A magyarok nyilvánvalóan meghajoltak az orosz nyomás előtt, miután hétfőn Budapesten járt a Gazprom elnöke és találkozott Orbán Viktorral. Utóbbi előzőleg szembesült azzal, hogy Moszkva látványosan csökkentette a szlovákoknak és a lengyeleknek szállított energiahordozó mennyiségét – írja a New York Times. Az unió szóvivője viszont úgy nyilatkozott, hogy a tagállamok cégei szabadon rendelkeznek a Gazpromtól vett földgázzal, ideértve a szervezeten belüli és kívüli országokat, és utóbbiak között megemlítette Ukrajnát.

Szombaton délelőtt adták át Kasselben Kőszeg Ferencnek a Polgárok díját és a vele járó 10 ezer eurót – adják tudtul német lapok, a Die Welt/Frankfurter Rundschau. A méltatás szerint azért részesül ebben az elismerésben, mert a 80-as években közreműködött a magyar demokratikus ellenzék megalapításában, amely fontos szerepet játszott a Vasfüggöny leomlásában, illetve a rendszerváltásban. Majd utána határozottan fellépett a polgárok és a menekültek szabadságjogaiért, a szólás- és vallásszabadságért, a kisebbségekért, valamint az európai integrációért. A „Józan ész poharát” minden évben olyasvalaki kapja meg, aki sokat tesz az ideológiai korlátok áttöréséért, valamint a toleranciáért és a rációért. Kitüntetettjei között van Genscher volt német külügyminiszter, Jehudi Menuhin, Horn Gyula, Christian Barnard, aki először ültetett át emberi szívet, az orosz katonaanyák bizottsága, Gauck jelenlegi német államfő, tavaly pedig Jürgen Habermas filozófusnak ítélték oda.

Az Economist hetilap Iványi Gábor képével illusztrálja a „Csúszós magyar lejtő” című cikkét, amely azzal indít, hogy a vallásszabadság korlátozása nem okvetlenül jelent olyan drákói intézkedéseket, mint a lelkészek bebörtönzése, vagy templomok ledózerolása. A hit szabadságát sokkal kifinomultabban is gátolni lehet, és erre oda kell figyelni. Pl. a magyar kormány eljárását szóvá tette az amerikai külügyminisztérium, a magyar alkotmánybíróság és legutóbb az Európai Emberi Jogi Bíróság is, mert a vonatkozó törvény a politikai szeszélytől teszi függővé az egyházak elismerését.

Ahogy egy külföldi szakértő mondja, Magyarországon ebben a kérdésben jelenleg egy rossz szabály van érvényben, az előző igazságos volt. Most ugyanis a parlament kétharmados többségétől függ, hogy valamely egyház megkapja-e a státuszt, azaz a politika dönt. A vesztesek közé tartozik az Iványi-féle metodista közösség. Az egyházat a kommunista hatóságok 1977-ben betiltották, napjainkban azonban, egy demokratikus kormány alatt, jogilag a senki földjére került. A hatalom a jelek szerint semmibe veszi az alkotmánybíróság határozatát. A populista kabinet az idén két ízben is vereséget szenvedett az ügyben, mert a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság kimondta, hogy a mostani gyakorlat sérti az emberi jogokat, majd elutasította a fellebbezést. A jövő héten az egyik civil szervezet egy varsói fórumon fel akarja vetni a témát, és azt érdemes is megvitatni. A magyar példa ugyanis veszélyes precedensként szolgál, főleg, amikor az EU-tól azt várják, hogy az egész világon terjessze a vallásszabadság eszméjét.

Lehet, hogy orosz kém ül az Európai Parlamentben? – kérdezi a Die Welt német lap a Kovács Béla-ügy kapcsán. Többen azt gondolták, hogy csupán a Fidesz választási trükkjéről van szó, amikor kirobbant a botrány. A képviselő mentelmi jogát Strasbourban a máig nem oldották fel, az érintett mindent tagad és kiderült, hogy nem is olyan egyszerű bizonyítani a dolgokat.

Viszont ha csak a fele igaz annak, amit az Index nyilvánosságra hozott, akkor az affér nem csupán Magyarországot érinti, hanem arra is rávilágít, miként erősíti Oroszország az európai szélsőjobbot, illetve próbálja meg szétrobbantani Európát. Mindenesetre Kovács, a 15 évi külföldi tartózkodás alatt, ki tudja, honnan megszerzett pénzből hazatérte után azonnal elkezdte támogatni a radikális erőket, mindig csak a háttérből, miközben a legjobb kapcsolatok fűzték Moszkvához. Szegedi Csanád azt mondta az újságnak, hogy Kovács folyton az orosz fővárosban, illetve az egykori szovjet köztársaságokban volt. A Jobbik nyilvánvalóan az ő hatására lett határozottan oroszbarát. A kérdés ezek után az, hogy a Kreml ma a jobboldalt használja-e a maga céljaira, ugyanúgy, ahogyan azt egykor a baloldallal tette? Ha így van, az különösen súlyos lenne az olyan keleti államokban, mint Magyarország, mivel eléggé világosan látszik, hogy Moszkva igyekszik megosztani az EU-t, illetve visszanyerni a befolyását Kelet-Európában. És ha a Jobbik orosz megbízásból jár el Magyarországon, akkor az azt jelentené, hogy az országot nem kívülről kellene felpuhítani, hanem belülről lehetne meghódítani.

A nemzetközi lapszemle ezeken a linkeken olvasható teljes terjedelmében:

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=179479; http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=179462