Meddig és miért késik a magyar helyreállítási pénz?

(Szerző: Arató László) Sem a magyar helyreállítási tervekkel kapcsolatos brüsszeli kifogásokról, sem pedig az első részlet megérkezésének várható időpontjáról nincs pontos információ. Annyi bizonyos, hogy Budapest és Brüsszel újabb ügyekben keveredett éles konfliktusba. (Nyitó kép: miniszterelnöki sajtóiroda által közreadott kép Orbán Viktor magyar kormányfő és Ursula von der Leyen bizottsági elnök áprilisi találkozójáról)

Bár már két hete lejárt a rendelkezésre álló határidő, mégis csak a napokban erősítette meg az Európai Bizottság, hogy a magyar helyreállítási terv értékelését szeptember 30-ig szeretnék meghosszabbítani. Ezt a brüsszeli testület javasolhatja, az adott tagállamnak pedig el kell fogadnia. A bizottsági szóvivő úgy fogalmazott kedden, hogy Magyarország konstruktívan állt a javaslathoz.

Mindez azonban azt jelenti, hogy az eredetileg két hónapra tervezett értékelési időszak legalább négy és fél hónapig fog tartani.

Parkolópályán Magyarország

Az Európai Bizottság értékelése és ajánlása nélkül a tagállamok nem hagyják jóvá a nemzeti tervet, anélkül pedig nem kezdődhetnek meg a kifizetések. Erre a pénzügyminiszterek tanácsa a megfelelő fórum, amely legközelebb szeptember 10-én ül össze – a szeptember 30-ig meghosszabbított magyar dosszié vélhetően nem áll készen eddig. Azt követően azonban – az ülésnaptár szerint – csak november 9-én lesz pénzügyminiszteri tanácsülés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet rendkívüli ülést tartani – rendkívüli helyzetben.

Az uniós tagállamok többsége azonban már azt várja, hogy megérkezzen a finanszírozás első részlete, amely a teljes összeg 13 százaléka. (Magyarország esetében ez 326 milliárd forintot jelent.) Két részletben már 16 ország nemzeti fejlesztési terve kapta meg a jóváhagyást. Ezek: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Lettország, Luxembourg, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Litvánia, Horvátország, Ciprus és Szlovénia.

Hét ország esetében – ide tartozik Magyarország is – hosszabbítottak, míg két kormány – a bolgár és a holland – még be sem adta a tervét, mert a közelmúltban választásokat tartottak és az új kabinet nem készült el a javaslattal. Az írek tervének jóváhagyása szeptember 10-én várható.

Karcsúsodó magyar igények

Az Európai Unió tagállamai több mint egy éve döntötték el, hogy a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére egy 750 milliárd eurós alapot hoznak létre, amelyból nagyobb részben hitel, kisebb részben pedig vissza nem térítendő támogatás formájában igényelhetnek tagállamonként maximált összegeket a kormányok. Ennek a gerincét a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz alkotja – ennek keretén belül kell a nemzeti terveket elkészíteni és benyújtani. A pályázatokat egy pontrendszer alapján értékeli az Európai Bizottság.

A szempontokról általánosságban elmondható, hogy a pályázati elemeknek a helyreállítás keretein belül a gazdaság zöldítésére és a digitalizálásra kell összpontosítaniuk. Magyarország először egy olyan tervet készített el, amely összesen mintegy 5800 milliárd forintról szólt – ez tartalmazta az igénybe vehető hitelt és a támogatást is. Végül pontosan nem ismert okok miatt, de Orbán Viktor és Ursula von der Leyen április végi, brüsszeli tárgyalása után a magyar terv karcsúbb lett és csak a 2511 milliárd forintos vissza nem térítendő részre korlátozódott. Erről a tervről folyik az egyeztetés Budapest és Brüsszel között május 12-e óta.

Gyermekvédelem és/vagy korrupcióellenesség?

Azt látjuk, hogy más országok esetében tulajdonképpen zökkenőmentesen zajlik az értékelési és elfogadási folyamat. Akik még nem kaptak uniós jóváhagyást, azok jelentősen a határidőt követően nyújtották be a pályázatukat. Sok olyan ország van, amelyek a dokumentumaikat jóval a magyar tervek május 12-i leadását követően juttatták el Brüsszelbe, most azonban már napokon belül megkapják a finanszírozás első részletét.

Arról, hogy mi a késedelem oka, alapvetően két megközelítéssel találkozhatunk. A magyar kormány szerint a háttérben a gyermekvédelmi törvény áll, ennek visszavonásához köti Brüsszel a támogatás megadását. Az Európai Bizottság folyamatosan arra hivatkozik, hogy ennek a jogszabálynak a helyreállítási tervhez semmi köze, ugyanis külön kötelezettségszegési eljárásban kérik egyes részeinek visszavonását. Ezek a kifogások egyáltalán nem vonatkoznak a pedofilokkal szembeni szigorúbb fellépésre, vagy a szülők azon jogának kétségve vonására, hogy jogosultak lennének a gyermekük oktatásáról dönteni.

A bírálatok keresztüzében a jogszabály módosításai állnak. Ezekben a Bizottság szerint olyan passzusok olvashatók, amelyek nemi identitátás alapján tartalmaznak hátrányos megkülönböztetést, illetve – a műsorszolgáltatókra vonatkozó korlátozásokkal – sértik például a szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapelvét.

Érdekes módon a kormány tagjai többször is emlegettek egy brüsszeli, 54 oldalas levelet, amelyben a helyreállítási alappal összefüggésben kérik a gyermekvédelmi törvény módosítását. Ez a levél viszont a kötelezettségszegési eljárást megindító felszólító levél, ahogy azt Varga Judit igazságügyi miniszter július 19-én Brüsszelben, egy sajtótájékoztatón konkrétan el is mondta. Vagyis semmi köze a helyreállítási tervhez.

A másik megközelítés, az a sokat emlegetett – de hivatalosan nem megerősített és nem is cáfolt – kitétel, amely szerint az Európai Bizottság garanciákat szeretne a magyar közbeszerzési rendszer átláthatóságára, a korrupcióellenes keret egyidejű megerősítésével. Ebben viszont semmi új nincs – a Bizottság évek óta szeretne ezen a téren előrelépést látni, most azonban 2511 milliárdnyi okuk van ennek kikényszerítésére.

Sajtótörténeti érdekesség: a miniszterelnöki sajtóiroda fenti fotóját kinagyítva ezt látja az olvasó (és láthatták eredetiben mindazok, akik részt vette az eseményen:

Így egy ország miniszterelnöke még nem jelent meg hivatalos eseményen.