Az EP szerint a 2024-i európai választásokra készülve erősíteni kellene az EU védelmét a külső beavatkozással és az információk manipulálásával szemben, amihez összehangolt stratégiára van szükség.
Az Európai Parlament egyre több kísérlettel számol a választások befolyásolására és az információk manipulálására. A múltban nem egyszer fizetett dezinformátorok vették célba a választásokat. Oroszország és Kína befolyásolási törekvései aggodalomra adnak okot. A képviselők a TikTok betiltását ajánlják a tagállami kormányzatok minden szintjén és az uniós intézményekben.
A 2024. júniusi európai választások kapcsán a képviselők arra figyelmeztettek, hogy egyre gyakoribbá és szofisztikáltabbá válhatnak a beavatkozási és dezinformációs kísérletek, illetve a demokrácia elleni támadások. Ezt állapította meg ugyanis legutóbbi jelentésében az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, a többi között a dezinformációval foglalkozó különbizottság.
A jelentést a Parlament plenáris ülésén 469 szavazattal, 71 ellenszavazattal és 65 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A különbizottság több témával is kiemelten foglalkozott, köztük az online platformok működésének befolyásolásával, a létfontosságú infrastruktúrák és a stratégiai ágazatok védelmével, a választási folyamatokba való beavatkozással, a politikai tevékenységek burkolt külföldi finanszírozásával, valamint a kibertámadások elleni felkészültséggel.
A jelentés külön kitér azokra a tevékenységekre, amelyekkel Oroszország és Kína az Európai Unióban, illetve az uniós tagságra pályázó (például nyugat-balkáni) országokban, valamint a globális dél országaiban próbál beavatkozni a belügyekbe. A Parlament veszélyes jelenségnek tartja és elítéli a fizetett dezinformátorok ténykedését, akiknek a szolgáltatásait a többi között a „dark weben”, az internet fekete felén hirdetik kormányzatok és más szereplők számára, hogy képesek befolyásolni a választási eredményeket. A képviselők azt kérik a Bizottságtól, hogy könnyítse meg az adományok útjának nyomon követését, ezzel akadályozva meg, hogy nem uniós országok tiltott pénzügyi tranzakciók révén megjelenjenek az uniós politikában. A tagországoktól azt várják, hogy sürgősen foglalkozzanak politikai pártjaik külföldi finanszírozásának kérdésével.
A Parlament ugyanilyen aggályosnak tartja, hogy egyes külföldi vállalkozások gazdasági függőségi viszony kialakításával, illetve kémkedés és szabotázs révén próbálnak befolyást szerezni az EU kritikus infrastruktúrái felett. Kínai hajózási társaságok például több mint 20 európai kikötőben szereztek többségi vagy jelentős részesedést. A képviselők a TikTok betiltását ajánlják a tagállami kormányzatok minden szintjén és az uniós intézményekben egyaránt.
Felszólították a Tanácsot és a Bizottságot, hogy zárják ki a kiemelt kockázattal fenyegető országok (elsősorban Kína és Oroszország) gyártóitól származó eszközök és szoftverek, például a ByteDance, a Huawei, a ZTE, a Kaspersky, a NtechLab vagy a Nuctech termékeinek használatát.
A Parlament uniós szinten koordinált stratégiát sürget egyrészt a meglévő intézkedések jobb megtartatásához, másrészt új lépések megtételéhez. A dezinformáció kezeléséhez és a demokratikus folyamatok tisztaságának megőrzéséhez pedig megfelelő forrásokat kér.
A képviselők emellett felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki a gyakorlatban jól működő demokráciavédelmi csomagot, a hibrid fenyegetések ellen pedig hatékony jogszabályi védelmet, az Európa jövőjéről szóló konferencia ajánlásaira is építve. Végezetül azt szeretnék, ha az Európai Parlamenten belül állandó testület állna fel, amely figyelemmel kíséri és kivédi a külső beavatkozást. A jelentés elfogadásával az EP az uniós polgároknak a külső befolyásolás és dezinformáció, az online fenyegetések és propaganda leküzdésére, az ezek elleni fellépésre vonatkozó elvárására reagál, amit az Európa jövőjéről rendezett konferencia záróokmányában (23(5), 27, 28(2), 33(4), 37(4), 46(2) cikkelyek) fogalmaztak meg. A jelentés főbb megállapításai itt elérhetők.
A jelentés a külföldi beavatkozásról szóló 2022. márciusi parlamenti állásfoglalás nyomán jött létre. Elkészítéséhez a parlamenti különbizottság tagjai tagállami, európai és nemzetközi döntéshozókkal, az uniós országok hírszerző szolgálataival, a rigai NATO stratégiai kommunikációs kiválósági központtal, a hibrid fenyegetések elleni küzdelem Helsinkiben működő európai kiválósági központjával, az ausztrál kormánnyal és hatóságokkal, az ENSZ New York-i felelős testületeivel, valamint a kijevi illetékes hatóságokkal egyeztette.
Az EP elítéli az uniós értékek aláásását célzó magyar erőfeszítéseket
Rendeleti kormányzás, a tanárok és az LGBTIQ+ emberek jogainak megsértése és rendszerszintű korrupció ad újabb okot az EP szerint az aggodalomra. A képviselők megkérdőjelezték, hogy Magyarország hihetően tudná a Tanács soros elnökségének hivatalát betölteni 2024-ben. Az uniós források felhasználásával kapcsolatos aggodalmak fennállnak; feloldásuk csakis politikailag és jogilag biztonságos környezetben legyen lehetséges.
Legutóbbi határozatában a Parlament komoly aggályait fejezte ki a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban, tekintettel a Tanács közelgő magyar elnökségére.
A magyarországi jogállamiság és emberi jogok helyzetével kapcsolatos szerdai plenáris vitát követően a határozatot csütörtökön 442 helyeslő, 144 ellenszavazattal és 33 tartózkodás mellett fogadták el. A képviselők többször kifejezték aggodalmukat az uniós értékek magyarországi állapotával kapcsolatban, ami a „kormány szisztematikus és szándékos” eljárásai miatt tovább romlott, dacára annak, hogy az EP aktiválta a 7-es cikkely szerinti eljárást. Legutóbbi megállapításaik vonatkoznak például a törvények megfelelő parlamentáris vizsgálata és nyilvános konzultáció mellőzésével történő elfogadására, valamint a veszélyhelyzet szükségtelen használatára. További aggodalomra ad okot a képviselők szerint a visszaéléseket feltáró személyek védelmének használata az LGBTIQ+ emberek jogainak és a szólásszabadságnak az aláásására, valamint a tanárok szociális és munkavállalói jogainak megsértése is.
A határozat elítéli a magyar kormány EU-ellenes kampányait, amik azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet az Európai Unió alapértékeitől való eltérésről és a rendszerszintű korrupcióról. A képviselők felszólítják az Orbán-kormányt, hogy a választásokat a nemzetközi szabványok szintjére emeljék, különös tekintettel a közelgő 2024-i európai választásokra. Felhívják a figyelmet a megfélemlítést célzó eljárásokra is, mint például a titkosrendőrség látogatásai az ipar „stratégiai” ágazatához tartozó vállalatoknál, melyek célja, hogy a miniszterelnökhöz közel álló körök kiterjeszthessék rájuk a befolyásukat.
A 2022-i éves költségvetést a kormány 95 alkalommal változtatta meg rendeletekkel, ami kizárja a megfelelő ellenőrzés létét, és a hatékony pénzgazdálkodás hiányát jelzi. Az Európai Parlament aggodalmak sorát fejezte ki a befagyasztott helyreállítási támogatások és a vonatkozó reformok miatt is. A Parlament hangsúlyozta a Tanács elnökségének szerepét a jogalkotás segítésében, az uniós agenda továbbvitelének biztosításában és a Tanács más intézményekkel szembeni képviseletében is.
Az uniós jognak, értékeknek történő megfelelés és az őszinte együttműködés hiánya miatt megkérdőjelezi, hogy Magyarország a feladatait hitelesen be tudja tölteni 2024-ben. Emiatt azt kéri a Tanácstól, hogy találjon kellő megoldást, egyben arra figyelmeztet, hogy a Parlament megfelelő lépéseket fog tenni, ha nem talál elfogadható megoldást. A jelen határozattal a Parlament az állampolgárok azon elvárására reflektál, mely az összes uniós országban a jogállamiság szisztematikus fenntartását, különösen az uniós költségvetés és értékek védelme révén (az Európa jövőjéről szóló konferencia Záróokmánya, 25(1), 25(4), 16(6) és 38(1) cikkei). A Parlament Magyarországra vonatkozó állandó jelentéstevője Gwendoline Delbos-Corfield (Greens/EFA, FR) megjegyezte:
„Az Európai Parlament ismét egyöntetűen kifejezte súlyos aggodalmait a jogállamiság magyarországi helyzetének további romlása miatt. A befagyasztott források megnyitása ezen a ponton a Fidesz-nek fehér lapot adna az alapjogok további megsértéséhez. Itt az ideje, hogy a Tanács megkérdezze: képes-e a 7-es cikk szerinti eljárás alatt álló tagállam hitelesen betölteni az EU elnökségét?”
