megerősítése révén:
Szélesebb körű részvétel: a Bizottság arra ösztönzi az EU-ban működő platformok üzemeltetőit, az online hirdetési ökoszisztéma érintett szereplőit, az üzenetküldő szolgáltatásokat nyújtó cégeket, valamint a kódex hatékony működéséhez erőforrásaikkal vagy szakértelmükkel hozzájárulni tudó érdekelt feleket, hogy csatlakozzanak a kódexhez.
A félretájékoztatás bevételi forrásainak megszüntetése: a platformoknak és az online hirdetési ökoszisztéma szereplőinek felelősségteljesen kell fellépniük, és jobban együtt kell működniük a dezinformációból szerzett bevételek megszüntetése érdekében.
A szolgáltatások integritásának biztosítása: a megerősített kódexnek mindazokat a – széles körben tapasztalható, illetve újonnan megjelenő – manipulatív magatartásformákat le kell fednie, amelyek a dezinformáció terjesztését szolgálják.
A dezinformáció megértésének és bejelentésének segítése a használók körében: a használóknak hozzá kell férniük az online környezet jobb megértéséhez és az online szolgáltatások biztonságos használatához szükséges eszközökhöz.
A tényellenőrzés térnyerésének előmozdítása és az adathozzáférés megkönnyítése: az új kódexnek elő kell segítenie, hogy javuljon a tényellenőrzőkkel folytatott együttműködés, és növekedjen a tényellenőrzés földrajzi és nyelvi hatóköre.
Szilárd nyomon követési keret kialakítása egyértelműen meghatározott teljesítménymutatók alapján.
A félretájékoztatás elleni uniós fellépés alapjául a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét és a nyílt demokratikus vita megőrzését szolgáló törekvés szolgál. A Bizottság felkéri a gyakorlati kódex aláíróit, hogy vitassák meg az iránymutatást, és a dokumentumban foglaltakkal összhangban erősítsék meg a kódexet. Az aláíróknak mielőbb el kell végezniük a kódex felülvizsgálatát, és az ősz folyamán be kell nyújtaniuk a felülvizsgált kódex első tervezetét.
A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítésére irányuló bizottsági iránymutatás; A dezinformáció visszaszorítását célzó uniós gyakorlati kódex jelenlegi szövege