Kiskamaszként, iskolába menet gonoszkodva figuráztuk ki a villamoson velünk utazó nyugdíjasokat. A közeli szakrendelőbe igyekeztek, és folyamatosan panaszkodtak az egészségükre. Aztán néhány évtized múltán nekünk, az egykori diákoknak is hasonló gondjaink támadtak.

„Szedem a vízhajtót, de nem használ. Neked is magas a cukrod?” Stb. „Csak egészség legyen!” – hajtogatták a villamoson a nénik, bácsik.

De mitől betegedtek meg?

Akkoriban még nem volt akkora kultusza a megelőzésnek és az egészségtudatosságnak. Könyvespolcomon ma már több arasznyit foglalnak el az elhízás, a mozgásszegény életmód ártalmairól szóló kötetek. A különféle méregtelenítésekről, a nátha legyűréséről, a koleszterinszint szabályozásáról írt terjedelmes jótanácsok. Nem mintha súlyos beteg lennék. (Ellenkezőleg. Talán inkább egy kicsit hipochonder…) Ritkán esem ágynak, valószínűleg azért is, mert ami az emberi test rejtelmeit illeti, valamennyire tájékozott vagyok.

Kürti Gábor EGÉSZSÉG abc-je nemrég került a kezembe. A kötetet azért érdemes forgatni, mert a szerző főként arra fókuszál, hogy mit tehet az egyes ember – gyógyszerek nélkül – egészsége megvédéséért, a betegségek megelőzéséért. Ez a kalauz nem esik abba a (sokszor katasztrófát okozó) hibába, hogy lebeszélje az olvasót a hagyományos orvoslásról. Mint írja is Kürti Gábor, szükség esetén igenis forduljunk doktorhoz, de ne gondoljuk, hogy a gyógyszerek nyakló nélküli szedése mindent megold. Ő megfogadta a neves amerikai feltaláló, Thomas Edison tanácsát. Vagyis azt, hogy érdemes tisztában lenni az emberi test működésével, a helyes táplálkozás szabályaival, a betegségek okaival és a megelőzési módozatokkal. Hozzáteszem: mielőtt egy-egy blikkfangos reklám láttán azonnal rohannánk a patikába és bespájzolnánk a „csodaszerekből”.

Az EGÉSZSÉG abc azon túl, hogy olvasmányos stílusban megírt ismeretterjesztő könyvecske, elkerül kétféle csapdát. A modern orvostudomány kritika nélküli felmagasztalását, illetve a különféle alternatív gyógymódok (természetgyógyászat, homeopátia, akupunktúra, jóga stb.) mindenhatóságának propagálását.

Mindegy, fiú lesz-e vagy lány – mondogatják a babaváró szülők, nagyszülők –, csak egészséges legyen. Aztán, alighogy megszületett a pici, máris jönnek a bajok. Irány a rendelő! Az aggódó anya, apa sokszor szinte kikönyörgi, hogy írjon föl az orvos antibiotikumot. Fölöslegesen! Mások nátha esetén homeopátiás szerekre esküsznek. Holott effajta rosszullétek általában néhány napon belül maguktól is elmúlnak.

E könyvajánló olvasója most azt mondhatná: hát persze. Ezt mi is tudjuk. Valóban sokan tartoznak a jól tájékozottak közé. Tudják, de nem teszik. Nem mozognak eleget, nem ápolják megfelelően a testüket, lelküket, aztán nyögik a következményeket.

Érdemes okulni Kürti Gábor könyvéből, megfogadni vagy kipróbálni a jótanácsokat. Például, hogy mikor zuhanyozzunk? Reggel vagy este? Aludjunk-e meztelenül? Hogyan oldjuk a stresszt, hogyan előzzük meg az agyvérzést, a gyomorégést, a rákot?

Nem lehet ép az a test, amelyben nem egészséges lélek lakozik – írja a szerző, az ismert latin mondással replikázva. Milyen igaz! Sokat tehetünk lelki egészségünkért is. Egyebek mellett azzal is, hogy elolvassuk az EGÉSZSÉG abc függelékét, a „szellemi útravalóként” közölt bölcsességeket. Engem a legjobban Szókratészé gondolkodtatott el. „Az egyetlen igaz bölcsesség annak tudása, hogy nem tudunk semmit.”

A görög bölcs kissé túloz. Az ő korában valóban vajmi keveset tudtak még a tanult emberek is. Kürti Gábor könyve viszont arról győzött meg, hogy ma már igenis sokat tudunk az egészségről – és sokat is tehetünk érte.