Az élénkülő európai konjunktúra hatására Magyarországon a II. negyedévben némileg gyorsult a gazdaság növekedése, ami azonban nagyon alacsony bázishoz képest történt, és az I. félév átlagában nem haladta meg a  0,5%-ot.

Az európai gazdasági környezet kedvezőbbé válása – fő exportpiacaink bővülő felvevőképességének révén – jelentős hatást gyakorolt Magyarország ipari teljesítményére. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 10,0%-kal nőtt. Az időszakon belül augusztusban az idei év legdinamikusabb bővülése ment végbe, a termelés 17,6%-kal, munkanaphatástól megtisztítva 14,9%-kal emelkedett. Az ipari termelés növekedését továbbra is az exportértékesítés jelentős, nyolc hónap alatt 16,5%-os bővülése biztosította, a belföldi értékesítés az év első nyolc hónapjában 2,9%-kal csökkent.

Az ipar ágazatai közül a feldolgozóipar termelési volumene (az előző év azonos időszaki közel 23%-os csökkenés után) több mint egytizedével bővült január–augusztusban, az energiaipar kibocsátása gyakorlatilag az előző év szintjén maradt (99,7%), míg a kis súlyú bányászaté 28,6%-kal csökkent.

A feldolgozóipari alágak túlnyomó többségében nőtt a termelés az év első nyolc hónapjában. Az átlagot meghaladó növekedés tapasztalható a gépipar kibocsátásában (17,6%), ezen belül a járműgyártás termelése 21,1, a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 18,2%-kal bővült. Jelentősen, közel egyötödével nőtt a termelés a fa-, papír-, nyomdaiparban. A vegyipar 10,8%-kal növelte kibocsátását ebben az időszakban, ezen belül a legnagyobb mértékben a vegyi anyag, termék gyártása bővült (15,8%). A kohászat, fémfeldolgozás termelése 13,5%-kal emelkedett, szemben az előző év azonos időszakival, amikor is több mint kétötödével csökkent. Néhány alágban azonban a termelés továbbra sem éri el az előző év szintjét, például az ipar több mint egytizedét képviselő élelmiszeriparban a kibocsátás 2,6, a textil- és bőriparban 5,7, az egyéb feldolgozóiparban pedig 4,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az ipari termelés növekedését meghatározó exportértékesítés a feldolgozóiparban és a kisebb súlyú energiaiparban jelentős mértékben nőtt január–augusztusban, előbbiben 16,3, utóbbiban 24,5%-kal. A feldolgozóipar alágainak túlnyomó többségében továbbra is jelentős növekedés tapasztalható. A belföldi értékesítésben az év első nyolc hónapjában három alágban regisztráltak kétszámjegyű növekedést, a legnagyobbat a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (29,7%). A feldolgozóipari alágak többségében azonban a hazai értékesítés nem érte el az előző évi szintet.

Az egy főre jutó ipari termelés az év első nyolc hónapjában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 14,2%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál.

Augusztusban az összes új rendelés a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok körében közel egyötödével nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami mind az új exportrendelések, mind az új belföldi rendelések jelentős bővülésének köszönhető. Az augusztus végi összes rendelésállomány azonban ennek ellenére 3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az ipari termelői árak január–augusztusban a tavaly ilyenkori 6,7%­kal szemben 2,9%-kal emelkedtek, ami a belföldi értékesítés 5,8%-os drágulásának és az exportértékesítési árak – a forint árfolyamváltozásával összefüggő – stagnálásának eredménye.

Az építőipar kibocsátása január–augusztusban 10,8%-kal esett vissza az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Augusztusban a korábbi hónapokban megfigyeltnél kisebb mértékű volt a csökkenés (1,9%). Az év első nyolc hónapjában átlagosan az épületek építése 6,9, míg az egyéb építmények építése 15%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az építőipari vállalkozások augusztusban 35,4%-kal kevesebb új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. A jelentős visszaesés az egy évvel korábbi – kereskedelmi, egyetemi épületekre, út-, vasút- és vezetéképítésekre kötött – nagy értékű szerződések miatti magas bázis következménye. Évkezdettől az új szerződéskötések volumene 6,5%-kal csökkent. A hó végi szerződésállomány tavaly február óta először idén augusztusban csökkent 2,5%-kal, ami az épületek építésére kötött szerződések csökkenésének és az egyéb építményekre kötöttek növekedésének eredménye.

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2010 júliusa után augusztusban is némileg meghaladta az egy évvel korábbit; a növekedés júliusban 1,2%, augusztusban 0,5% volt (naptárhatástól megtisztítva stagnálást mértek). Az enyhe növekedés hatására az év elejétől számított visszaesés az I. félévi 4,7%-ról nyolc hónap átlagában 3,2%-ra mérséklődött.

A főbb tevékenységcsoportok közül az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom 2,7%-kal csökkent az év elejétől. A tevékenységcsoporton belül az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szakboltok forgalma augusztusban 3,6%-kal, január–augusztusban 2,8%-kal emelkedett. A nem élelmiszertermékek esetében évkezdettől 2,2%-os forgalomcsökkenés következett be. Ezen belül 2010 első nyolc hónapjában a forgalom csekély hányadát adó iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 11,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem, valamint a gyógyszer-, gyógyá¬szati¬termék-, illatszer-kiskereskedelem eladásai kismértékben nőttek, sőt július–augusztusban emelkedett a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelem forgalma is, 4,5%-kal. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma augusztusban lényegében nem változott, évkezdettől 6,8%-kal csökkent.

A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai júliusban 5,7%-kal, augusztusban 18,9%-kal nőttek, így január–augusztusban 18,6%-ra mérséklődött a csökkenés.
2010 január–augusztusában 5,1 millió vendég 13,6 millió vendégéjszakát vett igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken. Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma alig változott az egy évvel azelőtti szinthez képest. A szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten a külföldi vendégforgalom alakult kedvezőbben: a vendégek száma közel 4%-kal bővült, bár a vendégéjszakáké stagnált. A nagy turistaforgalmat vonzó területi egységek közül Budapesten az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a forgalom, 5,9%-kal emelkedett a vendégek és 2,9%-kal a vendégéjszakák száma. Ebben jelentős szerepe volt az augusztusban Budapesten megrendezett úszó Európa-bajnokságnak és az ezen alkalomra érkező, hotelekben szállást foglaló nagyszámú külföldi vendégnek. A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma 2010 első nyolc hónapjában összességében 8%-kal visszaesett. A 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécs 16%-kal több vendéget fogadott, mint egy évvel azelőtt, a külföldiek száma pedig másfélszeresére bővült.

A szállodák szobafoglaltsága alig változott egy év alatt, az első nyolc hónapban 45% volt. A szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 1,1%-kal nőtt, ezen belül a legnagyobb tételt jelentő szállásdíjbevételek 4,8%-kal mérséklődtek.

A vendéglátóhelyek bevétele az első nyolc hónapban 459 milliárd forint volt, reálértékben az egy évvel korábbi alacsony bázisnál 2,5%-kal kevesebb. A perióduson belül júliusban és augusztusban csekély, 0,8 és 0,7%-os emelkedés következett be, míg ezt megelőzően utoljára 2008 júliusában számoltak be forgalombővülésről a vendéglátóhelyek.

A külkereskedelmi termékforgalomban augusztusban az első becslés szerint a kivitel euróértéke 35%-kal, a behozatalé 31%-kal volt több, mint az előző év azonos hónapjában. A külkereskedelmi mérleg 392 millió euró aktívumot ért el, mintegy két és félszer annyit, mint az előző év augusztusában. A január–augusztusi időszak egészében 22%-os volt az export és 19%-os az import euróértékének növekedése. A nyolchavi külkereskedelmi mérleg 3493 millió eurós többletet mutatott, amely 1413 millió eurós növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A részletesen feldolgozott első héthavi adatok szerint folytatódott az unióval lebonyolított forgalom aktívumának jelentős (1,3 milliárd eurós) emelkedése. Az Európai Unión kívüli országok viszonylatában a passzívum némi (94 millió eurós) növekedése volt megfigyelhető.

A külkereskedelmi forgalom forintárszintje január–júliusban az exportban és az importban egyaránt 2,6%-kal csökkent, így a cserearány nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest egy év alatt 4,7%-kal erősödött, ezen belül a dollárhoz viszonyított felértékelődés 3,3%, az euróhoz képest 4,9% volt. 

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2010. január–szeptemberben 1089 milliárd forint volt, mintegy 30 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek az államháztartás egészével megegyező mértékű deficitje 233 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A legnagyobb alrendszert jelentő központi költségvetés bevételei 5,8 billió forintot, kiadásai pedig 6,9 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételek 0,6%-kal, a kiadások pedig 4,1%-kal nőttek. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult, a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 62 milliárd forintos deficit 138 milliárd forinttal kevesebb a 2009. január–szeptemberinél, míg az elkülönített állami pénzalapok 61 milliárd forintos szufficitje a mérleg 65 milliárd forintos javulása révén állt elő. 

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a folyó fizetési mérleg a 2010. év első félévét 866 millió eurós többlettel zárta, szemben a 2009 első félévi 421 millió eurós hiánnyal. A folyó fizetési mérleg részmérlegei közül a legnagyobb mértékben, 983 millió euróval az áruforgalom egyenlege javult, amely révén a többlet 2,4 milliárd eurót tett ki. A szolgáltatások esetében 1,2 milliárd eurós aktívum keletkezett, 759 millió euróval több, mint 2009 első félévében. A javulás legfontosabb tényezőjét az idegenforgalmi aktívum növekedése jelentette. A jövedelmek esetében ugyanakkor kedvezőtlenebbé vált az egyenleg, a 2,9 milliárd eurót kitevő nettó kiáramlás 523 millió euróval haladja meg az egy évvel korábbit. Az itt tapasztalt mérlegromlás a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelemáramlások változásával magyarázható. A viszonzatlan folyó átutalások egyenlege ezzel szemben kedvezőbbé vált, a bevételi többlet 136 millió eurót, a 2009 első félévéhez képest bekövetkezett javulás pedig 68 millió eurót tett ki. A tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlegeként kialakuló – úgynevezett felülről számított – külfölddel szembeni finanszírozási képesség 2010 első hat hónapjában 1,7 milliárd euró volt, 1,4 milliárd euróval több, mint 2009 ugyanezen időszakában. A folyó fizetési mérlegben, valamint a tőkemérlegben elszámolt EU-transzferek együttes egyenlege másfél milliárd eurós többletet mutat, ami 367 millió euróval kedvezőbb a 2009 első félévinél.

A nemzetgazdaság bruttó, a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélküli külföldi adósságállománya 2010. június végén 110,4 milliárd euró volt, a nettó adósságállomány pedig 53,3 milliárd eurót tett ki. A bruttó adósságállomány 7,6%-kal, a nettó pedig 1,0%-kal nőtt az egy évvel azelőtti szinthez képest. Az államháztartás és az MNB együttes nettó adósságállománya 14,7 milliárd euró volt június végén, 8,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Hosszabb időszakot tekintve az államháztartás és az MNB együttes nettó külföldi adósságállománya 2008. szeptember végén volt a legmagasabb (18,3 milliárd euró), a magánszektor, illetve a teljes nemzetgazdaság esetében pedig 2008 végén (39,9, illetve 54,1 milliárd euró).

Társadalmi és jövedelmi folyamatok

A népesedési folyamatok egyik meghatározója, az élveszületések száma az új évtizedben évi 95–100 ezer, a születési arányszám 9,3–9,9 ezrelék között ingadozott. A 2009-ben született 96 ezer gyermek e kereteken belül meglehetősen kevés volt. Ehhez a szinthez képest idén január–augusztusban 6,3%-kal kevesebb gyermek született, a születési arányszám 9,1 ezrelékre csökkent. 

A halálozások száma ezekben az években 130–136 ezer között, a halálozási arányszám 13,0 és 13,5 ezrelék között alakult. Tavaly ezek a mutatók az alsó határt közelítették. Idén az első nyolc hónapban kissé (1,8%-kal) csökkent a halálesetek száma, az arányszám 12,8 ezrelékre csökkent.

Nyolc hónap alatt a halálozások száma 25 200-zal meghaladta a születésekét, azaz a természetes fogyás 2500 fővel, 11,2%-kal emelkedett.

Ez évben a csecsemőhalandóság tovább mérséklődött, ezer élveszülöttre 4,8 egy éven aluli haláleset jutott, 5,5%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

A reálgazdasági folyamatok hatása a munkaerőpiacon is nyomon követhető. 2010. június–augusztusban a munkaerőpiacon a foglalkoztatottságra jellemző csökkenő tendencia már nem érvényesült, ebben az időszakban a foglalkoztatottak száma és aránya lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. Ezzel szemben a munkanélküliség továbbra is kedvezőtlenül alakult, növekedés jellemezte a mutatót az előző év azonos időszakához képest. 

A foglalkoztatottak száma a 15–64 éves korosztályban 3 millió 772 ezer főt tett ki, ez lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A foglalkoztatási arány 55,7% volt, annyi, mint 2009 június–augusztusában. Ezen belül a férfiak mutatója fél százalékponttal, 60,9%-ra mérséklődött, miközben a nők foglalkoztatása ugyanilyen mértékben, 50,7%-ra emelkedett. 

A munkanélküliek létszáma – ugyanebben a korosztályban – csökkenő ütem mellett tovább növekedett. Egy év alatt 52 ezer fővel, 470 ezerre, a munkanélküliségi ráta 10,0%-ról 11,1%-ra nőtt. Ezen belül a férfiakat 11,3, a nőket 10,8%-os munkanélküliségi ráta jellemezte. A munkanélküliség által leginkább érintett, 15–24 éves korosztály mutatója a 2009. június–augusztusihoz viszonyítva 0,8 százalékponttal, 27,3%-ra emelkedett.

Az alkalmazásban állók számát illetően a megfigyelt körben  – a havi adatok alapján – 2008. november és 2010. február között létszámcsökkenés volt tapasztalható. Ezt követően márciusban stagnálás, majd egyre gyorsabb ütemű növekedés jellemezte az alkalmazásban állók számát, április és augusztus időszakában ennek mértéke havonta 1,4–3,1%-ot tett ki. Összességében 2010 első nyolc hónapjában 0,9%-kal (közel 24 ezer fővel), 2 millió 687 ezerre emelkedett az alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban. Ezen belül a versenyszférában 1 millió 815 ezer fő dolgozott, ami 19 ezerrel volt kevesebb a 2009. január–augusztusihoz képest. (A vállalkozások területén a havi adatok alapján a létszám ez év májusa óta meghaladja az előző év azonos időszakit.) A költségvetésben alkalmazásban álló 771 ezer fő 30 ezerrel volt több az egy évvel korábbinál, aminek hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése áll. A nonprofit szférában jelentős, 14%-os létszámemelkedés következett be, itt 100 ezer ember állt alkalmazásban.

2010. január–augusztusban a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 202 000 forintot, a nettó átlagkereset 132 400 forintot tett ki. A bruttó nominális átlagkereset 2,5%-kal, a nettó pedig 8,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában a havi nettó átlagkereset nagysága 132 700 forint volt, ami 8,9%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a költségvetés területén 133 200 forint volt a kézhez kapott bér összege, ez pedig 7,8%-os növekedést jelentett. A nettó keresetek alakulására az alacsony bázis mellett döntően a személyijövedelemadó-szabályok változása hatott, emellett a költségvetésben foglalkoztatottak bérét a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi (bruttó 49–49 ezer forintos) kifizetése befolyásolta. 

2010 első nyolc hónapjában a reálkereset – a fogyasztóiár-index 5,2%-os növekedése mellett – 3,1%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. (Tavaly ilyenkor 2,0%-kal csökkent.) Ebben az időszakban a versenyszférát 3,5%-os, a költségvetés területét pedig 2,5%-os (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 4,8%-os) növekedés jellemezte.

A reálkeresetek emelkedése mellett a nyugdíjak június havi reálértéke is némileg meghaladta az egy évvel korábbit, míg a családi juttatások és a természetbeni társadalmi jövedelmek I. félévi volumene csökkent . Összességében a jövedelmi folyamatok és a pénzügyi tranzakciók nem tették lehetővé a fogyasztás bővülését, annak I. félévi színvonala 4,2%-kal elmaradt a tavaly ilyenkoritól.

Szeptemberben a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest 3,8%-kal nőttek, vagyis nem folytatódott a július–augusztusi ütemcsökkenés. Ebben az egyéb cikkek, üzemanyagok és a szolgáltatások drágulása mellett az élelmiszerek áremelkedési ütemének növekedése játszotta a fő szerepet.

Január–szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,1%-kal magasabbak voltak, mint a múlt év első kilenc hónapjában. A ruházkodási cikkek ára, amely tavaly az év hasonló időszakában kis mértékben nőtt, idén valamelyest mérséklődött, és így lényegében a tavalyelőtti szinten állt. A tartós fogyasztási cikkek csekély mértékben, nem egészen 1%-kal drágultak. Az élelmiszerek árszínvonala, a szeptemberi élénkülés ellenére, január–szeptemberben az átlagosnál kevésbé, 2,2%-kal emelkedett. Az árnövekedési skála másik végén, 9%-ot meghaladó ütemben emelkedtek az élvezeti cikkek egy éve is gyorsan növekvő, továbbá az üzemanyagok és egyéb cikkek tavaly ilyenkor még csökkenő árai. A háztartási energia és a szolgáltatások az átlagoshoz közeli mértékben, 5–6%-kal drágultak.

Népmozgalom, 2010. január–augusztus


Az előzetes adatok szerint 2010 első nyolc hónapjában 60 378 gyermek született, 6,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 85 602 volt, 1,8%-kal csökkent a 2009. január–augusztusihoz képest. A természetes fogyás 25 224 fő volt, 2548 fővel több, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi vándorlás figyelembevételével becsült népességszám az időszak végén 9 millió 999 ezer fő volt.

Az előzetes adatok alapján 2010 első nyolc hónapjában kevesebb gyermek született, de a halálozások száma is alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A havonkénti születésszám egyenetlenül alakult: februárban és márciusban még kismértékben meghaladta az előző évit, a többi hónapban viszont lényegesen elmaradt attól. A csökkenés mértéke különösen a május és augusztus közötti négy hónapban volt számottevő, amikor a születések száma átlagosan 11,3%-kal alacsonyabb volt a 2009 azonos hónapjaiban mértnél. Az év első nyolc hónapjában összességében 4091-gyel (6,3%-kal) kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 2010 első negyedévében még 6,2%-kal csökkent, áprilisban és májusban közel azonos szintű volt a 2009. évivel, júniusban és júliusban viszont 3,9%-kal meghaladta azt. Az augusztusi halálozás kismértében alacsonyabb volt az előző évinél. Összességében 2009 első nyolc hónapjához mérten 1543-mal (1,8%-kal) kevesebb halálozás történt. 

A házasságkötések száma – a júliusi emelkedés ellenére – továbbra is csökkenő irányzatot mutat. A 2010 első nyolc hónapjában kötött 25 257 házasság 1989-cel (7,3%-kal) kevesebb, mint 2009 azonos időszakában. 

Ezer lakosra 9,1 élveszületés és 12,8 halálozás jutott; előbbi 0,6, utóbbi 0,3 ezrelékponttal volt alacsonyabb, mint 2009-ben. A házasságkötési arányszám 3,8 ezrelékes értéke 0,3 ezrelékponttal elmaradt az előző évitől. A természetes fogyás 3,8 ezrelék volt, 0,4 ezrelékponttal több az egy évvel korábbinál. 2010 első nyolc hónapjában ezer élveszületésre 4,8 csecsemőhalálozás jutott, 0,3 ezrelékponttal kevesebb 2009 azonos időszakához képest.
A születések száma nagyobb mértékben csökkent, mint a halálozásoké, ennek eredményeként a 2010. január–augusztusi természetes fogyás 25 224 fő volt, 2548 fővel (11,2%-kal) magasabb, mint egy évvel korábban. A nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága ténylegesen ennél kisebb mértékben, mintegy 15 000 fővel csökkent. Eszerint a népesség lélekszáma az időszak végén 9 millió 999 ezer fő volt.