A 370 szavazattal, 249 ellenszavazattal és 82 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozza, hogy az Európai Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyelőség és a jogállamiság tiszteletben tartásán alapul, ahogy azt az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második cikke is tartalmazza.
„Az alkotmányos változások rendszerszintűek és tendenciájukban pedig jellemzően távolodnak az EU szerződés 2. cikkében leírt értékektől” – mondta az állásfoglalás szerzője, a portugál zöldpárti Rui Tavares a keddi vitán. „A demokrácia a többség uralmáról szól, de nem ‘többségizmus” – tette hozzá.
A Parlament „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország Alaptörvényének kidolgozása és elfogadása nem átlátható, nyitott, befogadó és végső soron konszenzusra épülő folyamat keretében történt”, és hogy az „intézményi változások egyértelműen gyengítették a jogállamiság és a hatalommegosztás demokratikus elve által megkövetelt fékek és ellensúlyok rendszerét”.
Ajánlások a magyar kormány számára
A Parlament nyomatékosan kéri a magyar hatóságokat, hogy távolítsák el az alaptörvényből azokat a passzusokat, amelyet az Alkotmánybíróság korábban már alkotmányellenesnek ítélt; ritkábban folyamodjanak sarkalatos jogszabályokhoz; fogadják el az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait; biztosítsák az összes párt lehető legteljesebb részvételét a törvénykezési folyamatban; és garantálják az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét.
A médiaszabályzással kapcsolatban a képviselők azt kérik, hogy Magyarország alkosson objektív, jogilag kötelező érvényű eljárást a közszolgálati média és a szabályozó hatóságok vezetőségének kiválasztására. A kormány hozzon hathatós intézkedéseket a hajléktalanok alapvető jogainak tiszteletben tartására, fogadjon el a család fogalmát tágabban értelmező jogszabályt, és tegyen többet a roma közösség integrálása érdekében, fogalmaz az állásfoglalás.
A 7(1) cikk
A képviselők felkérik a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok vezetőiből álló Elnökök Értekezletét, hogy „abban az esetben, ha a magyar hatóságok által a fent említett ajánlásokra adott válaszok nem állnak összhangban az EUSZ 2. cikkében foglalt rendelkezésekkel, hozza működésbe az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdésében előírt mechanizmust”. Ez a cikk felhatalmazza a Tanácsot annak kijelentésére, hogy fennáll az EU alapértékek megsértésének komoly veszélye.
A koppenhágai mechanizmus
A képviselők ismét az úgynevezett koppenhágai mechanizmus bevezetését kérik arra az esetre, ha a tagállamok egyike a jövőben megsértené az EU alapértékeit. Az eljárás így azt biztosítaná, hogy a tagállamok csatlakozás után is tartják magukat a csatlakozás előfeltételeként teljesített koppenhágai kritériumokhoz.
A felügyeletet például egy ún. Koppenhágai Bizottság vagy más magas szintű szerv látná el. Ennek a testületnek politikailag függetlennek kell lennie, együtt kell működnie más nemzetközi szervezetekkel, és minden európai uniós tagállamban egyformán vizsgálnia kellene az alapjogok tiszteletben tartását.
-
EU költségvetés: a Parlament elfogadta a 2014–20-i keretet
A Parlament szerdán a Tanáccsal a hétéves költségvetési keretről létrejött megállapodás támogatásáról döntött. A keret a 2014 és 2020 közötti időszakra határozza meg az egyes programokra maximum rendelkezésre álló és felhasználható összeget
A tárgyalások június 19-én született eredményét a Parlament még elégtelennek ítélte és elutasította. Azonban június 27-én a tárgyalófelek: az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz, a téma parlamenti főtárgyalója, a francia, néppárti Alain Lamassoure, a Tanács ír elnökségét képviselő Edna Kenny kormányfő és Eamon Gilmore külügyminiszter, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke végül olyan megállapodást kötött, amely elnyerte a tagállamok és a Parlament fő képviselőcsoportjainak támogatását.
A legtöbbet kihozni minden egyes euróból
A Parlamentnek sikerült elérnie a legfontosabb célkitűzéseit. Szinte teljesen rugalmasan mozgathatók a még el nem költött összegek a hétéves időszak egyes évei és a költségvetési fejezetek között. Ez a rugalmasság valamivel korlátozottabban vonatkozik a kötelezettségvállalásokra is, ennek köszönhetően könnyebben finanszírozható például a fiatalok munkanélkülisége elleni fellépés, a kutatás-fejlesztés, az Erasmus program, és a kis-és középméretű vállalkozások támogatása. A rugalmas forrásfelhasználás lehetősége biztosítja, hogy minden egyes eurócentet ott költenek el, ahol a legnagyobb szükség van a pénzre – ez pedig különösen nagy előny most, amikor az éves költségvetések összege csökken.
2016-ban induló felülvizsgálat
A Parlament egyik legfontosabb eredménye a költségvetési keret felülvizsgálatának elfogadtatása volt. A felülvizsgálat révén a 2014-es választások után új összetételű Parlament és Bizottság is hozzászólhat majd a hivatali idejük végéig érvényes és működésük alapját nyújtó költségvetéshez – eddig ehhez nem férhettek volna hozzá.
A megállapodás szerint a Bizottság az aktuális gazdasági helyzetet szem előtt tartva 2016-ban áttekinti a többéves költségvetési keret működését, különös tekintettel arra, hogy a jelenleg hétéves keret időtartamát összhangba hozza az EU intézményeinek ötéves ciklusával. Az áttekintés eredményeképpen a Bizottság beterjeszti a felülvizsgálatra vonatkozó javaslatát.
A 2013-ban keletkező hiány megszüntetése
A Tanács kijelentette, hogy ígéretéhez híven rendezi a 2013-ban várhatóan 11,2 milliárd euróra rúgó költségvetési hiányt. A tagállamok gazdaság- és pénzügyminisztereinek legkésőbb július 9-ig kell hivatalos döntést hozniuk a hiány első részéről, azaz 7,3 milliárd euróról, míg a maradék 3,9 milliárd euróról kora ősszel kell a tagállamoknak megállapodniuk. A hiány rendezése fontos kérdés volt a Parlament számára, amely biztosítani akarta, hogy az új többéves költségvetési keret alá tartozó első évet, 2014-et nem az előző évről átgörgetett hiánnyal indítja az Unió.
A Parlament nem adja végleges hozzájárulását a többéves kerethez és fogadja el a 2014-es költségvetést addig, amíg a Tanács el nem fogadta a Bizottság számításain alapuló, összesen 11,2 milliárd euróról szóló módosító költségvetéseket.
Egymilliárd plusz a leginkább rászorulóknak
A tárgyalások végső szakaszában arról is megállapodás született, hogy a leginkább rászorulókat támogató európai alap összegét 2,5 milliárdról 3,5 milliárd euróra emelik. Az extra egymilliárdot önkéntes alapon, élelmiszersegély-programokra használhatják fel a tagállamok.
Szakértői csoport dolgozik a saját bevételi forrásokon
Az Unió jelenlegi saját bevételi forrásainak áttekintésére a három intézmény felállít egy magas szintű szakértői csoportot, amelynek célja egy egyszerű, átlátható, a tagállamokat egyenrangúként kezelő, és a demokratikus elszámoltathatóság elveinek megfelelő, saját bevételiforrás-rendszer kidolgozása az európai költségvetés számára. Miután a nemzeti parlamenteket 2016-ban meghívják a csoport eredményeinek áttekintésére, a Bizottság értékeli, hogy milyen új források szolgálhatnának a következő többéves költségvetés alapjául.
Mi a következő lépés?
A tárgyalások végeredménye egy rendeletben és az azt kiegészítő intézményközi megállapodásban ölt testet, amelyről minősített többséggel (azaz legalább 384 fő támogatásával) dönt a Parlament. Erre kora ősszel kerülhet sor azt követően, hogy megszületik a Tanács és a Parlament közötti megállapodást hűen tükröző jogi szöveg. A szerdai szavazáson 474-en szavaztak a megállapodás mellett,193-an ellene, és 42-en tartózkodtak, ez azt jelzi, hogy ősszel is meglesz a minősített többséghez szükséges támogatás.
-
Magán spórol az EU intézményrendszere
Herczog Edit üdvözli, hogy az EP strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az uniós tisztviselők és alkalmazottak új személyzeti szabályozását, mert az alkalmazás új feltételei az eddigieknél igazságosabb körülményeket teremtenek, és tetemes összeget spórolnak meg az európai adófizetőknek.
Az uniós tisztviselők és alkalmazottak személyzeti szabályozásának reformjáról szóló jelentés költségvetési bizottsági jelentéstevőjeként Herczog Edit üdvözli, hogy a tervezet látványos többséggel ment át a plenáris szavazáson kedden. A képviselő szerint a fizetések és nyugdíjak 2013–14-i befagyasztása, a munkaidő megemelése, a karrier végi – és egyes esetekben a kezdő – fizetések csökkentése nemcsak igazságosabb és fenntarthatóbb rendszerhez vezet a válság idején, hanem 2020-ig mintegy 2,7 milliárd eurót spórol meg az uniós büdzsének.
Az új karrierrendszerben nemcsak szorosabb kapcsolat lesz a fizetés, valamint a nyugdíj, illetve a tényleges munkaköri felelősség között, de olyan „válságzáradékok” is automatikusan bevezethetők lehetnek majd, mint az újabb krízis esetén előírt további bérstop vagy a szolidaritási adó kivetése a tisztviselőkre.
Herczog szerint a ténylegesen elvégzett munkához és a betöltött pozíció felelősségéhez kötött új bérezési rendszer igazságosabb közteherviseléshez, szolidárisabb Európához vezet, míg az uniós intézményrendszer működtetése közben megspórolt nagy összegek más uniós programokban hasznosulhatnak majd.
Az új európai ombudsman: Emily O’ReillyAz ír Emily O’Reilly-t választotta a Parlament az európai ombudsman posztjára. A 359 képviselő által titkos szavazással támogatott O’Reilly feladata az európai intézmények és testületek esetleges jogsértéseire vonatkozó panaszok kivizsgálása lesz.
O’Reilly személyében első ízben kerül nő az európai ombudsmani székbe.
A szavazás második fordulójába négy jelölt jutott be, miután a német Markus Jäger és a holland Alex Brenninkmeijer visszavonta jelöltségét. A végső szavazás során második fordulóban legtöbb szavazatot szerzett jelöltek: a holland Ria Oomen-Ruijten és Emily O’Reilly között kellett választani. A további két jelölt Dagmar Roth-Behrendt (Németország) és Francesco Speroni (Olaszország) volt.
A képviselők június 18-án válaszoltak a képviselők kérdéseire.
Az EU szabályai szerint az ombudsmant titkos szavazással választja meg a Parlament a parlamenti ciklus kezdetén. O’Reilly megválasztására azt követően került sor, hogy az előző ombudsman, Nikiforos Diamandouros nyugdíjba vonult.
Az európai ombudsman posztját 1995-ben hozta létre az Unió.


Az új európai ombudsman: Emily O’Reilly