A politikus a gyerek felhasználásával üzeni, hogy ő (mármint az ilyen-olyan hatalmi jelölt) a jövő kulcsa, egyben feddhetetlenségének, mondhatni ártatlanságának szimbóluma, maga a tisztaság, sőt, Adyval szólva „az elevenség, az öröm, a jövőbe ható ígéret, a bilincsbe nem vert ember, az igazán igaz isten”.
Azért valamennyire mégis: tegnap még azon szomorkodtam, hogy a háborús pszichózisba államilag kergetett gyerekek ügyében csak szórványos az ellenállás, ma azt olvasom, hogy Orosházán, a Református Kéttannyelvű Általános Iskola előtti háborús uszító plakátot letakarták a Momentum és a Válaszd Orosházát mozgalom emberei. Ebből gyorsan húzd meg, ereszd meg játék lett, mert a város meg letépette a takarást és a takaráson levő cica rajzát, és ez így megy majd egy darabig.
Piliscsabán igazi békeharc bontakozott ki, a „háború” feliratú plakátot, amelynek betűrésein Gyurcsány, Karácsony, az öreg Soros és Magyar Péter leskelődik, a szülők kérésére elvitték az iskola mellől, de sem le nem fedték, sem szét nem tépték, vagyis a béke, és a nevében folytatott háborús uszítás perverz koitálása folyhat tovább, de legalább a kiskorúakat békén hagyják. Már amennyire lehet, persze, és hát nem nagyon lehet, mert televíziót néznek, hülye felnőtteket hallgatnak és a Facebookon a rajzfilmekbe percenként tolakodik be az ágyúdörgéssel kísért sztentori hang, ami a legjobb sztálini kliséket használva mennydörög a vérben tocsogni kívánó baloldal ellen.
Ha ez így zavarosnak látszik, a sztálinit helyettesítsék be a hitleráj módszereivel, nem nagy a különbség.
Vagyis az, hogy az ellenállás a gyerekek propaganda-töltelékként való felhasználásával szemben olyan kiterjedt lenne, továbbra sem állítható, amit az is mutat, hogy egy tegnapi hír szerint Nagykőrösön a fideszes polgármesterjelölt a világ legtermészetesebb módján hatolt be egy óvodába fotózkodni, miközben a tűzoltóság rajzpályázatának díjait adta át. Ebben a helyi választási bizottság semmi problémát nem látott, még a benne ülő pedagógusok sem, mondván, hogy a jelölt úr, midőn átlépte az óvoda küszöbét, tűzoltósági elnök volt, s csupán midőn kilépett onnan, változott át politikussá. Arra a kérdésre, hogy a több példányban intézkedő személynek melyik minőségében volt szüksége inkább reklámra, nem született válasz.
Amikor egy magyar színész megkérdezte Bud Spencert, hogy mi a szórakoztató filmek sikerének titka, szerényen nem önmagára mutatott, hanem azt mondta, hogy kutya kell hozzá, meg gyerek. Nő is kellene persze, de a szex az ő filmjeiben nem sokat játszott.
Szóval gyerek.
A politikus a gyerek felhasználásával üzeni, hogy ő (mármint az ilyen-olyan hatalmi jelölt) a jövő kulcsa, egyben feddhetetlenségének, mondhatni ártatlanságának szimbóluma, maga a tisztaság, sőt Adyval szólva „az elevenség, az öröm, a jövőbe ható ígéret, a bilincsbe nem vert ember, az igazán igaz isten”. – A politikus-vámpír ezt szívná ki belőlük.

