A berlini székhelyű Polgári Szabadságjogi Unió Európáért emberi jogi hálózat immár a hatodik alkalommal tette közzé éves jelentését – Liberties Rule-of-Law Report – a jogállamiság uniós állapotáról, és abban azt írta, hogy Európában további romlás tapasztalható: olyan országok, amelyeket a demokrácia erősségének tartottak, autoriter irányba csúsznak, és alig van hatása az EU azon minimális lépéseinek, amik a jogállamiság megvédésére lennének hivatottak.
Erről a jelentésről írt cikket az EUObserver brüsszeli portálnak Eleanor Brooks és Balázs Dénes, a berlini szervezet két vezető tisztségviselője.
2024-ben – írják – határozottan jobbra lendült Európában a politikai inga: populista szélsőjobboldali pártok sikerrel lovagolták meg a bevándorlási hisztéria és a gazdasági bajok hullámát mind az országos, mind az uniós választásokon. És ott is, ahol nem győztek, az ő állításaikat visszhangozták fősodorbeli pártok, hogy udvaroljanak a választóknak.
A jelentés elkészítői öt csoportba osztották az országokat, aszerint, hogy milyen erőfeszítéseket tettek a jogállamiság erősítése, az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtása céljából.
Az első csoportot a határozottan igyekvők alkotják – azok az országok, amelyeknek nem feltétlenül a legjobb ugyan a jogállamisági bizonyítványuk, de elkötelezetten törekednek a jobbításra. Ide tartozik a Cseh Köztársaság, valamint a jogállamiság helyreállításán dolgozó Lengyelország.
A második csoportba kerültek azok az államok, amik következetesen szinten tartják a jogállamisági mutatóikat. Ez a szint Írország és Hollandia esetében példásan kimondottan magas, Görögország és Málta esetében általában alacsony.
A jogállamiság szempontjából romló mutatókat produkáló országok közé sorolták Francia-, Német- és Svédországot.
A negyedik kategóriába tartoznak azokat az országok, ahol már a jogállamiság lebontása, intézményeinek szabotálása zajlik, tudatos megfontolásból vagy súlyos gondatlanságokán. Ilyen Olaszország, Bulgária és Szlovákia.
Végül külön
ötödik kategória Magyarország, ahol a jelentés készítői szerint minden képzeletet felülmúlóan rombolják a jogállamiságot.
Az elvártnál is rosszabb állapotok tovább romlottak csaknem minden területen, kivéve a fékek és ellensúlyok állapotát, illetve a korrupció szintjét, ahol stagnálás figyelhető meg.
A jelentés nyomán az EUObserver-cikk szerzői kiemelik, hogy általános jelenség a nem kormányzati – vagyis civil – szervezetekkel és az emberi jogvédőkkel való bánásmód romlása. E tekintetben csak Csehországban javultak a feltételek. A Polgári Szabadságjogi Unió Európáért Lengyelország példája, a jogállamiság helyreállítása végett ott folyó küzdelem láttán azt javasolja, hogy az Európai Bizottság a jogállamiság megsértése esetén ne riadjon vissza a kötelezettségszegési eljárások megindításától és szükség esetén az uniós források megvonásától sem.
A Der Standard című osztrák lap közli az APA osztrák hírügynökség tudósítását arról, hogy Magyarországon be akarják tiltani a Pride-ot. Formai értelemben a gyülekezési törvény kiegészítéséről van szó, amelynek értelmében a gyülekezés nem sértheti a gyermekek védelméről szóló törvényt. Kimondottan a Pride-ot nem említik a szövegben, de a tervezet erről szól – írja az osztrák állami hírügynökség, az APA. A hírszolgálati iroda szerint a magyar parlament elé terjesztett javaslat elfogadása biztosra vehető, hiszen Orbán Viktor jobboldali populista kormányának kétharmados többsége van a törvényhozásban.
A szavazást valószínűleg már kedden megtartják – olvasható a beszámolóban, amely kitér arra is, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt, a Zöldek, továbbá a bécsi Homoszexuális Kezdeményezés és a bécsi Pride szervező csoportja március 20-án, vagyis e hét csütörtökön este 7 órára tiltakozó demonstrációt hirdetett a bécsi magyar nagykövetség elé. David Stögmüller, a Zöldek LMBT-ügyi szóvivője felszólította az Európai Bizottságot, hogy ha elfogadják a magyar törvényt, indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az osztrák szociáldemokraták egyenjogúsági szóvivője, Mario Lindner kijelentette: „ha egy uniós tagország lábbal tiporja együttélésünk olyan alapjait, mint a sokszínűség és a véleményszabadság, akkor ez az állam már nem nevezhető demokráciának”. A bécsi Pride szervezője, Katharina Kacerovsky-Strobl meghívta az érintett magyar közösségek tagjait és barátaikat az osztrák fővárosban május 31-től június 15-ig tartó Pride-rendezvénysorozatra. A szivárványparádé június 14-én vonul végig a bécsi Ringen.
A francia Le Monde című napilap szintén hírt ad a tiltásra irányuló magyar törvényalkotási kezdeményezésről. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel Magyarország felsorakozik Oroszország és Belarusz mellé – Európában ugyanis csak ebben a két országban tilos a Pride.
