Az MKE oktatási egységeit tekintve ezeken a karokon és szakokon lehet tanulni: festő, szobrász, grafikai szak képgrafikai, illetve tervezőgrafikai szakirányok, intermédia, restaurátor, látványtervező, képzőművészet-elmélet; tanárképző, művészeti anatómia, rajzi és geometriai, művészetelméleti, művészettörténeti tanszék, valamint DLA-program (ahol a szabad művészetek doktora fokozatot lehet megszerezni).
Nemzetközi kapcsolatok, kiállítások, gyűjtemények. A nemzetközi művészeti életben való részvétel kiemelten fontos az MKE számára. A külföldi jelenlét nemcsak a példák keresése miatt elengedhetetlen, hanem folyamatosan arról is tudósít, hogy mennyire állják meg a helyüket az MKE diákjai valamely nem hazai közegben.
Az MKE részt vesz az Erasmus oktatási csereprogramban: az idei tanévben csaknem ötven művészhallgató utazott külföldre és közel negyven külföldi diák töltött néhány hónapot Magyarországon. Az egyetem hallgatói elsősorban a nyugat-európai országokat választják kiutazási célpontnak, bár a Távol-Kelet iránt is nagy az érdeklődés.
Az Erasmus-programon kívül az egyetem számos, sokéves munkával felépített partneri együttműködésben vesz részt. Évek óta szervez közös programokat a határon túli magyarsággal: a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceummal már a negyedik közös kiállítást és hozzá kapcsolódó workshopot rendezi meg, és szlovák művészeti intézményekkel évtizedes jó kapcsolatokat ápol. A Munkácsi Művészeti Főiskola a magyar nyelvű oktatás megszervezésére az MKE-t kérte fel. A kapcsolatrendszer bővítéseként az idén a többi között Egyiptommal, Szíriával, Orosz- és Törökországgal kötött együttműködési megállapodást az egyetem.
Az oktatási tevékenység mellett az MKE fontos feladata a kultúraközvetítés. Az intézmény kiállítótereiben, a Barcsay-teremben, az Epreskertben és a Labor Galériában évente több, MKE-s diákok munkáit bemutató kiállítás nyílik. Az egyetem könyvtára és levéltára egyedülálló művészeti szakkönyvtár, amely kiemelkedően értékes saját művészeti gyűjteménnyel is rendelkezik. Nemrég gazdagodott Varga Nándor Lajos, a Grafika Tanszék egykori vezetőjének gyűjteményével, amely a saját munkák mellett Rembrandt- és Dürer-metszeteket is tartalmaz. Restaurálás után az egyetem a műveket kiállításon mutatja majd be, katalógussal kísérve.
Kutatás és fejlesztés. Az egyetemen két konzorciumi TÁMOP-pályázat zárult le sikeresen az idei tanévben. Az egyik pályázat keretében az MKE az ELTE Művészettörténeti Intézetével együttműködve vizuális művészeti és művészettörténeti on-line tananyagokat készített. A másik, szintén TÁMOP-pályázat a felsőoktatási digitális tartalmak általánosan kereshetővé és hozzáférhetővé tételét, valamint a tudományos kutatási eredmények közkinccsé válását támogatja.
A jelenlegi KMOP-pályázat eredményeképpen az egyetem restaurátorképző intézetében 2013 tavaszára készül el a régió egyik legkorszerűbbnek számító anyagvizsgálati mikroszkópos laboratóriuma, amely áttörést hozhat az oktatásban és a restaurátor szakmában is. A pályázat szakmai vezetője Galambos Éva DLA-tanársegéd.
A doktori iskola TÁMOP-pályázata keretében a művészeti és restaurátori kutatási és extrakurrikuláris gyakorlati oktatási programok mellett, a nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítésén van a hangsúly. A kutatási alprogramok: Festékrétegek szervetlen pigmentjei polarizációs mikroszkóppal történő restaurátori alapvizsgálat protokolljának kidolgozása és a pigment-adatbázis összeállítása (Kutatásvezető: Galambos Éva DLA egyetemi tanársegéd). Számítógépes szobrászat, melynek keretében a magyar fejlesztésű valós idejű sztereoszkópikus Leonardo 3D eszköz-alkalmazással kapcsolatos művészeti fejlesztésekre kerül sor (Kutatásvezető: Előd Ágnes DLA egyetemi adjunktus). Az immerzív és augmentált virtuális valóságok a képzőművészetben (kutatásvezető: Szegedy-Maszák Zoltán DLA egyetemi tanár, a doktori iskola vezetője), Interface és interaktivitás, kísérleti szimulációs környezetek fejlesztése (kutatásvezető: Fernezelyi Márton oktató).
Művészeti oktatás és gazdasági háttér. A Magyar Képzőművészeti Egyetem elmúlt négy éves működését gazdasági szempontból a stabilitás és a fejlődés jellemezte, annak ellenére, hogy a központi támogatási bevétel 2008 óta folyamatosan csökken. A támogatási bevétel csökkenése és az időközi adóemelések (áfa, rehabilitációs hozzájárulás) valamint egyes közüzemi kiadások (gázdíj) jelentős emelkedésének együttes hatásaként évi közel 300 millió forintnyi összeget (a költségvetés közel ötödét) kellett az intézménynek az utóbbi néhány évben „kigazdálkodni”.
Az állami finanszírozás egyetemi költségvetést érintő ilyen mértékű romlását az MKE kizárólag csak a saját bevételek látványos növelésével és ezzel párhuzamosan végrehajtott költségésszerűsítési programmal tudta kivédeni. Az idén már látszik, hogy ez a program messzemenően sikeres volt. Eredményeképpen az intézmény működési bevétele az elmúlt évek során közel duplájára nőtt. A növekedés legfontosabb összetevője a vállalati szférával és társintézményekkel való szorosabb együttműködés, közös kutatások és művészeti jellegű projektek formájában.
Az MKE támogatási, pályázati bevétele is több mint duplájára nőtt az utóbbi időszakban. Jelenleg öt kiemelt uniós finanszírozású projekt fut párhuzamosan. Közülük több megközelíti, egy pedig meghaladja a 100 millió forintot. A bevételek növelése mellett az egyetem következetesen végrehajtott racionalizálási program révén a kiadásokat is jócskán csökkentette. A személyi kiadásokból mintegy 200 milliót faragtak le alapvetően létszámcsökkentés révén, valamint az egyetemi oktatói kar fiatalítása által.
A hatékony bevételszerző munka és a racionális költséggazdálkodás megteremtette az alapot arra, hogy az intézmény a vagyonállományának megóvására és fejlesztésére is megfelelő forrásokat tudjon fordítani. Ilyen ráfordítás volt a fűtési rendszer korszerűsítése, két informatikai labor átadása, a kollégium, valamint a szakközépiskola belső tereinek, homlokzatának kezdődő felújítása és sikerült a tihanyi művésztelep leégett melléképületét is újraépíteni. Az MKE a felsorolt eredményeket mindvégig stabil pénzügyi-likviditási helyzetben, tartozásállomány nélkül valósította és valósítja meg, ezzel is mutatva, hogy szilárd lábakon áll és a hazai felsőoktatás megújítási folyamatában önálló, stabil erőként kíván a jövőben is fellépni!
Felvételi – jelentkezési arányok, felvételi rendszer. A Magyar Képzőművészeti Egyetem háromfordulós felvételi rendszerrel szűri ki a jelenleg nyolc és félszeres túljelentkezésből a legtehetségesebb fiatalokat. Hagyományosan az idén is grafikus és festő szakra jelentkeztek a legtöbben. A képzési keretszámok nem változtak, mintegy 120 hallgató kezdheti meg tanulmányait az államilag finanszírozott helyeken. A képzésben az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen, hiszen az orvosi egyetemek után az MKE képzése a legköltségesebb.
További információ az egyetemről: www.mke.hu.