Az évtized végére az EU-tagállamoknak már nem 30, hanem 32,5 százalékos energiamegtakarítást kell elérniük, ami viszont csak úgy lehetséges, hogy az összes energia harmadát elhasználó épületek fűtési-hűtési célú fogyasztását drasztikusan, nem egészen tíz éven belül csaknem a nullára csökkentjük. A múlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált ugyan – Európa működő felében viszont csaknem ötödével csökkent –, de ez még mindig nem kevés ahhoz, hogy hazánk is teljesíteni tudja a 2030-i célszámokat.

A Föld légköre 1985 óta megállíthatatlanul melegszik, és a Föld Napja alkalmából klímavédelmi szervezetek is figyelmeztetnek: változtatásra van szükség. A Knauf Insulation szakemberei szerint az épületállomány újra szigetelésével még visszafordíthatók lehetnének a káros folyamatok, ugyanis a világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítják. Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, amit kor- és szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal lehet látványosan csökkenteni.

Magyarországon, az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettségi mutatóért, az 57 millió tonnás magyar CO2-kibocsátás harmadáért a lakossági fűtés-hűtés a felelős. Otthonaink 70 százalékát a nem, vagy nem megfelelően szigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Évi 100-130 ezer otthon teljes körű energetikai felújítására lenne szükség ahhoz, hogy ez az arány csökkenjen. Jól megtervezett szigeteléssel 50 százalékos, komplex energetikai felújítással akár 80-90 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Évente 2 millió tonnával csökkenthető lenne a CO2-kibocsátás, a karbonlábnyomunk pedig a harmadával.

Bár épületeink energiahatékonyságának javulása tény, még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az Európai Unió nagy célja az, hogy az új – és a felújított épületek közel nulla energiaigényűek legyenek, vagyis fűtésükhöz-hűtésükhöz szinte csak megújuló energiaforrást kelljen használni.

Egyéni szemléletváltásra van szükség. A hazai lakóépületek átlagos osztályzata FF, vagy annál rosszabb energetikai besorolású. A múlt öt évben (2017–22 között) az új lakásoknak csupán ötöde volt BB- vagy annál jobb minősítésű. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások (napelem, napkollektor, hőszivattyú) használata mellett – a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint – a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazása a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik. A legzöldebb energia a fel nem használt energia!

Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető. A fő szempont, sajnos, nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és a költségek minimalizálása. Még mindig kevesen gondolkoznak elsősorban energiahatékonysági célú fejlesztésekben. Erre bizonyíték, hogy a múlt öt évben összesen 2 500 000-3 000 000 millió forintot költöttek honfitársaink energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Az ilyen felújítások gyakran a klímavédelem szempontjából többet ártanak, mint használnak.

A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások, sajnos, hosszan fogva tartanak. Megvesszük a legolcsóbb, esetenként kevésbé korszerű terméket, és utána ugyanott tartunk, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15-20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire. Ugyanakkor egy rosszul tervezett és kivitelezett, ám költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget a valódi energiamegtakarítást eredményező korszerűsítés elől, ezt hívják szakmai körökben belakatolási hatásnak.

Ezen felül természetesen még rengeteget tehetünk azért, hogy megóvjuk a bolygónkat. Zöldítsük a környezetünket, törekedjünk a hulladékkal nem járó életmódra, használjuk a közösségi közlekedést, félkész, kész helyett együnk friss hazai termékeket, együnk kevesebb állati terméket!