Lengyelek tízezrei tiltakoznak az egyház és az állam összefonódása ellen

(Csernyánszky Judit lapszemléje) Hamisan védekezik a magyar kormány a maga kétharmados többségével, amikor az uniós jogállami normák számonkérését úgy értelmezi, mint a magyar szuverenitás és demokratikusan megválasztott kormány elleni jogtalan támadást – olvashatjuk Süddeutsche Zeitungban, amit a német nyelvű Budapest újságban megjelentek alapján állapít meg Cathrin Kahlweit.

A kormányt ért kritikákat a Fidesz-szavazók Orbán elleni személyes támadásnak tartják, amiért a liberális médiát tartják felelősnek. A cikk alaposan jellemzi a kormánypárti sajtót, amelyben nem jelennek meg a Fidesz-oligarchák meggazdagodásának történetei, az uniós alapok sikkasztása, a sajtószabadság megfojtása, a kulturális és oktatási intézmények kormányzati kontroll alá helyezése. Mert akik erről írnak, azok ellenséges propagandát folytatnak az ország ellen, a tényeket meghamisítják, hamisan az alkotmányra hivatkozva, s éppen ők azok, akik megsértik azokat a magyarokat, akik a keresztény európai értékeket próbálják érvényre juttatni – értékeli a kormányzati médiát a Süddeutsche Zeitung. A lap idézi Paul Lendvai hasonló véleményét a magyar kormányzati politikáról, és a Klubrádiót hozza fel példaként arra, ahogy a kormányzati propaganda dezinformációs kampánya átlépi a megengedett határt.

Hogyan? Amikor az Európai Parlamentben épp a Klubrádiót ért támadásokról vitáztak, a magyar kormány szóvivője azt próbálta elhitetni, hogy minden esélye megvan a Klubrádiónak arra, hogy elnyerje a frekvenciát. Úgy állította be magát, mintha ő támogatná a rádiót ebben a küzdelemben. Ám amikor fél nappal később mégsem nyerte meg a pályázatot, akkor a kormány ezen retorika alapján simán arra hivatkozott, hogy mindebből látszik, független testületek döntenek Magyarországon.

Hogyan lenne független, kérdezi logikusan és joggal a cikkíró, amikor a médiatanács a kormánytól kapja a fizetését?!

A Die Presse szerint Orbán és Sebastian Kurz között egyetértés van, vakcinaügyben valamit nagyon elrontott az Európai Unió. Erről az újság Orbán vasárnapi rádióinterjújából vonta le a következtetést, hisz’ a magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy csalódott az uniós vakcina-közbeszerzésekben, mert vagy nem érkeznek meg az oltóanyagok, vagy kevesebb és később jön a vártnál. Ezért is szeretné látni Orbán ezeket a szerződéseket. S ez indokolja azt is, hogy Magyarország saját oltóanyag-gyártásba kezdett, amelynek állatkísérletei már folynak. Ezzel egyidőben Izraelben is épít ilyen gyártóegységet a magyar kormány. A cikk idézi Frans Timmermans bizottsági alelnököt is, aki beismerte, hogy voltak hiányosságok az oltóanyag-rendelések során. De konkrétumokról nemigen olvashatunk, pedig 1400 millió oltóanyagot rendelt Brüsszel a 450 milliós közösségnek. Az Astra Zenecát hozza fel példának: az ígért 220 millió oltóanyagból csak 100 millió szállítását tudta megoldani a cég. Ezért az osztrák kancellár öt tagországgal (Bulgáriával, Lettországgal, Szlovéniával, Csehországgal és Horvátországgal) együtt levelet írt az Európai Tanács elnökének, hogy a szerek terítését a következő csúcson mindenképpen meg kell vitatni. Mindenesetre Brüsszel az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot hibáztatja, hogy nem exportálnak elég oltóanyagot az uniós tagállamokba.

Magyarország 2025-re megszünteti a széntermelést – írja a brit székhelyű nemzetközi energiaügyi híreket feldolgozó lap, az Edie. Ez azért figyelemre méltó, mert – követve például a portugálok vagy például a britek példáját – a magyarok is előrébb hozták vállalásukat. A portugálok 2022 helyett már az idén kivezetik a széntermelést, a britek 2025 helyett 2024-ben, a magyarok pedig 2030 helyett 5 évvel előbb.

A bejelentés március elején, a három évvel ezelőtt alapított Powering Past Coal Alliance (PPCA) éves csúcsértekezletén hangzott el, amiről örömmel számolt be a Klubrádiónak az új brit nagykövet, Paul Fox is a bemutatkozó interjújában. Steiner Attila uniós államtitkár ugyanis ezen a csúcstalálkozón azt mondta, hogy hazánk 2030-ra el akarja érni, hogy 90%-ban széndioxidtól mentes legyen az energiatermelés, márpedig ehhez a nagyívű vállaláshoz a széntermelést jóval előbb le kell állítani.

A Mészáros Lőrinc-féle Opus 49,57%-os tulajdont szerzett a legnagyobb gázszolgáltató cégben, a Tigáz-ban a svájci székhelyű MET céggel kötött megállapodás értelmében – adta hírül a NASDAQ. Az árat azonban nem hozták nyilvánosságra a felek. Az Opus Global az egyik leggyorsabban terjeszkedő magyar cég, amely már nemcsak hotelekből, agráripari termékekből, médiavállalkozásokból, hanem egyre nagyobb arányban energiacégekből is áll; legutóbb Buzsákon vett napelem-gyártó céget.

Ma szerencséje volt a szerkesztőnek (és ezáltal mindenekelőtt az olvasónak), hogy Szelestey Lajos kollégánk nemzetközi lapszemléje révén különösen széles cikkválasztékot kínálhatunk olvasóinknak:

Visszalőtt az EU az osztrák kancellárnak, aki bolgár, cseh, lett és szlovén kollégájával együtt azt követelte, hogy tartsanak soron kívüli csúcstalálkozót, mert Brüsszel szerintük igazságtalanul osztotta el az oltóanyagokat a tagállamok között – írja a Der Standard. A Bizottság, illetve az Európai Tanács elnöke szerint azonban az ötök véleménye, amelyet oszt Orbán Viktor is, nem állja meg a helyét, mert szó sincs arról, hogy a dolog az unió miatt öltötte volna lóvásár jellegét.

Az igaz, hogy egyes országok lecsaptak olyan készletekre, amelyet mások nem vettek át, de ezért csak saját maguknak tehetnek szemrehányást. Hiszen az eredeti elképzelés az volt, hogy minden állam egyszerre kapja meg a neki járó kontingenst. Ám a lap szerint a másodlagos kereskedelem úgy alakult ki, hogy pl. Ausztria az AstraZenecát favorizálta és ezért kevesebbet rendelt a Pfizer szeréből. Von der Leyen, valamint Timmermans alelnök is elismerte ugyanakkor, hogy becsúsztak hibák a beszerzés körül, és ez ügyben idővel le kell vonni a tanulságokat, de jelenleg a fő feladat az oltások megszervezése.

A kérdést jó másfél hét múlva megvitatják az állam- és kormányfők soros tanácskozásán, emiatt nem hívnak egybe külön fórumot. A jelentés megjegyzi, hogy az AstraZeneca ráadásul újabb szállítási nehézségeket jelzett és ez ráerősít az elosztási gondokra. Ugyanakkor, hogy Málta és Dánia ennyire jól áll a vakcinák beadásával, az abból fakad, hogy mindkettő annyit vett, amennyit csak bírt. Emellett a lélekszám mindkét ország esetében viszonylag kicsi, ily módon már kisebb pótlólagos mennyiség is nagyot dob a statisztikán.

Magyarország más, mert hogy viszonylag jól áll az oltásokkal, az javarészt annak köszönhető, hogy igen sok adagot rendelt az Európában nem engedélyezett kínai és orosz készítményekből – amellett, amit az EU küld.

Egyre zuhan a cseh miniszterelnök pártjának népszerűsége az októberi választások előtt, mert a kisebbségi kormány képtelen feltartóztatni a koronajárványt. Az ANO már alig 20%-ot kapna, ha ma járulnának az urnákhoz az emberek, ami történelmi mélypont. Megelőzné a Kalózpárt, bár a különbség a hibahatáron belül van – állapítja meg a Bloomberg.

Az ország igen sikeresen szállt szembe a vírussal egy éve, de most a megbetegedések 10%-kal gyorsabban terjednek, mint a szomszédos németeknél. A lakosság számához mérten Csehország világelső a halálesetek száma alapján. Az elkeserítő ranglistán Nagy-Britannia és Magyarország követi – derül ki a Johns Hopkins Egyetem adataiból.

Ezért a hatalom igen kemény korlátozásokat rendelt el, ideértve, hogy nem szabad külföldre utazni. Egyben további vakcinákat kért az európai partnerektől, továbbá azt, hogy vegyenek át pácienseket, ha azok számára már nincs szabad hely a hazai intenzív osztályokon. Zárva vannak az iskolák, és nem nyithat ki a legtöbb bolt, illetve szolgáltató cég. Az ipari üzemek azonban működnek, mert a kormány azt akarja, hogy ne álljon le a gazdaság és megmaradjanak a munkahelyek. A bírálók szerint Babis túl későn reagált a 3. hullámra.  

A The Washington Post vezércikke szerint igaz lett, amit a lap egy éve jósolt, hogy ti. a járványba belefárad a lakosság, a gazdaság pedig súlyos tehertételnek lesz kitéve, arra azonban senki sem számított, hogy mostanáig összesen 2,6 millió áldozatot követel a Covid-19. Bebizonyosodott ugyanakkor, hogy nagyon is számít, egy országnak milyen kormánya van. Trump tagadta a gondot, ebből azután az utóbbi 10 év legsúlyosabb közegészségügyi katasztrófája lett Amerikában.

Látnivaló, hogy a ragály okozta veszély az egész világot érinti. Ami Vuhanból elindult, az pillanatok alatt átterjedt más országokra. A brit variáns Leeds után nagyon gyorsan megjelenik, mondjuk, Los Angelesben. Biden ugyanakkor megmutatta, hogy ha a sarkára áll egy vezetés, akkor igen hatékonyan meg tudja szervezni a tömeges oltásokat.

Mindenkinek feltétlen tisztelettel kell adóznia azoknak az orvosoknak, ápolóknak, akik sokszor a végkimerülésig dolgoztak, hogy mentsék az életet, sőt, nem egyszer az életüket áldozták a betegekért. De az is egyértelmű, hogy ha a hatalom a társadalom áldozatvállalását kéri, akkor őszintén kell beszélnie a tudományról és arról, ami bevált. Trump és mások illúziókat és rémképeket terjesztettek.

A ragály felerősítette az egyenlőtlenségeket a lakosságon belül, ezeket most enyhíteni lehet. Emellett foglalkozni kell azzal, miként lehet legközelebb, hasonló esetben elkerülni az oktatás leállását. Viszont egyértelmű, hogy a nyílt társadalom az innováció serkentésével megmutatta erejét. Merthogy az alapkutatások támogatása nagyban hozzájárult a hatékony vakcinák villámgyors kifejlesztéséhez.

Tízezrével fordítanak hátat a lengyelek a vallásnak, mert a katolikus egyház a hatalomhoz fűződő szoros viszony folytán a nevét adta egy sor igen népszerűtlen kormányzati intézkedéshez, így emiatt sok liberális felülvizsgálja a hitét – írja a The Times. Olyan kemény törvényekről van szó, mint szigorú abortusztilalom, vagy az LMBT-jogok korlátozása, de sokat számítottak az egyházon belül kirobbant szexuális botrányok is.

Kaczynski eleve azt ígérte, hogy erkölcsi megújulást hoz, és hogy az ország visszatér katolikus gyökereihez. Emiatt az egyház fokozott befolyást élvez a politikában. Persze státusza történelmi okoknál fogva mindig is különleges volt a lengyeleknél, lásd szerepét a szocializmus elleni küzdelemben, különösen II. János Pál pápává választása után.

De a legutóbbi felmérések már azt mutatják, hogy a lakosságnak 15%-a egyáltalán nem jár templomba, 25% pedig legfeljebb évente néhányszor. Az elfordulás abban is megmutatkozik, hogy egyre kevesebb fiatal vállalja a papi hivatást. A korábbinál sokkal kevesebben vesznek részt a hittanoktatásban. A misék csökkenő látogatottságát azonban befolyásolja a járvány is.

Ugyanakkor az egyház nagy állami segítséget kap, de már a klérus körében is nyugtalanságot okoz, nem üt-e vissza a PiS-szel fennálló szoros kapcsolat. A Stefan Wyszyński bíborosról elnevezett egyetem egyik tanára azt mondja, hogy az ilyen együttműködésből hosszú távon nem az egyház szokott profitálni.

De a Jog és Igazságosság népszerűsége is erősen megcsappant: jelenleg 28-29%-nál jár, szemben a korábbi 40%-kal. A kormány ennek ellenére továbbra is azon van, hogy felszámolja a hatalmát akadályozó korlátokat, ami az EU szerint ellentétes az európai értékekkel, akárcsak Magyarország esetében.

A legfőbb harci terep jelenleg a média, de a hatalom komolyabb ellenőrzés alá kívánja vonni a külföldi támogatást élvező civil szervezeteket is. A jogrendszer átalakítása körül már jó ideje megy a vita. Most már ott tart a kormány, hogy megrendszabályozza az önállóságuk mellett kardoskodó bírókat.