Miért üthet vissza Orbán Viktor populizmusa Budapesten? címmel a The Washington Post közöl írást a vasárnapi önkormányzati választások esélyeit és annak várható következményeit latolgatva.
A budapesti tudósító szerint az, hogy először fogtak össze az ellenzéki pártok, és Budapest elnyerhető, esély lehet a 2022-i parlamenti választásokon azok után, hogy Orbán és pártja hétszer nyert választást. A nagy városok elvesztésével azonban nincs esély három év múlva sem.
Hét kérdést pontokba szedve a cikk a várható forgatókönyvet írta meg, körbejárva azt, mi a tétje az október 13-i voksolásnak. Az önkormányzatoknak azért van kiemelkedően fontos szerepük, mert Orbán pártja legfőképp a helyi hatalmasokkal összejátszva tudta és tudja irányítása alatt tartani az országot. Orbán varázserejét pedig épp ez az összefogás törheti meg, hisz’ az egyfordulós választási rendszerben a széttöredezett ellenzéknek semmi esélye sem volt eddig. Így fordulhatott elő, hogy 2010 óta sorozatosan kétharmadot szerzett annak ellenére, hogy nem, illetve alig érte el az 50%-os győzelmet. A 24-ből húsz nagy városban az ő emberei ülnek a hatalomban, sőt, mind a 19 megyei közgyűlésben is többségben vannak a fideszesek. Ennek megfelelően Orbánék az állami számvevőszéktől kezdve a médiáig – mindent begyűrtek maguk alá. A 9 évvel ezelőtti hatalomváltáskor Orbán megfosztotta Budapestet is önállóságától, és gyeplőn tartja a főpolgármestert, de tisztában van azzal, hogy még mindig a dinamikusan fejlődő főváros a motorja Magyarország gazdasági növekedésének.
A 44 éves Karácsony Gergely számos felmérés szerint beérte a 71 éves Tarlóst. Nem véletlenül utazott Isztambulba találkozandó az ellenzéki polgármesterrel, ami egyben biztató példa is a győzelemre. Ugyanakkor a lengyel példa óvatosságra int, mert e helyi győzelmek egyelőre nem hoztak további győzelmeket. Ráadásul Orbán forrásmegvonással fenyegette meg az ellene szavazó önkormányzatokat.
Az amerikai külügy ukrán különmegbízottja, Kurt Volker egyszerre akart két utat járni: Trump kijáró embere lenni és egyben tisztességes közszolga is. Mindkettőben megbukott – értékeli Kurt Volker szerepét az The American Prospect politikai folyóirat, miután az ukrán ügyek miatt indult meg az impeachment, a bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárás Donald Trump ellen. S hogy miért téma ez a lapszemlénkben? Mert Volker CIA- elemzőként (szó szerint idézem a cikket) Európában dolgozott, ideszámítva a Budapesten töltött három évet is. Majd Bush elnök idején NATO nagykövet lett. Obama elnöksége idején a Wall Streeten próbált szerencsét, végül az egy éve elhunyt arizoniai szenátor, John McCain tiszteletére alapított McCain Intézet ügyvezetői posztját kapta meg, mert egyébként a szenátor jobb keze volt az amerikai törvényhozásban. Magyar kapcsolatai azonban ezután sem szűntek meg, ugyanis a Fellegi Tamás vezette Hungary Initiatives Fundationben is feladatot kapott: Magyarország jó hírét keltendő. Nem is volt ebben hiány, mert tőle nem hallották ugyan az amerikaiak, hogy hazánkban elnyomják az emberi jogokat és a demokráciát, ezzel szemben inkább azt hallhatták, hogy Orbán Viktor példaértékű az Egyesült Államok számára, mármint a diktatúrája – írja a The American Prospect cikkírója, Robert Kuttner. Szerinte Volker félrevezette a közvéleményt, amikor közleményben tudatta, hogy nemcsak különmegbízotti posztjáról, de a McCain Intézet vezetéséről is lemondott.
Kuttner szerint Trump és Cindy McCain, a szenátor felesége külön-külön megüzenték neki, kirúgják. Ezt már csak a lapszemle készítője teszi hozzá, hogy John McCain Orbán Viktort újfasiszta diktátornak nevezte, amikor kongresszusi delegációval 2014-ben Budapesten járt. Majd megismételte a szenátusban is, amikor Colleen Bell producer nagyköveti meghallgatásán tiltakozott ellene, aki ráadásul Putyinnal bújik egy ágyba – fogalmazott egykoron John McCain, aki Trumpnak is kíméletlen kritikusa volt.
A többnyelvű InfoMigrants portál, amely a Deutsche Wellétől a France 24-ig számos tekintélyes médiummal együttműködve gyűjti össze a menekültproblémákat és a témára vonatkozó hiteles információkat, részletesen foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy Ausztria belügyminisztere ismételten bejelentette: változatlanul fenntartja és megerősíti az ellenőrzést a Magyarországgal és Szlovéniával közös határszakaszon. Ami azért abszurd, mert mindhárom ország a schengeni övezethez tartozik. Határaik nyitottak, legalábbis annak kellene lenniük, mégis kerítést húznak maguk közé. A helyzetet mindannyian jól ismerjük 2015 óta. Hozzátehetjük még azt is, hogy Horst Seehofer német belügyminiszter szeptember végén jelentette be azt, hogy az Ausztriával közös német határt ők is ellenőrzik, aminek határidejét novembertől további fél évre kiterjesztik. A cikk a schengeni abszurditásról megjegyzi, hogy hat ország – Norvégia, Dánia, Ausztria, Svéd-, Német-, Francia- és Magyarország – vezetett be szigorú határellenőrzést abban az európai közösségben, ahol egyébként vízum nélkül lehet utazniuk az uniós állampolgároknak.