Tévedés, a világot átverik. A kereszténységet védelmező szimbólum golyó- és tűzálló, nem fogja a rontás, néha talán, kicsit pironkodik, de sohasem szégyenkezik, és ami a legfontosabb, nem ég. (Csak a hitetlenek kedvéért: orcája van, nem pofája.)
A kereszténységet védelmező szimbólum jól megvan a kolostorában, igaz, néha zarándokol, modern világban élünk, repülünk, zakatolunk, batyuzunk, de nem bratyizunk, az más szimbólumok rendeltetése.
A kereszténységet védelmező szimbólumot sohasem az aranypénzek vonzzák, a kötelesség hajtja a paloták, a bürokraták városába, a kereszténységet védelmező szimbólumnak az ilyen út maga kálvária, de ő hitének erejével viseli el a kokikat, a farizeusok dühödt kioktatását, szelíden fogadja, hogy fogadatlan prókátorok, prédikátorok elnéznek mellette, és hogy a korábbi ölelések, kézfogások elmaradnak.
A kereszténységet védelmező szimbólum hűséges a maga dogmájához, útjáról letéríthetetlen, imájában mindig kéri az Urat, hogy mentsen meg minket az ellenségeinktől.
A kereszténységet védelmező szimbólumot nem lehet átverni, ő azt is látja, ami másnak észrevehetetlen, ő pontosan tudja, hogy az érkezők fizimiskája milyen szándékot takar, a szegénységben észleli a civilek álcáját, a demokráciában a sátán mételyét, és az éhezésben nem a gyomor korgását hallja, hanem a csend áhítatát.
A kereszténységet védelmező szimbólum nem veti vigyázó szemét Párizsra, arrafelé rossz idők járnak, politikusok, filozófusok beszélnek hülyeséget, az apácák szüzességben élnek, pedig szülhetnének, és dobálhatnák a szaros pelenkákat.
A kereszténységet védelmező szimbólum szívének minden szeretetével fordul hívei, és a saját, nevéhez hűséges szerzetesei felé. Ezek a szerzetesek, mindig teljesítik a küldetésüket, szereznek, és megint csak szereznek a kereszténységet védelmező szimbólum áldásával. Foglaltassék tehát imába-áldásba az állatkedvelő Zsolt barát, a repülős Tóni barát, a szerelgető Lőrinc barát, az anyukás Lajos barát és a többi derék szerzetes neve! Igazából mindegy, hogy mi történik a világban, mert a mise nem az európaiakért, hanem értünk, keresztényekért szól, ezért érezhetjük annyira felemelőnek a búcsú áment helyettesítő mondatát: „Oszt jó napot!”