Izgalmasnak ígérkezik az Európai Unió Parlamentjének jövő heti plenáris ülése. Egyebek mellett megismerhetik a képviselők a dán elnökség célkitűzéseit, és megtörténik a szavazás az Európai Bizottság elnökével szemben beterjesztett bizalmatlansági indítványról is. szó esik majd magyar vonatkozásokról, például a nemrég megtartott Pride-rendezvényről is.

A „európai demokrácia szívében”, vagyis az Európai Parlamentben folytatják a képviselők – plenáris üléseken – az integrációs szervezetet érintő vitákat, szavaznak a véleményekről, illetve jelentéseket és állásfoglalásokat fogalmaznak meg.

Már hétfőn napirendre tűzik Strasbourgban az Ursula von der Leyen bizottsági elnök ellen beadott bizalmatlansági indítványt, amiről csütörtökön fog szavazni a Parlament.

Az előterjesztést az aláíró 74 képviselő azért kezdeményezte, mert az elnök asszony a koronavírus-járvány idején az oltóanyagok beszerzését – úgymond – nem a megfelelő átláthatósággal kezelte. Várhatóan azonban az indítvány el fog bukni, mert a sikerhez a képviselők abszolút többségére, illetve legalább 361 szavazatra lenne szükség.

Az Európai Unió történetében egyetlen esettől eltekintve hasonló „botrány” sohasem fordult elő. 1999-ben még a bizalmatlansági szavazás megtartása előtt a luxemburgi Jacques Santer vezette uniós bizottság lemondott, mert egy jelentés csalási ügyekben való „súlyos felelősségét” állapította meg.

Július 8-án, kedden délelőtt ismerhetik meg a plenáris ülés résztvevői a soros dán elnökség részletes agendáját. Amit már előre tudunk: Koppenhága a következő félévben kiemelten kezeli a NATO-val való együttműködés, illetve a biztonság kérdéskörét, a versenyképesség és a zöld átállás problémáját, valamint Ukrajna támogatását.

Lesz szó, illetve vita az Európai Unió költségvetéséről, aminek irányelveit a Parlament már májusban körvonalazta. Ugyanakkor kérdéses, hogy sikerül-e megszerezni a támogatást a tagállami hozzájárulás emeléséről. Ezt az Európai Unió Tanácsa üdvözlendőnek tartaná, ám elképzelések szerint ezt átfogó szabályozáshoz kellene kötni, beleérve a szorosabb elszámoltatást.

Napirendre tűzik a jövő heti plenáris ülésen egyebek mellett a nem uniós országokból érkező árukra érvényes vámszabályok kiterjesztését a csomagküldő szolgáltatókra. Naponta mintegy 12 millió ilyen küldemény érkezik, s ezek egységes vámoltatása nem megoldott. Elképzelések szerint ezeket a csomagokat első körben egy központi raktárba kellene irányítani, s az egyszerűség kedvéért valamennyire kéteurós feldolgozási díjat kellene kiszabni.

Akarva-akaratlanul áthallásokat feltételezhetünk a Budapesten függőben maradt átláthatósági törvényjavaslat és a Strasbourgban jövő héten megvitatandó egyik téma között. Arról cserélnek majd eszmét az európai honatyák/honanyák, hogy mennyire legyenek átláthatók a médiaszervezetek külföldi támogatásai, bevételei, beleértve az állami hirdetéseket. Milyen védelem illeti meg a szerkesztőségi függetlenséget, illetve a munkáját végző újságírót a hatalommal szemben.