(Forrás: parameter.sk) Az Oxfordi Egyetemhez tartozó Reuters Intézet 2025-i Digital News Report című globális kutatása szerint Magyarország és Szlovákia azon országok közé tartoznak, ahol a legalacsonyabb a lakosság bizalma a médiával szemben. Magyarországon mindössze 23 százalék tartja megbízhatónak a közmédia hírszolgáltatását – ez a legalacsonyabb érték a vizsgált országok között.
A jelentést a szlovákiai magyar online lap, a parameter.sk ismerteti. Az elemzés, amely 48 ország, köztük 25 európai állam mintegy 2000-2000 állampolgárának médiafogyasztási és tájékozódási szokásait vizsgálta – rávilágít arra, milyen mély bizalmi válságban van a magyar médiarendszer.
Magyarország a sajtóba vetett bizalom tekintetében holtversenyben Görögországgal az utolsó helyen áll: mindössze a megkérdezettek 22 százaléka tartja a sajtó híreit általánosságban megbízhatónak. Ez az arány még a tavalyi, amúgy szintén alacsony 23 százalékos értéknél is kedvezőtlenebb. Szlovákia sem szerepelt jól: a szlovákiai válaszadók csupán 23 százaléka bízik a sajtóban – ezzel a két ország a sereghajtók közé tartozik, miközben az európai átlag 40 százalék körül alakult, a legjobban teljesítő Finnországban pedig 67 százalékos a bizalmi arány.
A közmédiába vetett bizalom terén még látványosabb a különbség: Magyarországon mindössze 23 százalék tartja megbízhatónak a közmédia hírszolgáltatását – ez a legalacsonyabb érték a vizsgált országok között, és egy év alatt 7 százalékpontot romlott. Ezzel szemben Szlovákiában 48 százalék bízik a közmédia híreiben, amivel jócskán elmaradunk például az osztrák (63%) vagy a skandináv (80%) átlagtól.
A jelentés szerint a magyar válaszadók közül a legtöbben az RTL-t és a HVG-t tartják megbízható hírforrásnak, míg a Blikk, a TV2 és a közmédia a legkevésbé hiteles médiumok közt vannak.
A fizetős hírszolgáltatások igénybevétele Magyarországon szintén alacsony: mindössze a lakosság 8 százaléka hajlandó fizetni online hírtartalomért. Szlovákiában az arány 12 százalék, míg Ausztriában már 22 százalék.
A félretájékoztatással kapcsolatos kérdések alapján a jelentés megállapítja, hogy a magyar közvélemény egyre tudatosabb, de továbbra is bizalmatlan a hivatalos információforrásokkal szemben. Noha a magyar válaszadók 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tényellenőrző oldalhoz fordulna gyanús információ esetén – ami megegyezik a szlovák és osztrák aránnyal –, csak 19 százalékuk keresné fel a hivatalos kormányzati oldalakat ilyen helyzetben. Ez a legalacsonyabb érték a teljes mezőnyben, míg a nemzetközi átlag 35 százalék.
Magyarországon emellett magas azok aránya, akik szerint a hírportálok jelentős fenyegetést jelentenek félretájékoztatás szempontjából, ugyanakkor kevesebben tartják veszélyesnek a közösségi médiát és a videómegosztó platformokat, mint más országokban.
A médiapiaci trendek változását illetően a jelentés megjegyzi, hogy világszerte – így Magyarországon és Szlovákiában is – a közösségi médián és videoplatformokon keresztüli hírfogyasztás először haladta meg a televíziós hírekét. Ezzel párhuzamosan tovább csökkent az online hírportálok és a nyomtatott sajtó elérése.
