A londoni székhelyű Reuters hírügynökség beszámol arról, hogy az egyik lenagyobb cseh médiavállalkozás, az Economia 200 ezer eurót adományoz az újonnan indult magyar független hírportálnak, a Telex.hu-nak, amelyet az Index volt újságírói hoztak létre.
A Reuters felidézi olvasóinak, hogy az Index a legrangosabb magyar médiaintézmény volt, és csaknem az egész csapat távozott, miután a tulajdonos a nyomásgyakorlás kísérletének egyértelmű jeleként felmondott a főszerkesztőnek. Az Index körül történtek a hírügynökség szerint alátámasztották azokat az aggodalmakat, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nacionalista kormánya fokozott erőfeszítést tesz a kritikus hangok elhallgattatására. A kormányzat ezt igaztalan vádaskodásnak minősítette.
A telex.hu számára most tetemes összegű adományt juttató Economia adja ki egyebek közt a Hospodárské Noviny című, pénzügyi-gazdasági kérdésekre összpontosító cseh napilapot, valamint a Respekt című hetilapot. Tulajdonosa Zdenek Bakala cseh üzletember, immár egy évtizede. A Reuters idézi az Economia igazgatótanácsának elnökét, Zuzana Reznickovát, aki nyilatkozatban méltatta a most létrehozott Telex magyar médiavállalkozás elkötelezettségét a kiemelkedő színvonalú újságírás mellett, és mint hozzátette, a szolidaritás szellemében döntött a támogatásról.
A Reuters adatai szerint az Index volt újságírói által indított adománygyűjtő kampány eredményeként eddig már 32 ezer ember járult hozzá valamiképpen a Telex indulásához. Kárpáti Márton a Telex vezérigazgatója megerősítette, hogy folytattak tárgyalást az Economia cseh kiadóval, amely jelezte a segítő szándékát. Elmondta, hogy a részletek kimunkálásán még vannak teendők, és hangsúlyozta, hogy az Economia nem szerez részesedést a Telexben a támogatásért cserébe.
Ursula von der Leyent gyengének minősíti a jogállamiság ügyében Daniel Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem politikatudományi és jogi professzora a Politico című amerikai portál európai kiadása számára írt cikkében. Megfogalmazása szerint „a ház már lángokban áll”, és túl késő van ahhoz, hogy azt ígérjék, meg fogják akadályozni a dolgok rosszabbra fordulását.
A szerző emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság tavaly novemberben hivatalba lépett elnöke az Európai Unió helyzetéről évente tartandó, a minap első ízben elhangzott beszédében ambiciózus tervekkel állt elő számos területen, a világjárvány elleni küzdelemtől a klímaváltozással szemben megvívandó harcon át az emberi jogi és a migrációs problémák kezelésééig. Ez a szűzbeszéd azonban minden erénye mellett is különösen lagymatag volt abban a kérdésben, ami az egyik legnyomasztóbb fenyegetés az EU számára: azt illetően, hogy több tagországban – nevezetesen Magyar- és Lengyelországban – egyre inkább autokrata jellegű kormányok vannak hatalmon. Von der Leyen új kihívásnak minősítette ugyan a jogállamiságot az Európai Unión belülről érő fenyegetést, de arra szorítkozott, hogy méltassa az évente előterjesztendő jogállamisági jelentést, amit az általa vezetett bizottság fog kiadni minden tagállamról, az elsőt még ebben a hónapban. Azt állította, hogy ez olyan eszköz lesz, aminek a segítségével idejében azonosíthatók a kihívások, és meg is lehet találni rájuk a megoldást.
Daniel Kelemen szerint a bizottsági elnök asszony mind politikájában, mind retorikájában a megbékéltetésre törekszik, holott valójában már évek óta tapasztalható a jogállamiság látványos mértékű visszaszorulása. A szerző utal egyebek közt a Freedom House elnevezésű, washingtoni székhelyű intézmény megállapítására, amely szerint Magyarország az első olyan EU-tagállam, amely immár nem minősül demokráciának. Mint hozzáteszi, Lengyelországban és Bulgáriában is rohamosan hanyatlik a jogállamiság, és e két ország a legjobb úton van afelé, hogy lecsatlakozzék Magyarország mellé, mint hibrid, autoriter vonásokat mutató rendszer.
A Politico külső szerzője nevetségesnek minősíti von der Leyen hozzáállását annak fényében, hogy az EU alapszerződésének hetedik cikke értelmében a jogállamiság és az alapvető uniós értékek fenyegetettsége miatt már 2017-ben, illetve 2018-ban elindult a
fegyelmi eljárás Lengyelország és Magyarország ellen, ezek az eljárások azonban az Európai Tanácsban – ahol a tagállami kormányok képviselői vannak jelen – elakadtak. Erről a tényről Ursula von der Leyen egyetlen szóval sem tett említést – jegyzi meg Daniel Kelemen.