Használt lakások, illetve családi házak adásvétele pörgette leginkább az ingatlanpiacot az előző hat hónapban. A fővárosban tavaly eladott ingatlanok átlagos négyzetméterára minden lakástípus esetében emelkedett, de ez csak az egyik figyelemre méltó piaci változás; a másik az, hogy milyen típusú ingatlanok adás-vétele mozgatta a piacot. Az Otthon Centrum hálózatában az előző hat hónapban az ügyfelek 37,7 százaléka vásárolt használt lakást, 34,9 százalékuk használt házat vett. A panelt vásárlók aránya 17,9 százalék volt, új építésű lakást az ügyfelek 9,6 százaléka engedhetett meg magának. (A nyitó kép forrása: white-baos.com.jpg)
A különböző nemzedékek más-más ingatlantípusokat részesítenek előnyben; a döntésre alapvető hatással van a család anyagi helyzete is. A 30 évesnél fiatalabbak 39 százaléka vásárolt használt házat, illetve panelt (20,5 százalék), ennél kevesebben vettek téglaépítésű lakást. A középkorúak országos átlagban gyakrabban vásárolnak új építésű lakást, aminek aránya 10-12 százalék.
Az életkor előrehaladtával azonban egyre mindinkább a használt tégla- és panellakás a kedvenc. Az 1951 előtt születettek háromnegyede, az 1961 előtt születettek kétharmada már ezt az ingatlan típust választja.
A választás legtöbbször anyagi lehetőség kérdése: a 30 évesnél fiatalabbak költenek legkevesebbet ingatlanra. Országosan és átlagosan „csak” 28,8 millió forintért vásárolt ez a korosztály ingatlant a múlt félévben; az országos átlag 35,2 millió forint volt. A 30–50 évesek költenek a legtöbbet ingatlanra, átlagosan 37-38 millió forintot, 50 évesnél idősebbek már nem költenek ennyit lakásra.
A hitellel és állami támogatásokkal leginkább a fiatalok élnek, az életkor előrehaladtával egyre inkább a készpénz válik meghatározóvá. Állami támogatást a 30 évesnél fiatalabbak 23,5 százaléka vett igénybe lakásvásárláshoz; a 40-50 éveseknek viszont már csak az 5 százaléka. Az 50 éveseknél idősebbek csak elvétve akadnak olyanok, akik élnének ezzel a lehetőséggel.
A piaci hitelből vásárlók aránya a fiatal korosztály esetében a legmagasabb, 36,5 százalék és ennek aránya az életkor emelkedésével folyamatosan csökken. Az életkor előrehaladtával a készpénz válik egyre inkább döntővé. Ötvenéves kor felett 80 százalék, 60 éves kor felett több mint 90 százalék a készpénzes vevők aránya.
Az elemzésből az is kiderül, hogy az említett korosztályok milyen településeket, vagy Budapest esetében milyen városrészeket választanak leginkább. Pest megyét a legnagyobb arányban a 40 évesnél fiatalabbak választják, a korosztály 17 százaléka. Budapest belvárosában, valamint az 5 ezer főnél kisebb településeken, elsősorban a nagyvárosok közelében 15 százalékuk vásárol ingatlant.
A 30 évesnél fiatalabb lakásvásárlók aránya Budapesten a VII. és XIII. kerületben kiemelkedő, a korosztály 30 százaléka választja lakóhelyül ezt a két kerületet. A generáció tagjai jellemzően a belvárosi kerületeket favorizálják, a peremkerületeket kevésbé kedvelik, Buda pedig drágább árfekvése miatt nem annyira népszerű.
A 40–60 éveseket Budapest belvárosa vonzza: a korosztály 17 százaléka vásárol ott. A 60 évesnél idősebbek körében a külső pesti kerületek kedveltek. A megyei jogú városokban szintén ez a meghatározó korcsoport, 14 százalékkal.