Leállíthatják a Magyarországnak juttatandó regionális támogatásokat

Az Európai Unó alapjogi chartája tiszteletben tartásának a kötelezettségére hivatkozni lehet olyan uniós pénzek visszatartásakor, amelyeket demokráciaellenes, illetve nemi vagy rasszista alapú diszkriminációt megvalósító programokra költenének el – nyilatkozott egy EU-illetékes az EurActiv című brüsszeli hírportálnak. A cikk szerint Lengyel- és Magyarország az unió regionális alapjaiból fizetendő támogatások leállításának az eshetőségével kénytelen szembenézni az alapjogi charta miatt.


Az Európai Parlament ugyanis decemberben keresztülvitte azt a megállapodást, amely utalást tartalmaz erre a chartára, valamint a nemek közötti egyenlőségre és diszkriminációmentességre azon előírások között, amelyek arról szólnak, hogy milyen szempontok szerint kell elkölteni az EU-támogatásokat. Ezekbe a pontokba a nyilatkozó uniós illetékes szerint bele lehet kapaszkodni, amikor vissza akarnak tartani olyan pénzt, ami nem jó irányba menne. Az EurActiv forrása felhívta a figyelmet arra, hogy az alapvető jogok európai chartáját mind az uniónak, mind tagállamainak tiszteletben kell tartaniuk.
A megállapodás, amelyre a cikk utal, decemberben született. Nem a nagy visszhangot keltett jogállamisági kritériumrendszerrel kapcsolatos vitáról van szó, hanem arról a szabálykönyvről, amely az úgynevezett strukturális alapok kérdéseit rendezi, két éven át folyt egyeztetések nyomán. Ebben szerepelnek a részletes szabályok a regionális támogatások folyósításáról. Az ilyen kifizetések fedik le a jövőben az EU-költségvetés csaknem egyharmadát.
Az EurActiv megjegyzi: az alapjogi charta tiszteletben tartása eddig is kötelezettség volt, de az unió végrehajtó szervei ezt az eszközt eddig nem vették igénybe a kötelezettségszegő országokkal, illetve régiókkal szemben. Az idézett tisztségviselő szerint az Európai Bizottság szeme elé korábban is kerültek konkrét példák arra, hogy kételyek ébredtek bizonyos intézmények, adott esetben úgynevezett civilszervezetek támogatásának a helyességét illetően bizonyos tagállamokban, ahol potenciális visszaélési ügyek merültek fel. Tavaly nyáron az EU visszautasította, hogy támogatást folyósítson uniós projektre olyan lengyel városoknak, amelyek úgymond LMBT-mentes övezetté nyilvánították önmagukat. Decemberben – olvasható az EurActiv cikkében – a magyar parlament olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amely egyebek közt kimondja, hogy az anya nő, az apa férfi. Ugyanazon a napon az egyedülállókat kötelezték arra, hogy az örökbefogadáshoz folyamodjanak különleges miniszteri engedélyért. Ez – jegyzi meg a portál – csaknem lehetetlenné teszi a meleg, illetve a leszbikus párok számára az örökbefogadást.
Ugyancsak decemberben – derül ki az EurActiv beszámolójából – az Európai Bizottság elfogadta az alapjogi charta érvényesítését célzó stratégiájának a módosítását.
És most pillantsunk át az Atlanti-óceánon túlra, ahol ezekben a napokban különösen izgalmas dolgok folynak. A The Atlantic című amerikai magazin arról ír, hogy a külföldi populisták végre szakítanak Trumppal, mert a Capitolium minapi ostroma – amire a tavaly novemberi választást elvesztő elnök lényegében felbátorította szélsőséges híveit – még azok közül is többeknek a tűréshatárát túllépte, akik egyébként az elnökhöz nagyon hasonlatosan gondolkodnak.
Azon túl, hogy történteket az Egyesült Államok számos szövetségese, valamint az EU és a NATO is elítélte, néhány hangos, eddigi Trump-támogató is csatlakozott a kórushoz – írja a The Atlantic. Megemlíti Nigel Farage brit politikust, a brexit egyik fő kezdeményezőjét, aki szerint, ami történt, az rossz dolog volt, Matteo Salvinit, az olasz szélsőjobboldali Liga vezetőjét, aki úgy nyilatkozott, hogy az erőszak sohasem hoz megoldást, illetve Geert Wilders szélsőjobboldali holland politikust, aki arról beszélt, hogy a demokratikus választás eredményét mindig tiszteletben kell tartani, akár győzünk, akár vesztünk.
Ugyanakkor – folytatja a The Atlantic – Trump választási vereségével nem tűnt el azonnal és teljesen az a szemlélet, amely egyfajta élharcosnak tekinti az eddigi amerikai elnököt. Többen a szavazatok összeszámolása után is kitartottak mellette. Így például a francia Marine Le Pen az eredmény kihirdetése után is megkérdőjelezte Joe Biden győzelmét. Janez Janša szlovén vezető idő előtt még gratulált is Trumpnak. Múlt szerda – a washingtoni törvényhozás épületének a megrohamozása – után azonban mindketten irányt váltottak: Le Pen elítélte a demokratikus folyamatok erőszakos megzavarását, Janša pedig Twitter-bejegyzésben hangoztatta aggodalmát az erőszak miatt.

Továbbra sem tartja minden vezető intő példának azt, ami Washingtonban történt – állapítja meg a The Atlantic, és azt írja: Andrzej Duda lengyel államfő amerikai belügynek minősítette a történteket, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig, aki Trump újraválasztásának a hangos támogatója volt, úgy foglalt állást, hogy nem kellene beavatkozni Amerika dolgába.