„(…) Amerika nem tud igazán elmenni Afganisztánból. Persze, nem tud maradni sem. Napi kompromisszumok, rosszak és jók, a holnap bizonytalansága, érvényesnek tartott erkölcsi és politikai elvek szétporladása, az eddiginél is meztelenebb nemzeti önzések versenye. Ez van.”

Egy újságírói kérdésre válaszolva Joe Biden azt mondta a várható amerikai-afgán, értsd, amerikai–talibán viszonyról, hogy azt a közös önérdek fogja meghatározni.

Egyre láthatóbb, mennyire más lett ez a mese.

A tünetről, vagy arról, amit tünetnek gondoltak, holott évtizede óta velünk van, kiderült, hogy a valóság stabil része, a terror tudniillik, a háborúk kötetlen, kegyetlen és megfoghatatlan formája. Nem ide tartozik, de nem baj, ha megjegyezzük, hogy a terrormódszereket a fejlettnek mondott államok is a napi gyakorlat szintjén működtetik. A lényeg azonban az, és Biden erre célzott, hogy „a terroristákkal nem tárgyalunk” jelszava a jövőben használhatatlan lesz, sőt, eddig is az volt.

A The New York Times mai száma sorra veszi, mire lehet számítani. Nem említi, de mi vegyük ide azt is, mennyire félrevezető, amit sok szakértő mond, hogy tudniillik a befolyáshoz a mai időkben már nincs szükség katonai jelenlétre. Ez csak félig igaz, erre visszatérünk. A lap ír a dilemmákról. Átutalja-e Amerika Afganisztán 9400 millió dolláros letétét a táliboknak, amivel kétségkívül finanszírozza őket, vagy kockáztasson meg egy olyan éhínséget, ami a mostani menekülthullámnál is elsöprőbb következményekkel járhat? Hagyja-e, hogy Pakisztán és Kína a talibán diplomáciai elismerésével döntő befolyást szerezzen afgán földön, vagy maga is legitimáljon egy latorállamot? Viszont van-e más módszer, hogy megnyerje a tálibok jóindulatát az evakuálás után is ott maradt amerikaiak és együtt működő afgánok kimentésére?

A The New York Times ennél vadabb dolgot is említ: a katonai együttműködést Kabul és Washington között. A talibánnak fontos, hogy Amerika légi és titkosszolgálati segítséget nyújtson az „Iszlám Állam” katonái és a tálibok között folyó belharcban. És ezt, állítja a lap, a tálibok meg is kaphatják, már csak a Biden által megígért bosszú miatt is. De ez azt jelenti, Amerika nem tud igazán elmenni Afganisztánból. Persze nem tud maradni sem.

Napi kompromisszumok, rosszak és jók, a holnap bizonytalansága, érvényesnek tartott erkölcsi és politikai elvek szétporladása, az eddiginél is meztelenebb nemzeti önzések versenye. Ez van.