Folytatódik a postai szolgáltatások mélyrepülése. Miközben a Magyar Posta szinte folyamatosan emeli az árait, és tavaly nyár óta már újságokat sem árul a hivatalaiban, sajtóhírek szerint augusztus első napjaiban újabb, többségében kis településeken működő postafiókot zárt be. (A nyitó kép forrása: delzalapress.hu.)
Költségracionálás miatt nagyjából száz postahivatalt zártak be azonnali hatállyal augusztus elsején, az alacsony forgalom miatt ugyanis csak veszteségesen lehetett működtetni őket – adta hírül néhány nappal ezelőtt a 24.hu. Miután a hírt nem a Magyar Posta jelentette be, és a portál kérdéseire sem válaszoltak, hivatalos lista nem áll a sajtó rendelkezésére. Mindössze annyi tudható, hogy az intézkedés elsősorban kis településeket érint, a közvélemény számára többnyire olyan ismeretlen falvakról van szó, mint például Csokvaomány, Szigetbecse, Homokszentgyörgy, Zalahaláp, vagy éppen Lad, Sonkád és Ecseg.
És bár világtendencia, hogy – főként a nagyobb településeken – egyre kevesebben írnak papíralapú levelet, és gyakran a hivatalok is elektronikus üzenetben kommunikálnak ügyfeleikkel, a postahivatalok bezárása épp az internetet legkevésbé használó, kistelepüléseken lakók számára veszteség. (A Hírklikk által tavaly márciusban megkérdezett egyik kézbesítő szerint „talán még tíz évig lesz szükség a postára”, ugyanis a mostani friss nyugdíjasok, a 65 év körüliek már többnyire jól intézik elektronikusan az ügyeiket. Így addig lesz posta, amíg az az idősebb, jelenleg 70 év feletti generáció nagy létszámban igényli. Amikor az idősek „kihalnak”, már nem lesz értelme fenntartani a postát.)
A Magyar Posta Zrt. 2022 októberében jelentette be, hogy az energiaárak drágulása miatt szünetelteti 364 postafiók működését. Alig fél évvel később, 2023 februárjában arról értesítették a levelet küldeni, csekket befizetni kívánó lakosságot, hogy bár az önkormányzatokkal történt tárgyalások eredményeként 22 településen 45 bezárt postafiókot újra nyitottak, a többi üzemeltetésére nincs lehetőség. A 2022. októberi postabezárások indoklásában a hivatal nem „feledkezett meg” a szokásos kormányzati mantra említéséről, ami szerint az Európát sújtó energiaválság miatt az egyes országok és vállalatok rendkívüli takarékossági intézkedéseket vezettek be szerte a kontinensen, s ez alól a Magyar Posta sem lehetett kivétel. Öröm volt az ürömben, hogy a postavállalat, ahol lehetett, elfogadta az – egyre több kormányzati sarccal sújtott – önkormányzatok felajánlását, vagyis azt, hogy ha az érintett települések a postai szolgáltatásokért egy meghatározott díjat előre fizetnek, akkor az adott településen hajlandó újraindítani a postai szolgáltatást.
A Magyar Posta azonban nem érte be ennyivel: akkori közleményében azt is közöltd a lakossággal, hogy a megmaradt 2200 postahely most is 600-zal több, mint amit a szabályok előírnak. (Vagyis, nem alul-, hanem túlteljesítenek.) Végül azt a döntést hozta, hogy nincs lehetőség a többi, ideiglenesen szünetelő postafiók további működtetetésére. Mely hivatalok ettől kezdve már nem ideiglenesen szünetelő, hanem véglegesen megszüntetett (felszámolt, bezárt – megfelelő aláhúzandó) postahelyek.
Ezt korábban is sejteni lehetett: az első nagy postabezárási hullám idején a Hírklikk is írt arról, hogy például a budapesti, Bartók Béla úti postáról már az októberi „szüneteltetést” követő héten eltűnt minden olyan jelzés, amely arra utalt, hogy ott valamikor postai szolgáltatásokra szakosodott tevékenységet folytattak. (Most, 2024 augusztusában az egykori postafiók külleme legföljebb annyit változott, hogy a már régen is ütött-kopott épület még annál is leharcoltabb, mint amilyen addig volt.)
A Magyar Posta szolgáltatásainak mélyrepülése tavaly júniusban azzal folytatódott, hogy – a hivatal állítása szerint „társadalmi egyeztetés” nyomán – már újságot sem lehet kapni a postahivatalokban. Hogy ez a „társadalmi egyeztetés” miként zajlott, azt nem kötötték a lakosság orrára. (Nemzeti konzultáció biztosan nem volt ebben az ügyben). Az újságárusítás megszüntetése a kistelepülések eddig sem túl fényes tájékozódási lehetőséggel bíró lakossága számára az információhoz való hozzáférés további szűkülését jelenti. A plázákban és a nagyobb kereskedelmi üzletekben ezután is hozzáférhetők lesznek ugyan az újságok, ám a kisebb településeken nincsenek ilyen üzletek.
A folyamat, aminek legújabb fejezetét a Magyar Posta nem verte nagydobra, az idén augusztusi fiókbezárásokkal tehát megállíthatatlanul folytatódik. A kisebb települések érintett lakosai, akik helyzetüknél fogva a legkevésbé szoktak lázadni, mint már annyiszor, most sem tehetnek mást: beletörődnek abba, hogy már megint megrövidítették őket valamivel.