Amióta megjelent, a filatélia – bélyegek, bélyegblokkok, első napi borítékok – végigkísérte valamennyi ország történetét, eseményeit, évfordulóit. Az alábbi sorok természetesen nem azzal az igénnyel készültek, hogy teljes körű betekintést nyújtsanak abba a hatalmas mennyiségű filatéliai anyagba, ami a 19. század második fele óta, különösen a 20. században, és még ma is napjaink része.
Ez még akkor is igaz, amikor azt látjuk, hogy az informatikai forradalom radikálisan megváltoztatta azt a szerepet, melyet a bélyegek töltöttek be az emberiség mindennapi életében. Manapság a postai úton továbbított levelek és képeslapok drámaian kisebb arányú, mint akár 20-30 évvel ezelőtt volt.
Az alábbi eszmefuttatás azért is korlátozott, mert csak arról tudok vizuálisan beszámolni, amit saját, gyermekkoromtól kezdve gazdagított gyűjteményemben találtam. Ezzel együtt az alábbi postai dokumentumok évszázadra vonatkozó kitekintésre, európai időutazásra adnak lehetőséget.
Egy levelezőlap még német nyelvű bélyegekkel 1918-ból, abból az utolsó esztendőből, mielőtt Bosznia és Hercegovina – az oszmán birodalomtól 1878-ban elvett, katonailag megszállt vidék, majd 1908-tól már a Monarchia annektált területe – az I. világháború eredményeként a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé vált.
Első napi, 1988-i osztrák boríték az Ausztria / az első Osztrák Köztársaság államiságát megszüntető 1938. márciusi Anschlussról.
Az 1938. novemberi bécsi döntést követően a felvidéki magyarlakta területek visszacsatolási időszakából származik az alábbi 1938. évi alkalmi kiadvány, majd ez az 1940-i emléklap az erdélyi bevonulásról. Itt látható a Horthy-éra 20. évfordulójára kibocsátott emléklap és egy 1942. augusztusi „háborús vásár” alkalmából kiadott bélyeg „Fegyelem! Munka! Győzelem!” szövegű alkalmi bélyegzővel.
Az alábbi három szovjet bélyeg megjelenése az 1939 augusztusában aláírt szovjet–német megnemtámadási szerződést követő eseményekre utal. Az elsőn az olvasható, hogy „Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia testvéri népeinek felszabadítása. 1939. szeptember 17.”
A Lengyelország keleti területei elfoglalásának 10. évfordulóján, 1949-ben kiadott másik két bélyeg egyikén az szerepel, hogy „A belorusz nép újraegyesülése egy közös belorusz szovjet államban”,
a másikon ugyanez olvasható ukrán vonatkozásban.
A Szovjetunió elleni 1941. júniusi támadást követően a náci csapatok lerohanták Ukrajnát, amit ez a Hitlert ábrázoló, „Ukraine” felülnyomással kibocsátott bélyeg is jelez.
Az I. világháborút követően létrejött Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszláviának átnevezett állam a II. világháború idején felbomlott, s német segédlettel 1942-ben létrejött a Független Horvát Állam. Itt az akkori horvát posta egy emléklapja látható.
Ezen az 1938-ban bekövetkezett, az osztrák államot felszámoló Anschluss utáni, immár német birodalmi bélyeggel ellátott 1943-i bécsi képeslapon látható bélyegző szerint „Führerünk megvéd a bolsevizmustól”.
Munkácsi pecséttel ellátott levelezőlap 1944-ből az alábbi felirattal: „Magyarország jövő békessége és felvirágzása – a szovjetoroszországi harcmezőkön dől el!”.
1945 áprilisától júniusig San Franciscóban 50 állam képviselői gyűltek össze az Egyesült Nemzetek Szervezete létrehozását célzó nemzetközi konferencián. A tanácskozáson kidolgozott ENSZ-alapokmány 1945. október 24-én lépett érvénybe. Ez az első napi boríték e történelmi esemény nyitányát örökítette meg.
Ezt az 1951. évi első napi borítékot a New Yorkban, az East River partján, egykori mocsaras területen felépített székhely, a fiatal ENSZ egyik első őszi közgyűlésének idején került kibocsátásra.
Merőben másutt és más témával: 1951 áprilisában jelent meg a Sztálint ábrázoló bélyegekkel díszített itthoni boríték, rajta: „Magyar–szovjet barátság elmélyítésével erősítjük a legyőzhetetlen béketábort!”.
Ugyanazon év végén jelent meg egy másik ünnepi bélyegboríték „Köszönet és hála felszabadítónknak: a nagy Sztálinnak” felirattal.
Rákosi Mátyás pártvezető 60. születésnapjára adták ki 1952-ben ezt a borítékot „60 éves tanítónk, vezérünk” felirattal.
Gyászbélyeg Sztálin 1953. márciusi halála alkalmából.
Ez az 1945 után kiadott német bélyeg is – a szovjet megszállási zónát jelző felülnyomás révén – jelezte az ország politikai-társadalmi ketté szakadását három nyugati és az egy keleti övezetre.
A berlini fal felhúzásának 10. évfordulója alkalmából az NDK adta ki 1971-ben ezt az emlékborítékot, mely azt hirdeti, hogy „az antifasiszta védőfal” tíz éve biztonságosan védelmezi a békét és a szocializmust.
Az 1960-as évek végén megkezdődött kelet–nyugati enyhülési folyamat részeként emlékezik a világ az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) első felvonására, a Helsinkiben 1973. júliusban összeült külügyminiszteri találkozóra. A finn posta által ez alkalommal kiadott első napi borítékon látható a magyar küldöttség vezetőjének, Péter János külügyminiszternek az aláírása.
A magyar posta is kiadott egy bélyegblokkot.
Az EBEÉ-tagállamok szakértői tevékenysége 1973–74-ben folytatódott Genfben, ahol kidolgozták azt a történelmi jelentőségű dokumentumot, melyet később a finn fővárosban írtak alá a legmagasabb szinten. A genfi tárgyalásokról a Magyar Posta is bélyegblokkot bocsátott ki.
A Helsinki Záróokmányt 1975. augusztus 1-jén írták alá. Alább az alkalomra megjelent finn első napi boríték és a magyar bélyegblokk.
Az EBEÉ az első utótalálkozóját 1977-ben tartotta Belgrádban. A Magyar Posta ez alkalommal is fürge volt: első napi borítékot bocsátott ki.
Az Egyesült Államok 1978 januárjában visszaszállította Magyarországra a II. világháború idején a nyilasok által az országból elhurcolt Szent Koronát és koronázási ékszereket, amelyeket egy küldöttség élén Budapestre érkezett Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ünnepélyesen adott át az Országházában. Ezt az eseményt örökítette meg az alábbi emléklap.
Az enyhülés (détente) idején kezdődött szovjet–amerikai tárgyalások elvezettek a stratégiai nukleáris fegyverek csökkentését előirányzó SALT II. egyezményhez. A történelmi dokumentumot Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Carter amerikai elnök írta alá Bécsben. Az Osztrák Posta az eseményt a mellékelt első napi borítékkal örökítette meg.
A Tanácsköztársaság 60. évfordulójáról így emlékeztek meg 1979-ben.
1980-ban szovjet űrhajót bocsátották fel az első magyar űrhajóssal (is) a fedélzetén. A szovjet első napi borítékon látható a kilövés előtt készenlétben álló, magyar és szovjet űrhajósokból álló két csapat, köztük a két magyar aláírása. A döntést arról, ki repülhet, az utolsó pillanatban hozták.
És itt az eseményről kiadott magyar emlékbélyeg:
Az egyre bővülő tagságú ENSZ-ben időről-időre zászlósorozatokat adnak ki, melyeken nemcsak a változatlan ismétlődő lobogók, hanem az újonnan felvett országok lobogói, továbbá a változó vagy eltűnt nemzeti zászlók is láthatók. E sorozatokból válogattam az alábbiakat. A megszűnt zászlók között található pl. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság trikolórja.
A változók közül való az 1951–91 közötti belorusz
majd az 1991–95 közötti belorusz
s végül a mai hivatalos belorusz nemzeti színek.
A korábban törölt vagy nem is létezett sok, új hivatalos zászló között láthatjuk az észt, az azerbajdzsán, a moldáv, a bosznia-hercegovinai és ukrán nemzeti színeket.
Külön említendő, hogy az újonnan megjelentek között van a macedón lobogó
amely felett olvasható az a bizarr elnevezés, amivel – ameddig a névvita tartott – az ENSZ-ben meg lehetett nevezni ezt az országot. Vagyis nem Macedóniaként, hanem „Macedónia Korábbi Jugoszláv Köztársaság” /Former Yugoslav Republic of Macedonia/ néven. A mindennapos használatban a diplomaták egyszerűen „FYROM”-ként hivatkoztak az országra. Mindaddig, amíg hosszú évek tárgyalásai után, a görög és macedón fél között nemzetközi közvetítéssel megszületett a kompromisszum, s azóta Szkopje „büntetlenül” Észak-Macedóniának nevezheti magát.
A Magyar Népköztársaság Állandó ENSZ-Képviseletének hivatalos borítékja és pecsétje a magyar zászlóval, valamint az ENSZ-posta magyar zászlót ábrázoló képeslapja és ENSZ-beli felvételünk időpontját mutató bélyeges hátoldala 1980-ból:
És itt van néhány másik magyar zászlós ENSZ-boríték is:
Negyven évvel ezelőtt, 1980-ban az ENSZ éves közgyűlésén járt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki e borítékot aláírásával látta el:
Az ENSZ 75 éves történetében Magyarország eddig egyetlen egyszer, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, volt ENSZ-nagykövet személyében töltötte be 1982–83-ban az éves közgyűlési ciklus elnökének tisztségét. Itt látható Hollai Imre aláírásával egy ENSZ-bélyegzővel ellátott közgyűlési elnöki fejléces boríték:
Itt mutatok be egy 1965-i borítékot, mely a három balti ország „orosz kommunista gyarmatosítástól való megszabadulásáért” az ENSZ épülete elé hirdetett Szabadság-menetet népszerűsítette. Abban az időben senki sem vette komolyan azt, ami negyedszázaddal később mégis csak bekövetkezett:
1984-ben a kezdetben EBEÉ, ma EBESZ külügyminiszterei bizalomerősítő és leszerelési tárgyalásokat folytattak Stockholmban. A Svéd Királyi Posta által kiadott alkalmi boríték egy példányát a magyar küldöttség tagjai aláírták:
A Helsinki Záróokmány aláírásának 10. évfordulója alkalmából a 35 részes állam külügyminiszterei a finn fővárosban találkoztak 1985-ben. Ez alkalommal küldöttségünk a Magyar Posta által kiadott emlékborítékon összegyűjtötte valamennyi jelen lévő külügyminiszter aláírását:
Itt van az évfordulóra a finn posta által kibocsátott alkalmi boríték is a magyar delegáció tagjainak aláírásával:
Elsőnapi boríték 1985-ből az ország felszabadulásának 40. évfordulójára:
1986–89 között zajlott le az EBEÉ bécsi utótalálkozója, amely az előző EBEÉ-tanácskozásokhoz képest igencsak megváltozott nemzetközi körülmények között tevékenykedett. A találkozón részt vett küldöttségünk vezetőjeként elmondhatom, hogy politikai és szakmai értelemben sajátságosan pozitív élmény volt ott magyar diplomatának lenni. Itt látható a bécsi találkozóra kiadott magyar bélyegblokk:
Mellette a találkozóra a magyar posta által kiadott első napi boríték Várkonyi Péter külügyminiszter aláírásával
és az Osztrák Posta elsőnapi borítékja:
Ez pedig az 1987. karácsonyi EBEÉ-boríték a tagállamok nagyköveteinek aláírásával díszített példánya:
És még egy magunk gyártotta bécsi boríték 1988-ból a magyar küldöttség tagjainak aláírásával:
A közép-európai események felgyorsulása idején, 1989 tavaszán-nyarán lebontottuk hazánk nyugati határán a határzárat, a hírhedt vasfüggönyt. Nem sokkal később, az év szeptemberében a Magyarországra menekült NDK-állampolgárok – a magyar kormány józan döntése alapján – szabadon távozhattak Ausztriába. A világméretű visszhangot keltő eseményt örökítette meg e magyar bélyeg:
A Magyar- és Lengyelországban zajló folyamatok kedvező európai fogadtatását fejezte ki az, hogy 1990 januárjában az Európa Tanács strasbourgi parlamenti közgyűlésére meghívást kapott Németh Miklós magyar és Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök. Ebből az alkalomból jelent meg az alábbi francia első napi boríték:
Hazánk pár hónappal azelőtt megváltoztatott hivatalos neve alapján a New York-i magyar ENSZ-képviseleten 1990 elején egy közös borítékot kreáltunk a régi és új elnevezésekkel:
Az 1973-ban kezdődött európai biztonsági és együttműködési folyamat 20. évfordulójára 1993-ban évfordulós bélyegblokk jelent meg. E röpke két évtized alatt földrengésszerű geopolitikai változások alakították át a nemzetközi viszonyokat.
Az ENSZ megalakulása óta folyamatosan foglalkozik a menekültek világszerte jelentkező problémáival. Itt egy ezzel kapcsolatos 1994-i első napi boríték:
A világszervezet talán legismertebb globális tevékenysége az 1948 óta folytatódó békefenntartás. Az ENSZ alapítói annak idején nem gondoltak arra, hogy a szervezetnek ilyen jellegű, s egyre sokrétűbb tevékenységet is kell folytatnia. Ezért a módosításokra, kiegészítésekre már megérett 1945-i Alapokmány nem is érinti a békefenntartás témáját. Alább látható a kéksisakosok 50 éves tevékenységének emléket állító 1998-i elsőnapi borítéksorozat egyik darabja:
Mellette az életüket a béke ügyéért veszítettek emlékét őrző első napi boríték:
Egy amerikai bélyegsorozat 1997-ből Raoul Wallenberg emlékére. A következő évben Manhattanen, pont az ENSZ székházával szemben, ünnepélyes külsőségek között felállították a hazánkban a II. világháborúban emberek sokaságát megmentő svéd diplomatának szentelt emlékművet.
Az ENSZ 2001-ben megkapta a Nobel-békedíjat:
Magyarország 2003 áprilisában írta alá az Európai Unióhoz csatlakozásról szóló szerződést. Az erről szóló első napi borítékon magyar vezetők aláírásai láthatók:
Az EU új tagjainak 2004. májusi csatlakozása alkalmából a Francia Posta két első napi borítékot bocsátott ki:
Az eseményről Párizsban külön emléklap is megjelent, ám azt sosem fogom már megtudni, kinek a hanyagságán múlott, hogy a tíz belépő államból éppen három ország, Csehország, Szlovákia és Magyarország között nem tüntették fel a határokat.
Amikor a párizsi miniszterelnöki hivatalban ünnepélyesen bemutatták az emléklapot a kibővített EU nagyköveteinek, a térképre tekintve egyesek azt kérdezték egymástól tréfásan: netán Franciaország újra akarja éleszteni a Monarchiát?
