A külföldre irányuló hírszolgáltatást nyújtó francia közszolgálati rádió, az RFI szerint Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közeledési pontot talált a bevándorlás elleni küzdelmet, illetve a nukleáris energia felhasználását illetően, ugyanakkor fennmaradt köztük a nézeteltérés a jogállamiság tiszteletével, a kisebbségekkel és a magyarországi korrupcióval kapcsolatban.
Kettőjük közös sajtótájékoztatóján Orbán elfogadhatatlan zsarolásnak minősítette, hogy Brüsszel visszatartja a Magyarországnak szánt, gazdaságélénkítő célú pénzeket, amíg semmit nem tesznek a korrupció ellen. Macron viszont annak a reményének adott hangot, hogy hónapok múlva előre lehet lépni ezen a téren. Azt is mondta azonban a France Inter szerint, hogy nem lesz haladás a jövő áprilisi magyarországi választásokig. És miközben a sajtónak nyilatkozva nem volt hajlandó beleavatkozni a magyar belpolitikába, ahhoz ragaszkodott, hogy beszéljen a magyar ellenzékkel. „Az üzenet világos: ha azt akarod, hogy ez a helyzet megváltozzon, akkor tudod, hogy kire kell szavaznod” – áll a tudósításban. Orbán számára ugyanakkor Macron látogatása hasznos abban az értelemben, hogy felmutathatja, Magyarország számít – vélekedik az RFI.
Macron és Orbán eljátszotta, hogy a legjobb ellenfelei egymásnak – összegzi a budapesti úttal kapcsolatos véleményét a Libération című baloldali párizsi lap. A francia elnök – olvasható a beszámolóban – a liberális Európa és a jogállam nagy védelmezőjeként mutatta meg magát, de egyes pontokban egyetértésre jutott az autoriter hajlamú konzervatív magyar kormányfővel. A Libération emlékeztet arra, hogy 2017-i elnökké választásakor Macron meghirdette, el kíván látogatni az unió összes tagállamába, mert a legkisebbnek a hangja is számít. Eddig kivétel volt Magyarország, a francia elnök csak most látogatott el Budapestre, hogy oldalán a miniszterelnökkel megcsodálja a balkonról a dunai panorámát. Őt megelőzve járt Budapesten Marine Le Pen és Éric Zemmour, két szélsőjobboldali francia elnökjelölt, és Orbán mindkettőjüket kitüntető figyelemmel fogadta.
A jobboldali Le Figaro úgy értelmezi Emmanuel Macron meglehetősen kései budapesti látogatását, hogy a francia államfő egyfajta meg nem támadási egyezményt akart kötni az ultrakonzervatív magyar miniszterelnökkel, ahogy előzetesen fogalmazott, a politikai ellenféllel és európai partnerrel. Tisztázni kívánta vele a közelgő francia uniós elnökség néhány aspektusát. Idézi a lap Clément Beaune EU-ügyi államtitkárt, aki azt mondta, hogy mindenkivel együtt kell működni. A Le Figaro egyik minapi cikke arra hívta a fel a figyelmet, hogy
Macron már a jövő áprilisban esedékes francia elnökválasztásra is készül, amikor a francia európai uniós elnökség célkitűzéseit fogalmazza meg.
A liberális szemléletű Les Echos a nukleáris energia hasznosítása melletti kiálláson túl az európai védelmi, technológiai szuverenitás szorgalmazásában látja azokat a közös pontokat, amelyeket sikerült azonosítani Macron és Orbán budapesti megbeszélésén. Ez nem semmi, tekintettel arra, hogy mennyire szemben állnak egymással az Európai Unió jövőjének megítélésében – jegyzi meg a párizsi lap. Megírja, hogy Orbán a sajtóértekezleten támogatásáról biztosította Macronnak az európai stratégiai autonómiára vonatkozó koncepcióját. Idézi a francia elnök szavait a migrációs politikával kapcsolatban, miszerint adódnak kompromisszumos lehetőségek ezen a téren, ha a migrációs áramlattal szembeni szervezettebb fellépésre, az unió külső határainak védelmére, illetve az európaiak közötti hatékonyabb együttműködésre gondolunk.
Más kérdésekkel kapcsolatban azonban Macron csak megerősíteni tudta a fennálló nézeteltéréseket – hangsúlyozza a Les Echos. Beszámol arról, hogy az elnök közölte, kifejezetten szóvá tette Orbánnak a jogállamiság ügyét, az LMBT közösség helyzetét, a diszkrimináció elleni küzdelmet, illetve a korrupció témáját. Ezekben Macron szerint nagyon kevés a haladás. Azt, amit az RFI előbb idézett tudósítása is tartalmaz, miszerint a francia elnök nem számít ebben előrelépésre a magyarországi választásokig, a Les Echos azzal egészíti ki, hogy akkor majd a magyarokon lesz a sor, mondják meg, milyen politikai irányt választanak. Addig viszont a helyreállítási pénzeket nem fogják folyósítani. Ezek a nézeteltérések mindazonáltal nem zárják ki a konszenzuskeresést az európai prioritásokat illetően. A Les Echos arra is kitér, hogy Emmanuel Macron találkozott Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel, valamint Márki-Zay Péterrel, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjével, aki azt reméli, hogy a jövő áprilisi törvényhozási választások eredményeként új lapot nyithat az Orbán-korszak után.
A L’Express című francia hetilap megszólaltatja Sébastien Maillard-t, a Jacques Delors Intézet igazgatóját, aki arra a kérdésre, hogy miért van szüksége Macronnak Orbánra, azt válaszolja: azért, mert a magyar vezető képes lenne megbénítani a francia EU-elnökség nagyratörő terveit azokban a témákban, amelyekben tagállami vétójog érvényesül. Erre példaként az európai minimálbér ügyét hozza fel: a bizottsági javaslatot egyedül Dánia és Magyarország ellenzi, ezért Párizs kompromisszumos tervezetet igyekszik kimunkálni.
Szelestey Lajos kollégánk nemzetközi lapszemléjének a gerincét ugyancsak Macron budapesti látogatása adta:
A francia elnök Budapesten azt sürgette, hogy a közös értékek védelmében fejtsenek ki nyomást, ez volt a mondandója Orbán Viktornak. A Bloomberg szerint Macron úgy látja, hogy Magyarország részéről semmilyen érdemi lépést nem lehet várni jogállam-ügyben egészen a választásokig. A francia elnök tegnap Budapesten a hivatalos sajtótájékoztató után külön is beszélt több újságíróval és szavaiból az derült ki, hogy az Orbán-kormány egészen áprilisig nem láthat egy fityinget sem az újjáépítési alapból. Mint mondta: a pénzcsap megnyitásához az kell, hogy a magyar fél konkrét eredményeket tudjon felmutatni a jogállami értékek ügyében.
Ugyanez vonatkozik Lengyelországra is. Az elnök hozzátette, hogy addig nem is lesz változás, amíg Varsó nem nyit a jogállam kérdésében. A francia Európa-ügyi államtitkár ugyanakkor arról beszélt, hogy Zemmour, aki Macron egyik szélsőjobbos vetélytársa, egy-két LMBT-ellenes gondolatot Orbántól vett át, de a magyar vezető más radikális riválisoknak is tippel szolgált a sajtószabadság, a bíróságok függetlensége, valamint az ellenzékkel szembeni tisztelet kapcsán. Az államfő egyik tanácsadója pedig közölte, hogy a Bizottság aligha jut dűlőre az év végéig Magyar- és Lengyelországgal. Az Európai Bíróság várhatóan a jövő év első negyedében hozza meg ítéletét a jogállami mechanizmus ellen benyújtott budapesti és varsói panasz ügyében, de arra kell számítani, hogy annak eredményekét felfüggesztik a regionális támogatásokat a két kormány részére.
A Der Spiegel megállapítja: a jelek szerint a francia elnök nem hajlandó engedni a jogállam ügyében. Macron Budapesten azt sürgette, hogy a közös értékek védelmében fejtsenek ki nyomást – ez volt a mondandója Orbán Viktornak. Pedig a hivatalos sajtótájékoztatón még egész békülékeny hangot ütött meg, de utána egyértelművé tette, hogy addig nincs pénz Brüsszelből, amíg a magyar vezetés tesz az európai jogra. Úgy fogalmazott: Magyarország kinyilvánította, hogy nincs szándékában bármit is tenni a vitás kérdésekben, egészen a választásig, ezért az EU nem folyósít egyetlen részletet sem a koronaalapból.
Beszámolt továbbá arról, hogy a tárgyalásokon megállapították: a jogállam, a kisebbségek tisztelete, a diszkrimináció, valamint a korrupció elleni harc ügyében eltér a véleményük. Ám amíg ezekben a kérdésekben nem sikerül előbbre lépni, addig nem utalnak egyetlen centet sem. Úgy vélekedett, hogy Brüsszelnek lépnie kell a közös normák szigorú megtartatása végett, annak azonban nem sok értelme volna, hogy bármelyik tagországot is kizárják.
Marcon a szűk körű sajtóbeszélgetésen kétszer is összekeverte ugyan Magyarországot Lengyelországgal, de afelől nem hagyott kétséget, hogy négyszemközt részletesen megvitatta Orbán Viktorral a jogállam, a kisebbségi jogok és a korrupció helyzetét – tudósít a Politico. Világossá tette tárgyalópartne számára: nagyon nem értenek egyet a felsorolt témákban. Előtte, a V4-es keretben megtartott sajtótájékoztatón mindketten a személyes jó viszonyt hangsúlyozták, gyakran egymás felé fordulva beszéltek, pedig a pódiumon ott volt a lengyel, cseh és szlovák vezető is. Ám amikor Orbán azt taglalta, hogy az EU azért nem ad pénzt a gazdasági segélycsomagból, mert nem ért egyet a vitatott LMBT-ellenes törvénnyel, a francia vendég közbeszólt, hogy a valódi ok a korrupció és a közbeszerzés.
Macron elsősorban azért kereste fel Budapestet, hogy megszerezze a Visegrádi Csoport támogatását az unió soros, francia elnöksége által előirányzott kulcstémákhoz, így a migrációs egyezmény megújításához, az éghajlatvédelemhez, az európai védelmi képesség fejlesztéséhez. A francia és a magyar vezető a politika spektrum két teljesen ellentétes végét képviseli. Orbán a nacionalista, euroszkeptikus pártokból próbál új szövetséget összegyúrni, Macron pártja viszont az európai haladó mozgalom tengelyében áll, a csoportba beletartozik a magyar ellenzék több kemény képviselője is. A két politikus ezzel együtt javarészt elkerüli a nyilvános vitát, a színfalak mögött együttműködik, amikor úgy hozza az érdekük.
Macron meg nem támadási szerződést próbál kötni az ultrakonzervatív Orbánnal – írja a Le Figaro –, miután személyében 2007 óta először látogatott el francia államfő Budapestre. Mivel a magyar politikust egyszerre tekinti politikai ellenfélnek, illetve európai partnernek, megkísérelte, hogy megnyerje a jól beazonosított témáknak. Beaune, az európai ügyek kormányzati felelőse szerint az elnökségnek mindenkivel együtt kell működnie. De a minap Orbánál járt két, szélsőjobbos francia vendéggel ellentétben az elnök nem a házigazda áldását kívánta megszerezni. Inkább modus vivendire törekszik a vitás ügyekben, illetve keresi a közös pontokat ott, ahol ez lehetséges.
Az egyik oldalon van tehát a jogállam, a szabadságjog, a nemi kisebbség helyzete, a másik oldalon pedig az európai védelem, a digitalizálást célzó beruházások, az atomerőművek. Az illegális bevándorlás elleni harc pedig a kettő között foglal helyet. Macron így dolgozik: először azonosítja a vitatémákat, majd félretolja őket. Csak éppen kénytelen volt tudomásul venni, hogy azoktól Orbán nem tágít. De valójában nem is az az államfő célja, hogy jobb belátásra bírja a másikat, hanem hogy az ne akadályozza a francia elnökség központi törekvéseit. Pont erre kell neki a fegyverszünet. Tisztázzák, hol nem tudnak egymással dűlőre jutni, majd megkeresik, hogy miben értenek egyet. Ettől még nem biztos, hogy sikeres lesz a következő hat hónap, de egy kézfogást megér.
A francia államfő azt szorgalmazta a magyarországi látogatás során, hogy erősítsék meg az EU határait, és ebben egyetértettek vele a négy közép-európai állam vezetői – számol be a Budapesten történtekrőlaz ABC News/AP. Ugyanakkor ismételten kiderült, hogy az EU hatásköre, illetve az alapértékek dolgában törés van a szervezeten belül. A bevándorlás egyik legnagyobb ellenzője Orbán Viktor. Azon felül – Lengyelországgal az oldalán – vitába keveredett Brüsszellel a jogállam és a demokratikus normák megsértése miatt. Marcon pont az ellenkező oldalon áll. Brüsszel továbbra is befagyasztja a Budapestnek és Varsónak előirányzott támogatást a korrupció, illetve az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai befolyás miatt. Sőt azzal fenyegetőzik, hogy további szankciókat hoz, ha a két ország nem tesz eleget a jogállami kívánalmaknak. Macron elismerte, hogy ez ügyben vannak nézeteltérései magyar kollégájával, és ragaszkodott ahhoz, hogy a demokrácia, a sajtó sokszínűsége, a diszkrimináció elleni küzdelem az európai terv alapját képezi. Ezzel arra utalt, hogy Orbán ellenfelei szerint a magyar politikus lebontja a demokratikus intézményeket és megszerezte a hazai média javát. A vendég ugyanakkor kifejezetten békülékeny volt, amikor azt fejtegette, hogy párbeszéd szükséges, mert meg kell találni a közös pontokat. Mind az öten idesorolták az atomenergiát. A házigazda külön is megemlítette a védelmet és a mezőgazdaságot. Macron előzőleg Áder Jánosnak is aggályait tolmácsolta a nemi kisebbségek jogainak korlátozása miatt.
A The Times beszámolója szerint Macron enyhítette az ellentéteket Orbánnal, mindketten egyetértettek abban, hogy közös európai hadsereget kell létrehozni. Pedig az elnök már kijelentette, hogy a magyar vezető az EU ellensége és az unió mumusának tekintette. Igen kemény hangot használt vele szemben, a másik ugyanakkor udvarolt a politikus két hazai ellenfelének, Le Pennek és Zemmournak. Az államfő nemrégiben azt mondta, hogy a miniszterelnök a földrészen a populista nacionalisták főcsővezetője. Majd amikor odahaza az oltás ellenzői azzal vádolták meg, hogy úgy viselkedik, mint egy diktátor, azt válaszolta, hogy Franciaország nem tekintélyelvű, nem olyan, mint Magyar- vagy Törökország. Most a látogató viszont elnyerte Orbán áldását a földrész védelméhez, a nukleáris energiához és a mezőgazdasághoz. A szelíd hang azt tükrözte, hogy támogatókra van szüksége Európa gazdasági és katonai erejének növeléséhez. Egyben próbálja elnyerni a francia szélsőjobbos szavazók rokonszenvét, miután utóbbiak csodálják Orbán keményen nacionalista, migránsellenes irányvonalát.
Macron és Orbán korábban egymás fő ellenségeinek minősítette a másikat, most viszont, miután mindkét országban választások közelednek, hirtelen felfedezték, hogy vannak közös pontjaik – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Budapest az európai körút utolsó állomása volt, ám az elnök francia zöld kihívója szerint jobb lett volna, ha a találkozót Párizsban ejtik meg. Hiszen Le Pen és Zemmour elzarándokolt a magyar fővárosba és próbálta elnyerni a házigazda jóindulatát, miután mindketten példaképüknek tekintik. Ugyanakkor az információszabadság védelmére alakult Riporterek Határok Nélkül nemzetközi nonprofit és nem kormányzati újságíró-szervezet arra szólította fel az elnököt, hogy a megbeszélésen okvetlenül hozza szóba a Pegasust, miután jelen állás szerint Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely bevetette az izraeli kémprogramot.
A budapesti vendégeskedés előtt a magyar LMBT-közösség az egyik francia lapban arra szólította fel Macront, hogy vesse fel ügyüket Orbán Viktornak és erre az Elysée-palota ígéretet is tett – olvasható a Le Figaroban. Ugyanakkor Erőss Gábor józsefvárosi alpolgármester arra figyelmeztette az elnököt, hogy olyan országot keres fel, amelyet a szélsőjobb irányít. Általános a korrupció, folyik a kampány a nemi kisebbségek ellen, megy a választási csalás, a gazdaságot mind inkább az oligarchák uralják, elnyomják a civil társadalmat. Soós Eszter Petronella politológus pedig azt fejtegette a lapnak, hogy Orbán vörös szőnyeget terített Zemmour és Le Pen lábai elé, most viszont azt mutathatja, hogy mennyire fontos vezető Európában.
