Mint egy fotelből nézelődő ember: mindig is erős ambivalenciával szemléltem a hegymászók erőfeszítéseit, elszántságát, sikereit és kudarcait. Persze az, hogy én nem értem, minek ez az egész költséges, veszélyes és nem ritkán halálos veszkődés a csúcsokra jutásért, nem jelenti azt, hogy ne tartanám tiszteletben mások másféle gondolkodását, szenvedélyét. Ki így mutat erőt, kitartást, bátorságot, ki másként és másutt. Mindenkinek lelke rajta. (A nyitó képhez: filmforgatás közben készült felvétel.)
Igaz, a munkájában, hivatásában, de csak egyéb hobbijában megrögzött, eredményt hajszoló végzetes kudarcra jutottakból többnyire nem lesz nemzeti hős. Így hát kicsit erősebb a kétség bennem, mint ambivalencia a hegyre törekvők iránt. Viszont a jó filmeket szeretem, nyitott szívvel fogadom, legyen bármi is a témájuk.
Erőss Zsolt a valaha volt talán legnépszerűbb magyar hegymászónk. Sportkarrierjét 1990-ben kezdte, de már 1994-ben elnyerte a Hópárduc címet. At elismerés azoknak jár, akik feljutottak a hajdani Szovjetunió összes, 7000 méter feletti csúcsára. Huszonhárom éves pályafutása alatt tíz, 8000 méternél magasabb hegy csúcsát hódította meg, köztük a világ legmagasabb pontját, a Csomolungmát is – első magyarként. Súlyos baleset érte 2010-ben, emiatt amputálni kellett az egyik lábát. Ez sem tántorította el: művégtaggal folytatta a mászást. Kilenc évvel ezelőtt Kiss Péter hegymászó társával együtt életét vesztette a Kancsendzönga hegyen expedíció közben. Halálhíre megrázta az egész országot, miközben a legtöbben nem gondoltak arra, hogy hogyan élte meg ezt a veszteséget a felesége, Sterczer Hilda, aki két gyermekükkel várta haza a férjét.
Egy Sterczer Hildával készült interjúkötet nyomán született a film, ami nem több és nem kevesebb, mint egy rettenetes gyászmunka bemutatása. Az akár mindegy is lehetne, hogy az elveszített társ történetesen hegymászó, ha nem kúsznék be folyton a fájdalom és küszködés köreibe ez a többletteher…vagy inkább átok. Így lesz nehezebb megvívni az önmarcangolás fázisával, és utat találni a továbblépéshez. Lépten nyomon ott a sajtó, a tolakodó mikrofonok s kamerák. Ha valaki elveszíti a szerelmét, a társát, a gyerekei apját attól nem lesz könnyebb a helyzete, hogy az arcába nyomják: de hisz’ kódolva volt ez a halál. És attól sem, ha árvalányhajas, pitykés, mentés cirkuszt celebrál a társadalom néhány tagja az eltávozott emlékére.
Nos, itt röhög fel, az amúgy végig sírdogáló közönség egy része a vetítőteremben, a mélymagyarok megvető hurrogása közepette, de a jobb ízlésűek megnyugodhatnak, az özvegy is görcsös, szinte hisztérikus nevetésben tör ki ezen a ponton. Ő egy embert tud végül úgy siratni, hogy nem riad meg annak igazi arcát sem felvillantani. Ő úgy szerette és úgy siratja, hogy emlékezik például arra mondatra – ami sokakban kiverheti a biztosítékot – hogy „ellenkező esetben én ott hagynálak.”
Ez a mondat azt az egyik közös hegymászásukon elhangzott beszélgetést zárta le, amikor arról esett szó, hogy aki balesetet szenved bizonyos magasságban, az mellett nem lehet ott maradni, mert akkor két halottal zárul a túra. Aki képes rá, annak le kell jönnie. Hilda maradna a szerelme mellett, Zsolt pedig az „ott hagynálak…” választ adja.
Nos, az én hőseim továbbra sem lettek hegycsúcsokat ostromlók, vagy mélytengeri merülők, akik életerejük teljében, egészségben, idejekorán halnak, szerelmet, családot hátrahagyva, hogy őrült ambícióikból faragott emlék legyen ott, ahol igazán szükség lenne a hitem szerinti hősökre. Igaz, ez is csupán csak egy vélemény.
Szerencsére a Magasságok és mélységek nem állt be a bálványállítás vonulatába, elegánsan komponált pszichodráma lett a játékfilm, ízléses színészi munkával. Első, egész estés ópuszában Csoma Sándor, számos, nemzetközi fesztiválokon díjazott rövidfilm rendezője a megtörtént eseményeket valóban Erőss Zsolt felesége szemszögéből vizsgálja. A főszerepben az erdélyi származású Pál Emőke látható, Erőss Zsoltot a Nemzeti Színház színésze, Trill Zsolt alakítja. A mozik szeptember 22-től vetítik. Jó szívvel ajánlom a film megtekintését.
Különleges közönségtalálkozók kísérik a Magasságok és mélységek című filmet
Orvos-Tóth Noémi, Nyáry Krisztián és Kadarkai Endre és mások beszélgetnek az alkotókkal
Szeptember 22-étől látható a hazai mozikban a Magasságok és mélységek (16) című nagyjátékfilm. A Csoma Sándor rendezésében készült, megtörtént eseményeken alapuló alkotás Erőss Zsolt (Trill Zsolt) felesége, Sterczer Hilda (Pál Emőke) szemszögéből ábrázolja a valaha volt talán legnépszerűbb magyar hegymászónk elvesztésének fájdalmát, és reményt adó utat mutat a jövő felé. A filmhez kapcsolódóan a premiert követő két és fél hétben országosan számos tematikus közönségtalálkozót szerveznek, ahol többek olyan neves szakértők beszélgetnek majd az alkotókkal, mint Orvos-Tóth Noémi, Oltai Kata, Ott Anna, Nyáry Krisztián, Kadarkai Endre vagy a Z generáció képviseletében Trunk Tomi.
A filmet szeptember 22-től, csütörtöktől vetítik országszerte több mint 40 moziban. A műsorrendi vetítésekhez kapcsolódva a premierhéten különleges beszélgetések kísérik a filmet.
Az egyik ilyen lesz szeptember 27-én a győri Cinema Cityben: a 18,30-kor kezdődő vetítés után Orvos-Tóth Noémi és a film producere, Sümeghy Claudia arról folytatnak eszmecserét, hogy mennyi magasság és mélység megélése során juthatunk el a munka és a magánélet egyensúlyához.