Dudával a nacionalizmus győzött Lengyelországban

Európa talán az egyik utolsó jó esélyét veszítette most el annak, hogy térdre kényszerítse a kontinens nacionalista erőit – így kommentálja a Bloomberg Andrzej Duda hivatalban levő lengyel államfő elnökválasztási győzelmét. Ez a szoros győzelem az amerikai üzleti hírügynökség szerint bebetonozhatja azt az átalakítást, amit a Jog és Igazságosság kormánypárt eddig végrehajtott az Európai Unió legnagyobb keleti tagállamában.

A portál emlékeztet arra, hogy a Duda kampánya olyan üzeneteket visszhangzott, amilyenek általában Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől, illetve Donald Trump amerikai elnöktől hallhatók – ütlegelte a bevándorlókat és a melegeket, rossz hírét keltette Németországnak, valamint (az állami televízió segítségével) azzal riogatott, hogy riválisa a „zsidó érdekek” kiszolgálója.

A 38 milliós Lengyelországot – írja a Bloomberg – a kommunizmus összeomlása után ünnepelték, mert hitet tett a nyugati eszmék mellett. A Jog és Igazságosság azonban, 2015-i hatalomra jutása óta nacionalista ideológiát képvisel, ami azzal jár, hogy támadja a független bíróságokat és a médiát, frusztrációt kelt az EU-ban. Most a kormánypártnak még három éve van a következő választásokig arra, hogy további összecsapásokat idézzen elő számos témában, a szén-dioxid-kibocsátás kérdésétől az uniós támogatásokig – ez utóbbinak Lengyelország a legnagyobb nettó kedvezményezettje.

A portál megjegyzi: a lengyel ellenzék szabálytalanságokra hivatkozva kilátásba helyezte ugyan, hogy bíróságon támadja meg a választási eredményt, de a jelek szerint a vitatható szavazatok száma nem változtatná meg a végkimenetelt, és az igazságszolgáltatás vonakodik attól, hogy beavatkozzék.

A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy Trump, aki a múlt hónapban a Fehér Házban fogadta Dudát, továbbra is számíthat lengyel szövetségesére Angela Merkellel szemben. Ebbe a képletbe illeszkedik az is, hogy az amerikai elnök úgy döntött, áthelyezi a Németországban állomásozó amerikai csapatok egy részét. Végezetül az amerikai hírügynökség megállapítja: a magas választási részvételi arány – csaknem hetven százalék – rekord Lengyelország kommunizmus utáni történelmében, és arra utal, hogy a választásra jogosultak fel vannak töltve energiával, Lehet, hogy ennek a visszhangja érzékelhető lesz más, soron következő választásokon is.

A The Washington Postban egy másik, soron következő választásról lehet olvasni: Észak-Macedóniában ezen a héten – konkrétan szerdán – tartják az első parlamenti választást azóta, hogy az ország Macedóniáról erre változtatta a nevét. A cikk az előzményeket ismertetve szól arról, hogy a kicsiny balkáni országot jelenleg ügyvezető kormány irányítja, miután Zoran Zaev miniszterelnök lemondott, mert az Európai Unió nem volt hajlandó kitűzni az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének az időpontját. A szkopjei parlament ennek nyomán olyan átmeneti kormányt szavazott meg, amely mindkét nagy párt – az addig kormányzó szociáldemokraták és a jobbközép ellenzék – politikusaiból áll, és amelynek az egyetlen feladata a választások megszervezése volt. A jobboldali ellenzék 2016-ban veszítette el a választásokat, és most megpróbál visszatérni a hatalomba, amely egy évtizeden át az övé volt. A közvélemény-kutatások szoros versenyt ígérnek.

Ezt az előrehozott választást eredetileg április 12-re tűzték ki, de közbeszólt a koronavírus. A mostani voksolást is úgy kellett megszervezni, hogy a kényszerű karanténban tartózkodókat már tegnap óta sorra végig látogatják mozgóurnával a választási bizottság emberei, egészségügyi személyzet kíséretében. A mindössze kétmilliós országban 8 ezer fertőzöttről tudnak és 380-an haltak meg eddig a járványban, ami vezető kampánytémává vált, holott korábban mindenki azt hitte, hogy a kormány teljesítményének a megítélése akörül forog majd, miként értékelik az emberek, hogy Zaev az uniós csatlakozási tárgyalások elindítása érdekében még az országnév-változtatás engedményét is hajlandó volt megtenni. ami nemzeti szempontból magától értetődően igen érzékeny kérdés. Az ellenzék a kampányban leginkább azzal vádolta a szociáldemokratákat, hogy nem voltak képesek hatékonyan kezelni a járványt, illetve annak gazdasági következményeit.

A The Washington Postban közölt ismertetés kitér arra, hogy a jobboldal korábbi vezetője, Nikola Gruevszki ex-miniszterelnök Magyarországra menekült, mert nem akarta leülni kétéves börtönbüntetését, amit hatalommal való visszaélés és korrupció miatt szabtak ki rá. Magyarország politikai menedéket nyújtott neki, Észak-Macedónia viszont kéri a kiadatását.

Gruevszki utódja, Hrisztijan Mickoszki jobbközép irányba vitte a pártot, és – nincs új a nap alatt – korrupcióval, az igazságszolgáltatás befolyásolásával, a hatalomgyakorlásba rokonok bevonásával, illetve a gazdaság tönkretételével vádolja a szociáldemokratákat. A cikk esélylatolgató részében az olvasható, hogy

ha egyik nagy párt sem szerzi meg a kormányalakításhoz szükséges többséget, akkor valamelyiküknek alighanem koalíciós társként be kell majd vonnia az albán kisebbség legnagyobb pártját.