A keleti uniós tagállamok több figyelmet érdemelnének – nyilatkozott a tíz országgal történt EU-bővítés huszadik évfordulója alkalmából Dietmar Woidke, Brandenburg német tartomány szociáldemokrata miniszterelnöke. A Die Welt ismertetése szerint a politikus, aki a német szövetségi kormány lengyel ügyekben eljáró megbízottja volt, az európaiak feladatának nevezte azt, hogy tevékenykedjenek a kontinens keleti és nyugati részének az összenövése szolgálatában.

Ennek jegyében elsősorban a berlini kormány és az új varsói vezetés közötti együttműködés mielőbbi elmélyítését sürgette, és kiemelte, hogy a lengyelek szabadságszeretete most, amikor támogatják az oroszok által megtámadott Ukrajnát, épp olyan erős ösztönzője a szabadságot fenyegető veszélyekkel való szembeszállásnak, mint amilyen 1989-ben volt. A német–lengyel határ menti Odera-Frankfurtban és Słubicében közös Európa-ünnepséget tartanak, a két ország külügyminiszterének, Annalena Baerbocknak és Radek Sikorskinak a részvételével.

Most nézzük a londoni The Guardiant, amely ismerteti az Európai Polgári Szabadságjogok Szövetsége elnevezésű, röviden általában Libertiesként emlegetett, berlini központú szervezet idei jelentését a médiaszabadság állapotáról. A dokumentum készítői szerint ez több EU-országban veszélyesen megközelítette a töréspontot. A jelentést 19 országból 37 jogvédő csoport adatszolgáltatása alapján állították össze. A fő összegző megállapítás az, hogy a médiaszabadság ügye az autoriter állami berendezkedések jellemző forgatókönyve értelmében egyes országokban jobbára ugyanúgy sodródik egyre nehezebb körülmények közé, ahogyan hanyatlik a jogállamiság átfogóbb szempontrendszerének az érvényesülése.

Az EU által újonnan elfogadott jogi szabályozás valamit segíthet ugyan, de csak akkor, ha nagyon ügyelnek az előírások helyes alkalmazására. A múlt évet továbbra is a médiatulajdonlás erőteljes koncentrálódása, a tulajdonosi átláthatóság elégtelen szabályozása, a közmédia függetlenségének és pénzügyi önállóságának a fenyegetése jellemezte – állítja a Liberties. A jelentés beszámol fenyegetések, megfélemlítések, illetve megfigyelések eseteiről, újságírók elleni erőszak alkalmazásáról, a szabad véleménynyilvánítás és az információkhoz való szabad hozzájutás korlátozásáról.

A The Guardian ismertetése kiemeli, hogy a jelentés szerint tavaly újságírók elleni fizikai támadást jegyeztek fel Horvát-, Francia-, Német-, Görög- és Olaszországban.

Magyarországon és Szlovákiában megválasztott politikusok zaklattak, illetve fenyegettek meg újságírókat.

Romániában és Svédországban a rendőrség nem vizsgált ki megfelelően olyan eseteket, amikor újságírókat ért támadás. Franciaországban és Bulgáriában maguk a rendőrök támadtak újságírókra. Mondvacsinált ürüggyel indítottak jogi eljárást újságírók ellen Horvát-, Görög-, Olasz-, Svédországban és Hollandiában.

Pegasus, illetve Predator kémprogrammal figyeltek meg újságírókat Németországban, Görögországban, Hollandiában és Lengyelországban. Továbbra is nagyon magas fokú a médiakoncentráció Horvát-, Francia-, Magyar-, Lengyelországban, Hollandiában és Szlovákiában.

Kizártak a kormánnyal szemben kritikus újságírókat sajtótájékoztatókról, illetve más hivatalos eseményekről, valamint megtagadták tőlük jogszerűen igényelt dokumentumokhoz való hozzáférést Németországban, Magyarországon, Litvániában és Hollandiában.

Robert Fico szlovák miniszterelnök elvágott minden kommunikációs szálat négy olyan médiaintézménnyel, amelyet nyíltan ellenséges magatartással vádolt meg. Fico kormánya ebben a hónapban olyan ellentmondásos törvényt fogadott el, amely alapos felfordulást idézett elő a közszolgálati tévénél és rádiónál – teszi ehhez hozzá a The Guardian.

Magyarországon ugyanakkor a Liberties megfogalmazása szerint „a közszolgálati médiát már teljes mértékben a kormány igájába hajtották, olyannyira, hogy annak tartalmait az elfogult és egyoldalú hírszolgáltatás jellemzi, minden esetben a kormányzó Fidesz érdekeivel összhangban”. 

A jelentés szerint a lengyel közmédiaállapotokat a bizonytalanság uralja, mert Donald Tusk miniszterelnök igyekszik visszagöngyölíteni az előző kormányzat beavatkozását. Szintén aggodalomra lát okot a Liberties a horvát és az olasz kormánynak a közmédiával kapcsolatos magatartását illetően.

És végül röviden arról, hogy a bécsi Der Standard a Kreml megtévesztő propagandatevékenységéről közöl széles áttekintést. Eszerint egy mesterséges intelligenciát felhasználó nonprofit szervezet, az AI Forensics 3826 olyan weboldalt azonosított, amely álhíreket terjeszt az orosz kormányzat érdekeinek szolgálatában, részlegesen hivatalos internetes oldalnak feltüntetve önmagát. Csak 2023 novembere, az Ukrajnába irányuló német fegyverszállítások intenzívebbé tétele óta 463 olyan videót tettek közzé, amely ennek az aláásását célozta. Oroszország online harcosai sokan vannak, és gyorsak – írja az osztrák lap.

A Moszkva közeli Krokus központ elleni támadás után 48 órán belül 42 ezer francia Facebook-használó kapott olyan hirdetést, amely az ukrán terrortevékenységről szólt.