Kitörési pont az Ipar 4.0 technológiák bevezetése a hazai kkv-k számára, mégsem tülekednek a segítő támogatásért. Bár hónapok óta nyitott a „versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása” pályázat, mostanáig mégis csak hat pályázati kérelmet iktathatott be a kiírás kezelője.
A pályázat célja, hogy olyan Ipar 4.0 és Internet of Things (rövidítve: IoT, magyarul: a dolgok internete) -megoldásokat alkalmazó kis- és középvállalati réteg jöjjön létre Magyarországon, amely segítheti az Ipar 4.0 és új üzleti digitális technológiai fejlesztések iránt érdeklődő és arra alkalmas vállalkozások beruházásait, valamint a multinacionális vállalatok ellátási láncához csatlakozás lehetőségét. E paradigmaváltás támogatására vették be a Széchenyi 2020 programba a „Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása” című, GINOP-3.2.6-8.2.4-17 kódszámú pályázatot 3000 millió forintos vissza nem térítendő támogatási kerettel, és 3500 millió forintos kedvezményes hitelkerettel. A nyertesek a támogatást a legmodernebb informatikai, gyártástechnológiai szoftverek és eszközök beszerzésére fordíthatják.
A lanyha érdeklődés azért meglepő, mert a pályázók körének meghatározása a hazai vállalkozások széles rétegét fedi le. Minden olyan mikro-, kis- és középvállalkozás nyújthat be támogatási kérelmet, amelyik túl van két, teljes, lezárt üzleti éven, alkalmazottainak száma tíznél több, árbevétele az utolsó üzleti évben meghaladta a 100 millió forintot és/vagy a mérlegfőösszege a 150 millió forintot, a megvalósítási helyszíne a közép-magyarország régión kívül található és a cég nem mezőgazdasági termelő tevékenységet folytat. Szintén ki vannak zárva az „érzékeny ágazatokban”, valamint a közúti fuvarozásban és az energiatermelésben működő vállalatok. Ezenkívül feltétel, hogy sem lejárt köztartozással, sem negatív saját tőkével ne rendelkezzen a leendő pályázó.
E követelményeknek jelenleg 13 921 cég felel meg – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. E cégek összes árbevétele 2016-ban kis híján 14 ezer milliárd forint volt, és több mint 471 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. E csoportból 2951 vállalkozás végez gyártó tevékenységet, amely az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásának elsődleges színtere.
Fő tevékenységüket tovább vizsgálva, e pályázói körben a lakó- és nem lakóépület-építéssel (622) és a fémszerkezet-gyártással (399) foglakozó cégekből van a legtöbb. Őket követik az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel (382) és a fémmegmunkálással (347) foglakozó vállalkozások.
A lehetséges pályázókört szűkíti még az a szakmai indulási feltétel, amely szerint a pályázat beadáskor rendelkezni kell olyan integrált vállalatirányítási rendszerrel, amely a pályázati kiírás mellékletében felsorolt, kellő szakmai, műszaki követelményeknek megfelel.
Önmagában ez a követelmény sem súlyos korlátozás, hiszen a mostani és az előző uniós költségvetési ciklusban is hazai vállalkozások ezrei vezettek be vállaltirányítási rendszert uniós támogatások igénybe vételével.
Visszatartó erő lehetett a kkv-k számára a támogatás felhasználásával járó kötelező vállalás. A nyerteseknek vállalniuk kell, hogy a beruházás megvalósításának befejezési évét közvetlenül követő második üzleti évben az átlagos éves nettó árbevétel növekedése eléri az átlagosan legalább 7 százalékot a bázisévhez képest.
Mivel ez a pályázat kedvezményes hitellel kombinált, ezért a pályázónak biztosítékot is kell nyújtania, ami ugyancsak több céget tántoríthatott el a pályázástól.
Remélhetőleg mindezek ellenére, az elnyerhető maximális 100 millió forintos vissza nem térítendő támogatás, és a szintén maximálisan elérhető 100 millió forintos (1%-os kamatozású) hitel együttesen mégis kellő segítséget nyújt ahhoz, hogy az arra alkalmas hazai kkv-k nyertesei lehessenek a 4. ipari forradalomnak. A lehetőség március 29-ig fennáll – zárja elemzését az Opten céginformációs szolgáltató.