Megéri az energiát, ha a fejlesztés eredménye megtakarítás

Noha napjaink gazdasági környezete nem kedvez a nagyvonalú otthonfelújításoknak, az OTP Ingatlanpont szakemberei szerint akár részletekben is érdemes belefogni a lakások energetikai korszerűsítésébe. Az akár kis lehetőségek kihasználásával így olyan értéket lehet létrehozni, amit a piac is egyre inkább méltányolni fog.

A hazai lakásállomány sok évtizedes öröksége az energiapazarlás, amin az energiatanúsítványok 10 évvel ezelőtti bevezetése sem tudott számottevően változtatni. Bár azok immár kötelezően tájékoztatták a vevőt, illetve bérlőt egy-egy lakóingatlan várható üzemeltetési költségeiről is, a piaci folyamatokra nem voltak döntő hatással. A háztartási energia viszonylag olcsó volt, az ingatlanéhség és a kereslet pedig éppen nőtt, ezért szinte mindent el lehetett adni. Így tavaly egyszerre érte el a piacot az energiaárak megugrásának sokkja és a keresletcsökkenés, amit a gazdasági környezet bizonytalanná válása okozott. Ez egyértelműen felértékelte ugyan az otthonok energiahatékonyságát, de eléggé ellentmondó következményekkel járt a piacon. 

Az új építésű lakásoknál eleve garantáltak a kiváló energetikai mutatók, viszont magasak az árak – jóformán semmi kereslet irántuk, eltűntek a vevők. Ennek megfelelően a beruházók is jóval kevesebb tervet valósítanak meg. Ezzel szemben – ahogy dr. Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezetője is tapasztalta – a kis, alacsony rezsijű, olcsón felújítható, használt lakásokra az általános visszaesés ellenére is volt kereslet. Más piaci tapasztalatok is azt jelzik, hogy ebben az időszakban a vevők árérzékenysége dominálta a tranzakciókat, így a forgalomban nőtt azn átlagosnál olcsóbb, energetikailag rosszabb állapotú ingatlanok részaránya. Ez összhangban volt azzal, hogy az utóbbiak ára csökken a leginkább, és ezeknél, jellemzően családi házaknál – lehetett különösen tavaly ősz óta – a legnagyobbakat alkudni is.

A látszólag nagy forgalomképesség persze nem szünteti meg a műszakilag elavult otthonok problémáját. Csak annyi történik, hogy – miként dr. Hartlieb fogalmaz – „az értékteremtő energetikai felújítás az új tulajdonosra marad”. Ez persze nagyon is érdeke a fenntartási költségek csökkentése miatt is, s döntő lehet akkor is, ha az ingatlan esetleg újra eladósorba kerül majd egy jobb piaci helyzetben.

A lakásállomány energiatudatos megújítását segítő kedvezményes konstrukcióként hívták életre a zöldhiteleket; az OTP július óta nyújt ilyet. Az eddigi tapasztalatok szerint az ügyfelek döntő részben új otthonok építésére vagy vásárlására veszik igénybe e lehetőséget, s csupán mintegy két százalékban használják felújításra. Holott e hiteleknek jóval nagyobb szerepe lehetne az otthonok műszaki megújításában is. Különösen azért, mert e konstrukció nem csupán a kiemelkedően jó energiahatékonyság – igencsak költséges – elérését ismeri el a támogatással, hanem a megtakarításban elért előrelépést is. Így egy régebbi, gyengébb műszaki állapotú ház részleges felújításánál is szóba jöhet a zöldhitel, ha a modernizálás legalább 30 százalékkal csökkenti az ingatlan energiaigényét.

Egy otthon energetikai feljavításába akkor is érdemes belefogni, ha nincs együtt a teljes felújításhoz szükséges pénz – véli Vései Eszter okleveles építészmérnök, épületenergetikus. A szükséges lépések költsége jól számítható, ahogyan az is, hogy a megtételük várhatóan mennyit farag le azonnal a családi rezsiből. Ennek a számításnak, s tervezésnek az alapja az a konkrét épület vagy azon belül az érintett lakás hőtechnikai sajátosságait feltáró felmérés, aminek eredményét a már említett energetikai tanúsítvány rögzíti. Ezért ezt a vizsgálatot akkor is érdemes elvégeztetni egy szakemberrel, ha valaki nem a frissen vásárolt, hanem a régóta maga lakta otthonát szeretné feljavítani.

Energetikai szempontból minden otthon más, így az energiaigény csökkentésének észszerű lépései is eltérőek lehetnek. Sőt, ugyanazok a műszaki intézkedések is hozhatnak eltérő hasznot attól függően, hogy milyen sorrendben kerítenek rájuk sort. Ám van egy általános szabály, aminek megtartását az épületenergetikus igencsak ajánlja. Legelőször mindig az energiaigényt mérséklő lépések megtételével érdemes foglalkozni. Mert aki fordítva gondolkodik, és mindenekelőtt az éppen legolcsóbbnak látszó energiaforrásra igyekszik optimalizálni a háztartását, az csak rögzíti a kiszolgáltatottságát. Elég emlékeztetni arra, ami nálunk a gáz árával történt, vagy arra a szabályozási bizonytalanságra, amivel most szembesültek a napelemekbe beruházók. Ezzel szemben: aki a felújítást azzal kezdi, hogy a szigetelések javításával csökkenti a fűtése-hűtése energiaigényét, az e megtakarítása erejéig függetleníti magát az energiapiac jövőbeli kockázataitól is.

Novembertől frissítik az energiatanúsítványok rendszerét, ami Vései Eszter építészmérnök, épületenergetikus szerint ezzel használóbarátibb is lesz. Inkább segíti majd azokat, akik csak több részletben tudják elvégezni otthonuk energetikai felújítását. Új rovatként kerül a tanúsítványokra a „felújítási útlevél”, amiben az energetikus rögtön javaslatot tesz a fejlesztés lépéseinek észszerű sorrendjére is.