A különféle ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások szolgálatában megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha a helyzetet a párbeszéddel nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság ma a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
Belső piac: a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartsa meg a szabad mozgásra vonatkozó szabályokat és tartsa tiszteletben a megkülönböztetésmentesség elvét
A Bizottság ma úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen (INFR(2022)4076) olyan intézkedések bevezetése miatt, amelyek ellentétesek a belső piaci szabályokkal.
Magyarország eltérő üzemanyagárakat szab meg a külföldi rendszámmal, illetve a magyar rendszámmal rendelkező járművek esetében. A Bizottság felkéri a magyar hatóságokat, hogy tartsák meg az áruk és szolgáltatások – köztük a szállítási szolgáltatások – szabad mozgására, a letelepedés szabadságára, a polgárok és a munkavállalók szabad mozgására, a megkülönböztetésmentesség elvére, valamint az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési szabályokra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket. Az egységes piac megfelelő működésének biztosítása kiemelt jelentőséggel bír a jelenlegi geopolitikai helyzetben, mivel ez a legfőbb eszköz, melynek segítségével felléphetünk az Ukrajna elleni orosz invázió gazdasági fennakadásokat okozó hatásai ellen. Az egyoldalú nemzeti szintű lépések és a megkülönböztető bánásmód alkalmazása ellentétes az egységes piacon belüli szabad mozgás elvével, és nem jelenthet megoldást.
További információk az összefoglaló sajtóközleményben
Mezőgazdaság: a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy szüntesse meg a gabonafélékre vonatkozó kiviteli korlátozásokat
A Bizottság ma kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen (INFR(2022)2066) a magyar hatóságok által a gabonaexportra vonatkozóan bevezetett előzetes bejelentési rendszer miatt. Az előzetes bejelentési rendszer lehetővé teszi, hogy a hatóságok a kivitel előtt elővásárlási vagy vételi jogot érvényesítsenek a kivitelre szánt gabonára. A Bizottság álláspontja szerint az intézkedés összeegyeztethetetlen a közös piacszervezésre vonatkozó uniós szabályokkal és a kivitelre vonatkozó közös szabályokkal. A Bizottság szerint a magyar intézkedés nem indokolható azzal, hogy ez a lépés az uniós szinten elérendő különleges gazdasági célok nemzeti szinten történő megvalósítását szolgálja, egyébként pedig jelenleg nincs szükség intézkedésekre az EU-n belüli gabonaellátás biztonságának szavatolásához. További információk az összefoglaló sajtóközleményben
A Bizottság a Bíróság elé idézi Magyarországot az LMBTIQ-személyek jogainak megsértése miatt
A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot (INFR(2021)2130) egy, a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján hátrányos megkülönböztetést alkalmazó magyar jogszabály miatt. A Bizottság álláspontja szerint a törvény sérti a belső piaci szabályokat, az egyének (különösen az LMBTIQ-személyek) alapvető jogait, valamint – ezen alapvető jogok tekintetében – az uniós alapértékeket. A kereset benyújtása azt jelenti, hogy a következő szakaszába lép a Bizottság által Magyarországgal szemben 2021. július 15-én, felszólító levél útján indított kötelezettségszegési eljárás. Mivel a magyar hatóságok nem adtak kielégítendő választ a Bizottság esélyegyenlőséggel és az alapvető jogok védelmével kapcsolatos aggályaira, és nem vállaltak semmilyen kötelezettséget az összeférhetetlenség orvoslására, a Bizottság 2021. december 2-án indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. A teljes sajtóközlemény.
A Klubrádió védelmében a Bizottság keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán
A Bizottság ma úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarországgal szemben, mivel azáltal, hogy a magyar Médiatanács erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozva utasította el a Klubrádió rádióspektrum-használatra vonatkozó kérelmét, Magyarország megsértette az uniós hírközlési szabályokat.
A rádióspektrum használatának feltételei, illetve a kapcsolódó jogok odaítélésére, meghosszabbítására, megújítására vagy visszavonására vonatkozó eljárások az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben (az (EU) 2018/1972 irányelvben) lefektetett uniós elektronikus hírközlési szabályok hatálya alá tartoznak. Az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályok értelmében a rádiófrekvencia-használati jogokat objektív, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos kritériumok alapján kell kiosztani.
A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot azáltal, hogy a Klubrádió rádióspektrum-használati jogainak megújítása tekintetében aránytalan és átláthatatlan feltételeket alkalmazott. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy Magyarország aránytalan és diszkriminatív módon alkalmazta a vonatkozó uniós szabályokat, és nem hozott időben határozatokat. Magatartásával Magyarország megsértette a szólásszabadságnak az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogát is.
A Bizottság ez ügyben 2021. június 9-én felszólító levelet küldött Magyarországnak, és ezzel megindította a kötelezettségszegési eljárást. A Bizottság, miután nem kapott kielégítő választ, 2021. december 2-án indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. A Magyarországgal folytatott információcsere nem oldotta meg a Bizottság által felvetett aggályokat, ezért a Bizottság úgy döntött, hogy eljárást indít az Európai Unió Bírósága előtt Magyarországgal szemben.
A magyar jogszabályok és alkalmazásuk uniós joggal való összehangolása az egész műsorszórási ágazat javát szolgálja.
A Magyarország által hozott aránytalan és diszkriminatív intézkedések miatt a Klubrádió nem tudja rádiófrekvencia alapján folytatni tevékenységét a rádiós műsorszórási ágazatban.
A médiaszolgáltatók számára megkülönböztetéstől mentes, objektíven indokolt és arányos, előre ismert feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani a piachoz, hogy szabadon és függetlenül dolgozzanak az Európai Unióban, ami a médiapluralizmus központi eleme.
További lépések Magyarországgal szemben:
Vízgazdálkodás: a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy alkalmazza az ivóvízre vonatkozó uniós szabályokat
A visszaélést bejelentő személyek védelme: az Európai Bizottság a következő szakaszba lépteti a Magyarországgal és 14 másik tagállammal szemben indított kötelezettségszegési eljárást
Belvízi hajózás: a Bizottság felszólítja Magyarországot, valamint Ausztriát, Horvátországot és Németországot, hogy a Duna Bizottságban folytatott tevékenységüket az uniós álláspontra alapozzák
Védelmieszköz-piac: a Bizottság nyomatékosan felszólítja Magyarországot, hogy ültesse át nemzeti jogába a védelmi vonatkozású termékek EU-n belüli transzferére vonatkozó szabályokat
Részletes információk az összefoglaló sajtóközleményben; Az uniós jog alkalmazása: A jogok, az alapvető szabadságok és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása; Tájékoztató az uniós kötelezettségszegési eljárásokról; Bővebben az uniós kötelezettségszegési eljárásokról
Kadri Simson uniós energiaügyi biztos nyilatkozata a magyar energia-veszélyhelyzetről
„Magyarország szerdán bejelentette, hogy energia-veszélyhelyzeti tervet kíván bevezetni, ami a jelek szerint olyan intézkedéseket is tartalmaz majd, melyek korlátozzák a földgáz és más energiahordozók tagállamok közötti áramlását az egységes piacon.
(…)
A határokon átívelő földgáz-szállításokat érintő egyedi tagállami korlátozások indokolatlanok, és a jelenlegi gázpiaci helyzetben csak súlyosbítják a problémákat. Az ellátásbiztonságra vonatkozó hatályos szabályozás értelmében mindegyik uniós tagállamra szolidaritási kötelezettség hárul. Ez azt jelenti, hogy sürgős szükség esetén segíteniük kell a szomszédaiknak, energiával látva el az ún. védett felhasználókat.
(…)
A belső piacon belül csak akkor lehet korlátozni az exportot, ha azt nagyon konkrét ok – például a közrend vagy a közegészség védelme – indokolja. A gazdasági okok soha nem minősülnek jogszerű indoknak.
(…)
Az EU hónapok óta nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a felkészültséget biztosítsa, a Bizottság pedig július 20-án konkrét javaslatokat fog előterjeszteni annak elősegítése érdekében, hogy az EU felkészülten nézzen szembe az idei téllel.” (A teljes nyilatkozat: tessék kattintani!)
