Évi 25 kilogramm sertéshúst, illetve -készítményt fogyaszt egy-egy honfitársunk, ami igencsak kevésnek mondható, s ennek következtében az állatállomány is alaposan lecsökkent húsz év alatt: az egykori tízről hárommillióra.
Átalakulófélben vannak étkezési szokásaink, sokan alaposan mérsékelik húsfogyasztásukat, sőt, száműzik étrendjükből. Pedig nemcsak hagyományból kellene több sertéshúst fogyasztanunk, hanem mert fehérjeforrásként az agy, izmok, idegrendszer tápláléka, illetve vitamin- és ásványianyag-tartalma is magas. Különösen fiatalok, gyerekek esetében helytelen, ha a szülők a vegetáriánus kosztot erőltetik, mert a szervezetnek szüksége van a húsra a megfelelő testi és szellemi fejlődéshez, az idegrendszer és az agy kialakulásához. A sertéshúsnak ugyanakkor a vastartalma is magas, ami főként a nők számára megszívlelendő, hiszen közülük sokan szenvednek vashiányban.
Minderről Feldman Zsolt helyettes államtitkár beszélt abból az alkalomból, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a hazai turizmus ernyőszervezetével, a Magyar Turizmus Zrt.-vel karöltve kampányba kezdett a sertéshús és a belőle készült húskészítmények népszerűsítésére. A főtisztviselő kiemelte: az itthon előállított sertéshús a minőségi takarmányozásnak köszönhetően jobb és megbízhatóbb a külföldről importáltnál. A most bevezetett tanúsítványrendszer szerinti védjegy pedig garancia arra, hogy a vásárló ízletes és értékes árut tesz a kosarába. Ha sonkát vásárolunk, keressük a védjegyfeliratot, amely azt jelöli, hogy a minőségi termék Magyarországról származik. Ezt a hazai húsárut fiatal állatok adják, melyek GMO- és káros szennyező anyagoktól mentes itthoni gabonán nevelkedtek. Puha és finom rostú az ilyen hús, nem túl zsíros, de nem is élvezhetetlenül száraz.
A vidékfejlesztési stratégia meghirdette a „Fogyasztói szemléletformálás programját”, amely egyebek mellett célul tűzte ki a genetikai állomány javítása, a termékek piacra jutási feltételeinek könnyítését. Ennek keretében dolgozták ki most a kiváló magyar sertéshúst jelölő védjegyet, és vezetnek be ezen kívül számos más intézkedést, amellyel javítani lehet a magyar sertéságazat körülményeit. A hosszabb távon fenntartható kezdeményezéssel így erős sertéságazat építhető ki, stabilabb lesz a piac, és az ágazatban dolgozók többletjövedelemre tehetnek szert.
A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy a teljes termékkört átfedő terméktanúsítási rendszer. Használatára azok az állattartók, vágóhidak, feldolgozó üzemek és kiskereskedelmi vállalatok pályázhatnak, akik és amelyek szavatolják a kiváló minőséget.
A védjegyet elnyert termékek azonosíthatósága végett a szaktárca olyan módszereket alkalmaz, amelyek biztosítják az előállítás kiözben a felhasznált alapanyagok és félkész termékek visszavezethetőségét, folyamatos ellenőrzését.
A szakemberek ma már egyetértenek abban, hogy kis mennyiségben fogyasztva a disznózsír nem árt, sőt kedvező hatású a szervezetre. A zsíroknak ugyanis fontos a biológiai szerepük: a legnagyobb energiatartalmú tápanyagok, a sejtek nélkülözhetetlen építőkövei, a zsíroldható vitaminok és aromaanyagok hordozói, a bőr alatti zsírszövet pedig mechanikai védőréteg és hőszigetelő réteg.
A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy a sertészsír összetétele egyáltalán nem olyan kedvezőtlen, mint azt a szakértők sokáig feltételezték, mert a telített zsírsavak mellett nagy arányban tartalmaz egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat is. Előbbiek a szervezetbe jutva támogatják az idegműködést és a hormonháztartás-egyensúlyát, utóbbiak – az úgynevezett esszenciális zsírsavak – pedig a sejt felépítéséhez nélkülözhetetlenek.