Budapesten ezrek tüntetnek Orbán tervezett törvénye ellen, amely a civileket veszi célba, és a demokrácia lebontásával jár(hat), de az Európai Unió egyelőre visszafogja a bírálatot – állapítja meg a berlini Tageszeitung, a taz a vasárnapi Kossuth téri tömegdemonstráció kapcsán.
A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezet Putyin külföldiügynök-törvényére emlékeztet, és lehetővé tenné a kormánynak, hogy a nemzeti szuverenitásra veszélyesnek minősített szervezeteket megfigyelje, korlátozza és akár be is tiltsa. Sokan a demokrácia további kiüresítésétől tartanak, miközben a Freedom House már most is csak részben szabad minősítést ad az Orbán által 15 éve vezetett országnak – írja a taz, majd ismerteti a Amnesty International és a Riporterek Határok Nélkül szervezet elmarasztaló minősítéseit.
Emlékeztet a német lap arra is, hogy az EU 2017-ben már fellépett egy hasonló törvény ellen, mire Budapest azt a jogszabályt visszavonta. Nemzetközi megfigyelők most ismét az egyértelmű európai elítélést várnák, de az egyelőre várat magára. Az Európai Bizottság közleménye szerint figyelemmel kísérik a folyamatot, de mivel egyelőre csupán tervezetről van szó, még nem kívánnak állást foglalni a részleteket illetően. A lap megjegyzi, hogy az előterjesztésről a kétharmaddal kormányzó Fidesz már a következő parlamenti ülésnapok valamelyikén döntést hozhat.
Számos portál foglalkozik a román elnökválasztás kimenetelével. A Brüsszelben szerkesztett Politico azt emeli ki, hogy az új román államfő személyét megkönnyebbüléssel fogadják azok, akik szorgalmazzák az európai védelmi erőfeszítéseket. Nicușor Dan ugyanis ígéretet tett arra, hogy ebben tevékeny részt vállal, és országa – a 2023-i 1,6, majd a tavalyi 2,25 után – GDP-arányosan 3,5 százalékra fogja növelni a védelmi kiadásokat.
A szélsőjobboldali populista ellenjelölt George Simion fejfájást okozott volna a NATO-nak és az európai védelem híveinek, hiszen újabb taggal bővítette volna az Ukrajna megtámogatását illetően kétkedő országok csoportját. A cikk konkrétan megnevezi az Orbán Viktor által vezetett Magyarországot és Robert Fico Szlovákiáját.
A The New York Times azt tartja a legfontosabbnak, hogy a román elnökválasztást centrista jelölt nyerte egy olyan szélsőjobbos nacionalista ellenében, aki Trump vonalához igazodik, és akit a második forduló előtt esélyesebbnek tartottak. A New York-i lap cikkének szerzője szerint Dan győzelme valószínűleg megnyugtatja ugyan az európai fősodorban azokat, akik fontosnak tartják Románia kulcsszerepét a NATO keleti szárnyán, ám egyúttal vélhetőleg feltüzeli Románián belül a nacionalista tábort és e tábor külföldi támogatóit is, beleértve J.D. Vance amerikai alelnököt, akik azt mondják, hogy a rendszert megbundázták. Ennek kapcsán a szerző utal arra, hogy tavaly bíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, amelynek nyomán egy ultranacionalista jelölt látszott győztesnek.
A bécsi Der Standard azt állítja, hogy ez a romániai elnökválasztás csupán szakaszgyőzelemnek mondható, és egyben tanulságként kell szolgálnia Európa számára; azt példázza, hogy mekkora fenyegetést jelent Európára nézve a Kreml hibrid hadviselése.
A győztes visszafogottan adott hangot örömének, nem ünnepeltette magát látványosan – olvasható a kommentárban. Az országon belüli ellenségeskedés nem fog addig megszűnni, amíg az emberek nem érzik azt, hogy az állam az ő érdekükben dolgozik – idézi az osztrák lap a frissen megválasztott román államfőt. A Der Standard a tavalyi, érvénytelenített választási forduló kapcsán azt írja, hogy a Kreml a kibertámadások, az állami információ-technológiai infrastruktúra, illetve a TikTok segítségével ki tud billenteni egy országot egyensúlyi helyzetéből. Romániában akkor az történt, hogy az EU-t és az országon belüli elitet olyan ellenségként tüntették fel, amelyet a szélsőjobbra történő szavazással lehet eltörölni. Ez a titkosszolgálatokat is meglepte, ami jól mutatja, hogy Európa mennyire felkészületlen erre a veszélyre.
A müncheni Süddeutsche Zeitung nemcsak a romániai, hanem a lengyelországi elnökválasztást is – bár ott még csak az első fordulót tartották – Donald Trump vereségének tekinti. A lap szerint az EU Brüsszelben megkönnyebbült, hogy a két ország egyikében sem diadalmaskodott a jobboldali populista jelölt. Az amerikai elnök bizonyos értelemben mindkét választáson vereséget szenvedett az Európai Uniótól. A cikk ugyanakkor elismeri, hogy Lengyelországban meglepően szoros volt Rafał Trzaskowski varsói polgármester győzelme ebben az első fordulóban.
Ukrajnát illetően azonban a lengyeleknél más a helyzet, mint Romániában: még Karol Nawrocki, a jobboldali konzervatív, Európa-ellenes PiS-elnökjelölt sem vonja kétségbe Kijev támogatásának a szükségességét.