A megállapítás a Microsofttól származik, a cég elemzői több kampányt is megfigyeltek, amelynek közben a szankciókkal sújtott, sztálinista diktatúra – feltehetően állami kötődésű – hackercsoportjai hamis profilokat hoztak létre a LinkedInen, majd toborzókat és álláskeresőket céloztak meg ezek segítségével.
A hackerek hamis készségfelmérő portálokat létesítettek – gondoljunk itt akár általános intelligenciatesztekre, akár valamilyen speciális ismerettel kapcsolatos tesztekre, nyelvi felmérőkre –, és ezeket használták az áldozatok gépeinek a megfertőzésére.
Ha valaki jelentkezni szeretett volna egy meghirdetett állásra, elirányították, hogy töltse ki a teszteket, ehhez pedig az operációs rendszerétől függően egy AppleScript (.scpt) vagy Visual Basic Script (.vbs) fájlt is küldtek neki, ami látszólag a teszt futtatásához volt szükséges.
A szkripteket azonban rosszindulatú programokat telepítésére használták, majd a gépekről hitelesítő adatokat és kripotvaluta-pénztárcákat loptak. Mindehhez a hackerek befektetési bankok és pénzügyi szolgáltatók toborzást végző munkatársának adták ki magukat a LinkedInen.
Az észak-koreai hackerek másik módszere, hogy a közösségi portálon – magukat kockázati tőkésnek álcázva – befektetésre váró kis- és közepes vállalatok ügyvezetőjével szerveztek online találkozókat. Amikor az áldozat megpróbált csatlakozni az értekezlethez, hibaüzenet jelent meg számára, és a probléma elhárításához őt is egy (fertőzött) kód telepítésére kérték.
A kampányban szerepet játszottak más országban üzemeltetett észak-koreai fedőcégek is, amiken keresztül a beavatott vagy éppen mit sem sejtő alkalmazottak bankszámlákat nyitottak és telefon-előfizetéseket kötöttek.
Egyes esetekben a hackerek olyan mesterségesintelligencia-felületeket is használtak, mint a Faceswap, hogy minél meggyőzőbb, professzionális megjelenésű LinkedIn-profilokat hozzanak létre, és a Microsoft beszámolója szerint a hanghívások során már hangmódosító, hangváltó szoftvereket is használnak.
Miként védekezhetünk az ilyen csalások ellen?
A G DATA arra figyelmeztet, hogy a gépünkre ne telepítsünk ismeretlen helyről származó szoftvereket, kódokat, akkor se, ha ezt kérik tőlünk. Egy valódi képességfelmérő futtatásához nem szükségesek további programok, ezek szinte minden esetben úgy vannak elkészítve, hogy kompatibilisek legyenek az elterjedt böngészőkkel.
Ne adjunk távoli hozzáférést a gépünkhöz ismeretlen terméktámogatási csapatnak sem, mert ilyenkor kikerül a kezünkből az irányítás, és a gépünkre rejtett kártevők települhetnek.
Végül ellenőrizzük a felkeresett weboldalak webcímét, különösen a címben szereplő utolsó pont előtti és utáni részt. A www.cegneve.atveres.com domain például az atveres.com oldalhoz tartozik, és a cegneve.hu.atveres.com is ugyanide tartozik. A fontos információ mindig az utolsó pont előtt és után van közvetlenül. A pont előtti rész mutatja a webcímet, a pont utáni rész pedig azt, hogy milyen országhoz (vagy domén-tartományhoz) tartozik az adott domén.
A bankneve.hu/atveres így valódi weboldal a példában, amelyen a bank tájékoztatja az internetezőket a nevében elkövetett átverésekkel kapcsolatban.