Csaknem három és fél évtizeddel ezelőtt, miután magyar állampolgárok már szabadon járhattak-kelhettek határokon át, honfitársaink kedvelt bevásárlóhelyévé lépett elő Ausztria, az osztrák főváros, és mindenekelőtt Burgenland. Mert közel volt, és talán szerették volna lepipálni a sógorokat, akik még régebb óta intézték bevásárlásaikat Magyarország nyugati sávjában. Beszélik, persze, anekdota csupán, hogy ha a soproniak vásárolni szerettek volna a Várkerület (az egykori Lenin körút) nagy csemegeboltjában, bekapcsolták a magnót, és teljes hangerővel játszották az osztrák himnuszt. Erre a sok osztrák nem tehetett mást, mint vigyázzba merevedett, a magyarok pedig szélsebesen bevásároltak… (A nyitó képen osztrák 1000 schillinges 1989-ből; a papírpénzen Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger (Bécs-Erdberg, 1887. augusztus 12. – Bécs, 1961. január 4.) Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja látható.)
Az alábbi sokszereplős interjúmat a Magyar Hírlap külpolitikus munkatársaként készítettem, besegítvén a lap gazdasági rovatának – a nagy szabadság nagy bevásárlós időszakában – korántsem vidám alkalomból. Forintunk ugyanis rövid idő alatt legalább annyit veszített értékéből az osztrák schillinghez mérten, mint mostanság az euróhoz képest…
Mennyit ér a forint? A váltás attól függ, hogy hol akarjuk beváltani. Münchenben 100 forintért alig két márkát adnak, a budapesti aluljárókban sem magasabb a feketeárfolyam. Az osztrák beváltásról ad képet alábbi cikkünk.
Egy Habsburg vette föl a telefont Bécsben, az Erste (teljes nevén: Erste Österreichische Sparkasse) irodaházában. Annak ellenére, hogy Gerhard Habsburg munkaterülete Magyarország is, kérdéseimre: milyen most a forint árfolyama náluk, megfelel-e ez a magyar nemzeti valuta valódi értékének? – nem tartotta magát illetékesnek, hogy válaszoljon. Bizonytalanul csak annyit mondott: mindig az az olcsó valuta, amelyből túl nagy a kínálat…
Kurzus a komputerből
Az „Első”, miként nyugati szomszédságunkban széles körben ismerik s emlegetik, az Erste (Osztrák Takarékpénztár Bank) kismartoni fiókvezetőjével, a gyakorlati szakember Etler úrral már több szerencsém volt:
– Száz forintért ma 14,75 schillinget adunk, és az az osztrák állampolgár, aki önökhöz készül, 18,75-öt fizet egy magyar százasért.
– Ki határozza meg a magyar forint árfolyamát?
– A bécsi központ; ott táplálják be a komputereinkbe, nálunk automatikusan ennek alapján dolgozik a pénzváltógép.
– Sokan váltanak önöknél forintot?
– Akár hiszi, akár nem, bár nincs messze a magyar határ, és viszonylag sok magyar vásárol az itteni, az eisenstadti üzletekben, főleg elektronikai cikkeket, nemigen váltanak forintot nálunk.
Az Esterházyak kastélyáról, a Haydn-házról és a közös osztrák–magyar Haydn-hangversenyekről híres városkában a BAWAG-nak (Bank für Arbeit und Wirtschaft AG) is van fiókja. Helyettes vezetője, Hof úr készségesen elmondja:
– Akárhány banktól kérdezi is: mindenütt azonos a forintárfolyam; legföljebb annyi a különbség, hogy a kis címletet fél schillinggel drágábban veszszük, mint az ötszázast vagy az ezrest.
– De hát elvileg ennyi pénzt nem is szabad kivinni az országból!
– Mégis hoznak. Igaz, a magyarok – bár senkitől sem kérjük az igazolványát, útlevelét – nem elsősorban forintot, hanem nyugatnémet márkát és dollárt nyújtanak be az ablakon. Túl sok forintot kellene kihozniuk, hogy pénzüknél legyenek, miután alacsony az átváltási kurzusa.
– Mit gondol, miért?
– Talán, mert sok van belőle a piacon. És mert nem szabadon átváltható valuta.
– Mekkora a heti forintforgalmuk?
A piac ítél
– Átlagosan 60 ezer forint.
Burgenland második legnagyobb helysége, egyúttal a tartomány gazdasági-pénzügyi központja Felsőőr, vagy miként az osztrák térképeken szerepel: Oberwart. A Zentralsparkasse und Commerzialbank helyi vezetője válaszolt kérdéseimre, egyúttal kérte, tekintsek el nevének közreadásától:
– Naponta mintegy 17 ezer forint a forgalmunk. Az árfolyam vételkor 14,50, eladáskor 18,50 schilling. Valóban alacsonynak tetszik, még ha a mai magyarországi árakat számítjuk is. Ide is sokan hoznak dollárt.
A legnagyobb osztrák bankház, a Credit- Anstalt Bankverein; egyetlen kelet-európai képviselete Budapesten van. A CA bécsi központjában a külföldi pénz- és devizakereskedelmi főosztály vezetőjével, Gerhard Nowy igazgatóval váltok szót:
– A piac értékítélete dönti el az árfolyamokat. Amiből sokat kínálnak, azt olcsón kell adnunk. És forint van kilószám, bár nem ez a legjellemzőbb „magyar” fizetőeszköz.
– Hát melyik? Csak nem a márka meg a dollár?
„Pezseg” a schilling
– Ezt maga mondta… Hadd említsem a jó öreg cserekereskedelmet is, amikor szalámi és pezsgő alakul át schillinggé. Bár a rendőreink nagyon utaznak az ilyesmire.
– Mivel lehetne kedvezőbbé tenni a forint ausztriai árfolyamát?
– Vannak nyugati országok, amelyek a nemzeti valutájuk védelmében időnként hatalmas pénzpiaci vásárlásokkal avatkoznak be. Nem biztos, hogy ez az önök esetében is üdvözítő lenne. Annál inkább azok a reformintézkedéseik, a biztató törekvés gazdaságuk megújítására, korszerűsítésére, jó pénzért eladható áruk termelésére.
– Az ellenőrzést és a gazdasági liberalizálást, a piacgazdaság megteremtését, valamint a jól fizető exportot kell szorgalmazniuk a magyar gazdaság kapitányainak – összegezte véleményét Heinrich Pecina
(milyen kicsiny a világ: Pecina úr volt az, aki 2016 októberében „megvásárolta” a Népszabadságot; nem egészen egy évvel később az osztrák bíróság sikkasztás és hűtlen kezelés miatt 22 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte…persze, nem a legnépszerűbb magyar napilap körüli kavarásáért)
a Giro-Zentrale, a második legnagyobb osztrák bank hazánkkal foglalkozó igazgatója.
– Mi nem foglalkozunk pénzváltással, de tudom: nyomott a forintárfolyam Ausztriában. Mert túlkínálat van. Erről azonban az utazó állampolgárok is tehetnek.
Senkit se vigasztaljon, hogy a karácsony előtti héten még kevesebbet, csupán 13-14 schillinget adtak a magyar forintért Ausztriában. És az se, hogy tegnap a nálunk hét forintot érő NDK-márka 0,75 schillinget, a rubel 1, a csehszlovák korona 0,28 schillinget ért vételkor. A forintot a hivatalos szabadpiacon – osztrák schillinget alapul véve – még mindig kedvezőbb áron veszik, mint a többi kelet-európai valutát.