Juhász Ferenc „Himnusztöredék” című, Dinnyés József által megzenésített versét választotta 2015. március 15-i ünnepségének mindent kifejező, hiteles mottójaként a budai, Törökvész Úti Általános Iskola. A meghitten gazdag programot nemzeti színekbe, piros, fehér és zöld pólókba öltözve adta elő unokám, Juhász Emese akkori osztálya, a III. a. (A nyitó kép illusztráció.)
„Emeld fel fejedet, büszke nép, / Viselted a világ szégyenét / Emelkedj magasba, kis haza / Te, az elnyomatás iszonya / Emeld föl szívedet, nemzetem, / Lángoljon a világegyetem!”
Életem legszebb márciusi ünnepeként éltem meg sokadmagammal, a gyerekek által prózával, verssel, énekkel megtöltött nem egészen egy órát. Benne a Nemzeti dalt a Petőfit alakító kisdiáknak az egyes versszakokat felnőtt művész módján előadott felvezetőivel és az osztálykórus válaszként újra és újra visszazengő közös esküjével: „Rabok tovább nem leszünk”.
Meg Juhász Ferencet, a költőt.
Megkönnyeztem, megkönnyeztük: ez ritka alkalom! És nem csak a csupa szívvel közreműködő unoka okán. Történelmi lecke részesei voltunk hazaszeretet, szabadság témájában. Köszönet mindenkinek, akinek köszönhettük…
Fel a fejjel, Magyarország!
Mert ma, 2024-ben nem kevésbé időszerű, sőt: „Emeld fel fejedet büszke nép!” Bár azóta Emese unokám érettségire készülő nagykorú hölgy lett!


