A munkaképes korú magyar munkavállalók jó tizede dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés formájában tavaly az Eurostat adatai szerint. Ez az érték kevesebb mint fele az EU 27 országa 22,4 százalékos arányának. A lemaradást tovább növelheti, hogy az idén – elsősorban hatékonysági okokra hivatkozva – a munkáltatók jórésze kezdte visszarendelni (részben vagy teljesen) irodai munkavégzésre dolgozóit. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy megfelelő körülmények mellett a távmunka – számos egyéb előnye mellett – korántsem okoz hatékonysági gondokat. (A nyitó kép forrása: Getty Images.)

A hazai munkavállalók 2,8 százalékának az otthon a munkavégzés fő helye, további 7,8 százalék megosztva végzi munkáját irodai és otthoni környezetben. Nem csupán az észak- és nyugat-európai országokhoz képest igen nagy az ország elmaradása a home office területén, hanem a térség országaihoz képest is: Magyarországon tavaly 10,6 százaléknyian dolgoztak legalább részben otthon, Lengyelországban 12,6%, Szlovákiában 13,1%, Csehországban 15,7%, Ausztriában pedig 27,5% volt ez az arány.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a cégek elkezdték látványosan szűkíteni a munkavállalók otthoni munkavégzésre fordítható időkeretét – mondja Nógrádi József, a Trenkwalder (munkaerő-kölcsönző és -közvetítő szolgáltató) kereskedelmi igazgatója – Mindezt elsősorban hatékonysági okokkal indokolják, hivatkozva egyebek között arra, hogy az irodai munka jobban ellenőrizhető. A rendelkezésre álló technológia azonban mindezt már az online térben is maradéktalanul lehetővé teszi, így az esetek többségében ezek a személyes felügyeletre vonatkozó törekvések nem járnak valódi haszonnal.

A home office fontos pozitív hatása, hogy rugalmas feltételeinek köszönhetően segít mozgósítani a munkaerőpiac tartalékait, esetenként fölöslegessé teszi a külföldi munkaerő bevonását is. Különösen a megváltozott munkaképességűek, a kisgyerekes szülők, az otthoni ápolást végzők, illetve a diákok köréből vonható be ily módon szép számmal pótlólagos munkavállaló a piacra. A kormányzat egyik célkitűzése, hogy a foglalkoztatási ráta 2030-ra érje el a 85 százalékot. Ez csak akkor sikerülhet, ha kellő támogatásban részesülnek az alternatív foglalkoztatási lehetőségek, ekként a home office munka is.

Az otthoni munkavégzés további előnye az egyes cégek számára az, hogy – a munkavállalók munkaszervezési igényeinek megfelelve – jóval könnyebb a toborzás, valamint a munkaerő megtartása is. Ez is az oka annak, hogy minden egyéb irányzat ellenére ma a hazai álláshirdetések több mint 10 százaléka távoli vagy otthoni munkavégzéssel járó munkaköröket tartalmaz.