MTI, 20:55 Moszkvai katonai szóvivő: az orosz légierő nem bombázta Mariupol környékét

Az orosz légierő nem hajtott végre csapásokat Mariupol térségében lévő földi célpontokra – jelentette ki csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Azt állította, hogy a mariupoli 3. számú kórház elleni szerdai „állítólagos légicsapás” valójában „teljességgel megrendezett provokáció” volt, aminek célja szerinte az oroszellenes hangulat fenntartása volt Nyugaton. Beszámolója szerint a mariupoli egészségügyi létesítmények, köztük a 3. számú kórház már február végén leálltak, a személyzetet és a betegeket „a nacionalisták” elzavarták.

Konasenkov a városból elköltözött szemtanúkra hivatkozva azt mondta, hogy a kórházat a kedvező taktikai elhelyezkedése miatt az Azov ukrán nacionalista zászlóalj erőddé alakította át. Azt mondta, hogy az épület külső és belső sérülései nem származhattak légibombától, mert az az összes falat ledöntötte volna.
 

A tábornok háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a városban körülzárt „nacionalistákat”, akiknek „provokációi” szerinte az ostromgyűrű szorosabbra húzásával szaporodni fognak. Azzal vádolta az Azov zászlóaljat, hogy tagjai szerinte „nyolc éven át tudatosan és különös kegyetlenséggel pusztították a civileket” a Donyec-medencében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki antalyai sajtótájékoztatón hamisnak nevezte azok az állításokat, amelyek szerint az orosz hadsereg szerdán egy szülészetnek otthont adó létesítményre mért csapást Mariupolban. Lavrov gyakorlatilag a Konasenkóéval egybehangzó változatát mondta el a történtekről, hozzátéve, hogy Oroszország már hétfőn tájékoztatta az ENSZ-t arról, hogy a kórház az Azov kezén van.
    

MTI, 18:01

Az orosz katonai beavatkozást elítélő és Ukrajna szuverenitása, valamint a béke megteremtése mellett kiálló politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés 174 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett csütörtökön. A parlament külügyi bizottsága az Európai Unió és a NATO vezetőinek is eljuttatta a dokumentumot. A külügyi bizottság önálló indítványaként benyújtott dokumentum szerint Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását és kiáll Ukrajna szuverenitása, valamint területi épségének sérthetetlensége mellett.

Szorgalmazzák benne a harci cselekmények haladéktalan leállítását, a béketárgyalás megkezdését és a béke megteremtését, egyetértést fejezve ki a NATO vezetőinek felelősségteljes nyilatkozataival arról, hogy el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére.

A dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot. Kinyilvánítják benne azt is, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket és nem járul hozzá a magyar-ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához.
    
A politikai nyilatkozat felhívja a közéleti szereplők és a sajtó figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a meggondolatlan vagy politikai hátsó szándéktól vezérelt megnyilatkozásoktól, amelyek veszélyeztetik Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Különösen veszélyesnek és felelőtlennek ítéli a dokumentum azokat a követeléseket, amelyek magyar katonák és fegyverek küldését sürgetik a háborús térségbe, illetve azokat a minősítéseket, amelyek a kárpátaljai magyarokat érték.
    
A nyilatkozat kitér a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogainak tiszteletben tartására, és megerősíti azt, hogy Magyarország szorgalmazza Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának hivatalos megkezdését.
    
Természetes kötelezettség a segítségnyújtás minden magyar, ukrán és más állampolgárságú embernek, aki a háború elől menekülve Magyarország, mint első biztonságos ország területére lép – áll a szövegben.
    
Az Országgyűlés sajtóirodája az MTI-t arról tájékoztatta: a csütörtökön elfogadott, Az orosz-ukrán háborúról című politikai nyilatkozatot Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke megküldte az európai uniós és NATO-tagországok külügyi bizottságai elnökeinek, valamint az Európai Unió és a NATO vezetőinek.

MTI-jelentés, MTI, 15:37: Telefonon tárgyalt egymással Ukrajnáról Vlagyimir Putyin orosz elnök, Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár – közölte a Kreml szóvivője újságírókkal, ám egyéb felvilágosítást nem adott a megbeszélésről.

A TASZSZ meg nem nevezett német kormányzati forrásra hivatkozva azt írta Berlinből, hogy a német és a francia vezető azonnali fegyvernyugvást sürgetett Oroszországtól. A tájékoztatás szerint Macron és Scholz ragaszkodott hozzá, hogy a válság megoldását mindenképpen ukrán–orosz tárgyalás révén kell elérni.

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője mai hadijelentésében 2911 ukrán katonai infrastrukturális létesítmény, továbbá 97 repülőgép, 107 pilóta nélküli légi jármű, 141 légvédelmi rakétarendszer, 86 radarállomás, 986 harckocsi és páncélozott harcjármű, 107 rakéta-sorozatvető, 368 tüzérségi ágyú és aknavető, valamint 749 speciális katonai jármű megsemmisítéséről számolt be. (Az nem derül ki az MTI tudósításából, hogy ezek az adatok egy napra, vagy az agresszió kezdetétől számított veszteségekre vonatkoznak-e – a szerk. megj.)

A szóvivő újabb nyilatkozatot tett a Moszkva szerint amerikai finanszírozású ukrajnai biológiai laboratóriumokról. Azt állította: az orosz fegyveres erők bizonyítékot találtak arra, hogy a Pentagon halálos kórokozók titkos, egyebek között vándormadarak általi terjesztésére szolgáló mechanizmus létrehozására irányuló kutatásokat támogatott. „A dokumentumok szerint az amerikai fél azt tervezte, hogy 2022-ben Ukrajnában a madarak, denevérek és hüllők kórokozóival kapcsolatos munkát folytat majd, később áttérve az afrikai sertéspestis és a lépfene vándormadarak általi terjesztése lehetőségének tanulmányozására” – mondta a moszkvai hadügy szóvivője.

Az orosz haderő sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi parancsnoka kijelentette: bizonyíték van arra, hogy a harkivi laboratóriumból több mint 140 olyan edényt szállítottak külföldre, amelyek denevérek ektoparazitáit – bolhákat és kullancsokat – tartalmaztak. Állítása szerint a denevérek biológiai fegyverként való alkalmazását vizsgálták. A tábornok szerint az amerikaiak célja olyan biológiai anyag előállítása, amely képes szelektíven célba venni etnikai csoportokat, „különösen a szlávokat”. Beszámolója szerint az Egyesült Államoknak sikerült a kijevi, harkivi és odesszai biolaboratóriumok dokumentációjának és az ott tárolt bioanyagoknak a nagy részét Lvivbe és Lengyelországba szállítani.

Lavrov orosz külügyminiszter antalyai sajtótájékoztatóján hivatalos magyarázatot sürgetett az Egyesült Államoktól a laboratóriumok működésére, amelyekben szerinte „etnikai irányultságú” biológiai fegyverek előállítását célzó kísérletek folytak.

Az orosz kormány ma meghatározta azoknak a külföldről behozott áruknak és berendezéseknek a listáját, amelyeknek stabilizációs okokból ideiglenesen tilos elhagyniuk az országot. A felsorolásban technológiai, távközlési, orvosi berendezések, járművek, mezőgazdasági gépek, elektromos berendezések vannak. A lista több mint 200 tételből, köztük vasúti kocsikból és mozdonyokból, konténerekből, turbinákból, fém- és kőmegmunkáló gépből, monitorokból, kivetítőkből, konzolokból és panelekből áll. A korlátozás egyes faanyagokra is kiterjed. Az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaira, valamint – Abházia és Dél-Oszétia kivételével – az egész világra érvényes korlátozás 2022 végéig érvényes.

MTI, 14:58

Oroszország kilép az Európa Tanácsból

Indoklásában az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg az EU és a NATO „Oroszországgal szemben barátságtalan tagállamait, hogy az Európa Tanács, valamint a közös európai humanitárius és jogi térség tönkretételére irányuló politikát folytatnak”.

„Oroszország nem fog részt venni abban, hogy a NATO-országok és az őket engedelmesen követő EU Európa legrégebbi szervezetét a nyugati felsőbbrendűség és önimádat bűvigéinek újabb platformjává alakítsa. Hadd élvezzék egymással a kommunikációt, Oroszország nélkül” – hangzott a külügyminisztérium közleménye.

Az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy egy ország ET-tagsága a szervezet alapokmányának 7. cikke értelmében a folyó pénzügyi év végén szűnik meg, ha kilépési szándékáról az érintett tagállam az adott év első kilenc hónapjában értesíti az ET főtitkárát. Rámutatott, hogy a kilépés az ET-alapokmány, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár.

A felsőház alkotmányjogi és állam-berendezkedési bizottságának vezetője rámutatott: az oroszok az ET-tagság megszűnése után nem fellebbezhetnek többé az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). Azt tanácsolta honfitársainak, hogy jogaik védelmében forduljanak orosz bíróságokhoz, köztük az alkotmánybírósághoz. Hozzátette: az EJEB mindig is „kiegészítő intézmény volt, azaz további instancia” a jogvédelemben. Támogatásáról biztosította az orosz alkotmánybíróságot, ami szintén bejelentette kilépését az Alkotmánybíróságok Európai Szövetségéből, „a szövetség tevékenységének szélsőséges átpolitizáltságára” hivatkozva. Moszkva szerint az ET-ből kilépés nem érinti hátrányosan az oroszokat, mert „az ország normái számos területen magasabbak, mint amelyeket a szervezet dokumentumai előírnak”.

Az 1949-ben megalakult, strasbourgi székhelyű, 47 tagú ET nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. Az Európa Tanács felfüggeszttette Oroszország tagságát, miután Vlagyimir Putyin február 24-én megindította az általa „különleges hadműveletnek” háborút Ukrajna ellen. Az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) már 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét.

MTI, 14:31

Ukrán rendőrség: sok civil áldozat a Donyec-medencében

Az elmúlt 24 órában az orosz csapatokkal vívott harcok következtében öt polgári személy vesztette életét a kelet-ukrajnai Donyeck megyében, köztük egy kisgyermek, és hat civil halt meg a szomszédos Luhanszk megyében – közölte az ukrán országos rendőrség csütörtökön a Telegram üzenetküldő portálon.