Magyarország megint meggátolta, hogy az EU elmarasztalja Kínát – jelentette a Yahoo/Reuters. A közösség azért akart állásfoglalást kiadni, mert az új biztonsági törvénnyel Peking megint csak nem tartotta meg az ígéretét, amely szerint fenntartja Hongkong autonómiáját. A magyar képviselő arra hivatkozva vétózta meg a döntést a Külügyi Tanácsban, hogy az unió már így is egy sor kérdésben ütközik a kínai vezetéssel. Így viszont az elmarasztalást le is vették a napirendről.

A jelentés hozzáfűzi, hogy a lépés alighanem tovább gyengíti a lehetőségét annak, hogy Brüsszel szembeszálljon Hszi elnökkel, amiért az korlátozza a szabadságot az egykori brit koronagyarmaton. A magyar fél egyelőre nem kívánta kommentálni a fejleményt, de az közismert, hogy az ország nagy kínai beruházások célpontja. Még előtte – Görögországgal együtt – már megtorpedózta, hogy a szervezet elítélje a Dél-kínai-tengeren végrehajtott katonai műveleteket. A múlt hónapban pedig csupán vonakodva állt be az európai szankciók mögé, mondván, hogy azok értelmetlenek, miközben vendégül látta a kínai védelmi minisztert.

Az, hogy Orbán embere megint szembement a többiekkel, aláássa az EU hitelét az emberi jogok védelmezőjeként. Egy közösségi diplomata szerint ezek után kérdéses, hogy a szervezet mennyire képes más országokat ösztönözni saját értékeinek átvételére, pl. a sajtószabadság ügyében. Egyben mutatja, milyen nehéz egyensúlyt találni aközött, hogy az unió gazdaságilag együttműködjék Kínával, ugyanakkor felszólaljon a többi közt Hongkong vagy az ujgurok érdekében.

Az Európa Tanács Államok a Korrupció Ellen (GRECO) ügynökségének vezetője szerint Magyar-, Lengyel-, Oroszországban Bulgáriában és több más, hasonló országban politikai akarat kell(ene) ahhoz – tudósít az Euronews –, hogy kivizsgálják a nagystílű anyagi visszaéléseket és elmarasztalják a bűnösöket. Csakhogy – tette hozzá Marin Mrčela, ezekben az országokban a politika embereiből állnak a bírói tanácsok. (Csupán emlékeztetőül érdemes elolvasni az Euronews két évvel ezelőtti jelentését is.)

A horvát Mrčela megjegyzése annak kapcsán hangzott el, hogy legfrissebb jelentésében a 47 európai államot tömörítő szervezet arra figyelmeztet: a kormányoknak jobban oda kellene figyelniük a korrupciós kockázatokra, miután rövidesen rengeteg pénz áll rendelkezésükre, a többi közt az EU-tól a járvány gazdasági következményeinek enyhítésére. Épp ezért átláthatóságra, szigorú felügyeletre és elszámoltathatóságra van szükség. Továbbá arra, hogy adjanak kellő tájékoztatást az ilyen ügyletekről, ugyanakkor nézzenek a politikusok körmére, amikor lobbizásról, illetve érdekütközésről van szó.

Pont a jelenlegi helyzet miatt tartja különösen aggasztónak a tisztségviselő, hogy a már említett országok megpróbálják visszaszorítani az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Nem véletlen, hogy Moszkva a szputnyikról nevezte el vakcináját, de megint csak az történt, hogy a világ lebecsülte az orosz (szovjet) tudományt – kezdődik a BBC jelentése. – Egy kelet-európai diplomata, akinek országa történelmi okokból abszolút fenntartással tekint Oroszországra, úgy értékeli, hogy a mostani kutatás igen sokban emlékeztetett az 1950-es évek űrversenyére. Az oroszok most a puha befolyásolás olyan eszközéhez jutottak, amilyen évtizedek óta nem volt a kezükben. Mármint potenciálisan. Hiszen azért még sok minden bizonytalan a szer körül. Lásd: az argentin elnöknek mindkét adagot beadták belőle, mégis megbetegedett.

Európának főként politikai okok miatt van baja a készítménnyel. Nemigen tud ugyanis egységes hangon beszélni. Hiszen pl. Magyarország eleve kitáncolt a sorból. De ezen túlmenően megint csak az a gond, mint a gázvásárlásokkal: egyfelől rá van szorulva, másfelől viszont ezt össze kell egyeztetni azzal, hogy megbüntetné Putyint Navalnij és Ukrajna miatt. A vakcina csak még nehezebbé teszi az egyensúlymutatványt.  

Persze a közös beszerzés körülményességét látva egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy egyes államok Moszkvához fordulnak. Egy veterán francia diplomata, aki most a Carnegie Europe elemző intézetnél dolgozik, azt ajánlja, hogy az EU folyamodjék az óvatos pragmatizmus politikájához. Azaz ismerje el: azért tudnak az orosz tudósok, ezzel együtt várja meg az uniós gyógyszerhatóság engedélyét. Hiszen a szlovák példa intő.

Moszkva sokat költ a külföldi számítógépes rendszerek meghekkelésére, valamint a dezinformációra, hogy bizonytalanságot keltsen Európában, de a vakcinával ezúttal szinte az ölébe hullik ez a lehetőség: általa ki tudja játszani egymás ellen a tagállamokat. És bár egyelőre bizonytalan, hogy a Szputynik átjut-e a vizsgálatokon, az nem kétséges, hogy Oroszország figyelmet keltő politikai és tudományos győzelmet zsebelhet be. A vakcina segít módosítani az országról alkotott képet.

Elemzők körében meglehetősen általános az a vélemény, hogy Putyin Európa további megosztására igyekszik kiaknázni a Szputnyik V-t – figyelmeztet a Yahoo. Az Európai Néppárt kutatóintézetének politikai igazgatója szerint az elnök a hazai nehézségek miatt forszírozza a vakcina terjesztését, hiszen ekkora belpolitikai válsággal még talán sosem kényszerült szembenézni. Ám pontosan tudja, mi lenne akkor, ha Navalnij netán meghalna. Így azután egyrészt az oltóanyaggal mosolyoffenzívát folytat Nyugaton, egyidejűleg azonban háborúval fenyegetőzik Ukrajnában. Célja, hogy elterelje a figyelmet saját országának bajairól.

A szlovák külügyminiszter nem véletlenül mondta azt, hogy a szer a hibrid hadviselés eszköze, megoszt és elbizonytalanítja az uniós beszerzéseket. Közben viszont az illetékes szlovák hatóság szerint Moszkva nekik nem ugyanolyan összetételű anyagok küldött bevizsgálásra, mint aminek alapján a Lancet brit szakfolyóirat kedvező véleményt állított ki a készítményről.

A prágai Külügyi Társaság egyik elemzője úgy véli, ami történik, az az orosz „Oszd meg és uralkodj!”-stratégia része. Mert: a Kreml próbálja megingatni a bizalmat a nemzeti vezetők, kormányok és felügyeleti hatóságok, továbbá az egész EU iránt. Ellentéteket akar kelteni a tagállamok között. A pozsonyi Globsec elemző intézet munkatársa hozzáteszi, hogy a jelek szerint beválik a szalámitaktika, hiszen az oroszok nem győzik kötni a szerződéseket az országokkal, kétoldalú alapon. De alighanem eleve pont ez volt a céljuk, hogy ne az unióval tárgyaljanak.

Egyébiránt kívülálló nem tudhatja, hogy a szlovák kormányfő, aki mellesleg belebukott az ügybe, miben állapodott meg Moszkvával. Még az ár sem ismeretes. A lengyel külpolitikai intézet egyik szakértője azt mondja, a Szputnyik V megint csak arra jó, hogy Putyin szuperhatalomnak tüntethesse fel országát. De emellett épít a dezinformációs kampányra, a segélyküldeményekre és a katonai erőre is. Csakhogy a rossz gazdasági helyzet miatt, amire csak rátett a Covid-19, nagy az esélye annak, hogy széleskörű tiltakozások robbannak ki Oroszországban.

Bizakodik a lengyel egészségügyi miniszter, hogy ha minden jól megy, akkor az ország már túljutott a koronaválság csúcsán – írja a Reuters. Az egy héttel ezelőttihez képest jó 10 ezerrel csökkent az új betegek száma, de az adat már napi összehasonlításban is jól alakul. Morawiecki kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a nagyarányú oltási kampány jóvoltából az ország július elejére eljuthat a nyájimmunitásig.

Az egészségügyi tárca szóvivője azonban felhívta a figyelmet, hogy bár már látszik a fény az alagút végén, ezzel együtt sem szabad azonban fegyelmezetlenséget tanúsítani. Azaz nem szabad enyhíteni a korlátozásokon, mert a helyzet azért változatlanul feszült. Orvosok továbbra is arra panaszkodnak, hogy az intenzív osztályokon nincs elég kezelőszemélyzet, ágy, tartalék. Egy epidemológiai szakember pedig kijelentette, hogy Lengyelország egyszerűen nem volt felkészülve ilyen súlyos ragályra.