„Mint az NDK-ban: a magyar zsidók a kormány nyomása alatt”. Ezzel a címmel közöl összeállítást a német megszállás alkalmából a www.europeonline-magazine.eu német internetes portál. Rámutat: az évfordulót beárnyékolja a heves vita a történelem értelmezéséről, és ezt érzékelte egy német rabbi is, aki nemrégiben küldöttséggel járt Budapesten. Ő fogalmazott úgy, hogy ilyet legutóbb az egykori Kelet-Németországban élt meg: a Mazsihisz ugyanis lemondta a tárgyalást a Német Rabbikonferencia képviselőivel, mert nem akar politikai komplikációkat a választás előtt. A tudósítás szerint a magyar zsidó hitközségek teljesen elbizonytalanodnak az ügyben, miként viszonyuljanak a jobboldali-nemzeti Orbán-kormányhoz. Heisler András kijelentette ugyan, hogy a szobor ötlete volt az utolsó csepp a pohárban, de közben azért kihallatszik, hogy megijedt a saját bátorságától. A Mazsihisz vezetője ugyanis egyenesen örül annak, hogy a demokratikus ellenzék nem támogatja őket nyilvánosan, mert különben politikai elfogultsággal vádolnák meg a zsidó érdekképviseletet.
Egyébként Heisler az utolsó pillanatban mégis csak találkozott a német vendégekkel, akik közül a rabbikonferencia elnöke nem ért egyet a Mazsihisz óvatos irányvonalával. Mint kifejtette: nem lehet mindig kussolni, mindig hajlongani. Az álláspont mellett akkor is ki kell tartani, ha az néha szembemegy a kormány politikájával. Az antiszemitizmus ellen szót kell emelni, a hallgatás ideje egyszer s mindenkorra lejárt. Véleményét egyébként bátorításnak szánja, mert úgy véli, hogy a magyar zsidóknak nagyon is szükségük van arra.
Hetven évvel a náci megszállás után az antiszemitizmus még mindig gond Magyarországon – írja a Washington Post. Annak idején néhány hónap alatt mintegy 450 ezer zsidót küldtek a haláltáborokba – a nyilaskeresztesek lelkes közreműködésével. A németek és szövetségeseik a magyar zsidóság háromnegyedét kiirtották. Ma azt kérdezi sok zsidó, hogy az idő múlása elegendő-e az ország súlyos antiszemita történelmének elfojtásához.
Orbán Viktor tavaly májusban a Zsidó Világkongresszus konferenciáján kijelentette, hogy a hatalom el van szánva a fellépésre az erősödő idegengyűlölettel és zsidóellenességgel szemben. E hónap elején ismeretlenek meggyalázták a tatabányai zsidótemetőt. Februárban beidézték az izraeli magyar nagykövetet, és mély aggályukat fejezték ki neki a mind gyakoribb antiszemita incidensek, valamint amiatt, hogy a magyar vezetés szemmel láthatólag nem kíván szembenézni az ország múltjával.
A Jobbik a minap a volt esztergomi zsinagógában tartotta választási gyűlését. A zsidók nyomására a hatalom elhalasztotta a vitatott emlékmű felállítását a budapesti Szabadság téren. Egy idősebb amerikai házaspár a Dohány utcai zsinagóga előtt azt mondja, eljöttek meglátogatni szüleik hazáját, de soha nem élnének Magyarországon.
A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható; tessék kattintani!