(Németh Péter/hirklikk.hu) Megint – és újra – sikerült Orbán Viktornak követ dobnia az egyébként sosem álló vízbe. Nem hagyja, sohasem hagyta, hogy az egy pillanatra is elcsendesedjék, kiváltképp akkor nem, ha azt észlelte: politikai ellenfelei éledezni kezdenek.
Most az MSZP a szombati kongresszusán, a DK a vasárnapi kampánynyitányán fordult a választókhoz; Orbán a hétfői Magyar Nemzetben egy hosszú írással, amelynek részleteit már az előző napon megszellőztették. Megelőzte önmagát is: a hétfőn kezdődött parlamenti időszak napirend előtti felszólalását. Ott megelégedett azon gondolatok összefoglalójával, amelyeket az elmúlt időszakban már elmondott, nem bocsátkozott mélyebb elemzésekbe. Többnyire megmaradt a felületen, ott is szellősen, és a szokott nagy ecsetvonásokkal felrajzolva az általa elképzelt valóságot. Vonatkozik ez az unióval folytatott vitára, a munkahely-teremtésre, a gazdaság állapotára, valamint a járványban elért kormányzati sikerekre. A „tusványosi” gondolatokat többnyire a parlament falain kívül hagyta, pontosabban a Magyar Nemzetben publikált írásában koncentrálta.
Ami a két előadást – az írásost és a beszéltet – összeköti, az valóban az a virtuális világ, amelyben Orbán Viktor él. Illetve: ez a virtuális világ nagyon is kitalált, a politikai propaganda része, amelyre aztán – az elhangzást követően – az egész beosztotti had hirtelen rátalál. Fontos, nélkülözhetetlen eleme ez a Fidesz működésének, mondhatni kötelező tananyag, még akkor is, ha sok eleme teljesen érthetetlen, vagy éppen semmi új sincs benne. A mostani szövegre mindkét elem ráhúzható; vannak benne magyarázhatatlan, értelmezhetetlen szövegrészek, és vannak benne – a többség az – visszatérések korábbi tartalmakhoz. Itt most megmutatok egy olyan mondatot, amely mindkét jellemzőt megmutatja, íme:
„A kormányzás nehéz évei után vissza kell térnünk a választási csatatérre. Itt az ideje szedelőzködni, hogy a megfelelő pillanatban kilovagolhassunk. Nagy ütközet vár ránk 2022-ben. Készüljetek”.
Ha kibontjuk a fenti mondatot, rájövünk: nem megfejthető, miről is beszél a szerző. Vajon mikor jutnak túl a kormányzás nehéz évein? Normálisan erre az volna a válasz, hogy a 2022-i választások után. Vagyis, akkor, amikor már nem ők lesznek hatalmon, másként: megbuknak.
Kéri László szerint Orbán írása nagyjából ezt a lehetőséget tartalmazza, én azonban vitatkoznék ezzel: a miniszterelnök nem képes magát másként látni, csakis az ország első embereként. Ezért nyúl vissza ahhoz a régen bevált módszeréhez, hogy frappírozza táborát, harcba hívja, készüljetek, mondja. Mellesleg a minap, talán a szokásos rádióinterjújában megemlítette Orbán, hogy nem szereti a harci kifejezéseket; egy ilyen kijelentésből könnyen juthatnánk arra a következtetésre, hogy már azt sem tudja, milyen szavakat használ, de nem: tudja ő, csak azt is, hogy bármit mondhat, a saját tábora el fogja hinni. Elhiszi, még akkor is, ha szinte minden megszólalása olyan, mintha már ott állna a csatamezőn, kürttel, karddal, puskaporos levegőben, állig felfegyverkezve.
Ennek a hosszú írásnak is ennyi a lényege: készüljetek. Készüljetek 2022-re, mert az ellenfél – ellenség – most rendezte sorait, és meg akar bennünket fosztani a hatalomtól. De a mozgósításhoz nincs új gondolata Orbánnak, ezért előveszi a lomtárból a régieket: liberálisok – újabban: libernyákok –, Brüsszel, bevándorlók, Soros. Ezek a hívószavak, úgy érzi, ezekkel lehet újra harcba hívni híveit. Ne legyünk hát meglepődve, ha Bakondi György ezentúl naponta talál majd egy lyukat, amelyet a migránsok ástak, ha egyre több civilszervezetről derül ki, hogy Soros tenyeréből eszik, és ha az Európai Parlament tagjai – beleértve a Néppártot is – a liberálisok, a baloldal fogságába estek.
Nincs új a Nap alatt, összegezhetnénk a Tusnádfürdőről áthozott beszédet; saját nagyságának, politikai alapvetéseinek ünneplése. Mit sem törődve azzal, hogy mondatai hazugságokat hordoznak, azzal, hogy avíttak és azzal, hogy helyenként értelmetlenek. A lényeget úgyis érteni fogják azok, akiknek szól: készüljetek! Ez is olyan harci kürtszó, amelyet idestova húsz éve használ, csak most nem egy nagygyűlésen, hanem a saját újságja hasábjain.
Azt hiszi, hogy a magyar nemzetet szólítja meg, de csak a Magyar Nemzetben szólal meg. Készüljetek – hangsúlyozza. És nincs kétségem arról, hogy ezt a szót minden Fidesz-fan megérti.
De vajon az ellenzék is érti-e? Érti-e, hogy mi a dolga, és érzi-e, mi vár rá 2022-ben?