Megjelent az Emberi jogi enciklopédia

Az emberi jogok kialakulásának története, vitatott alapjogok, az állati jogok kérdése – néhány azon témakörök közül, melyekről a most megjelent, 102 tanulmányt tartalmazó, több mint 60 szerző közreműködésével készült kötetben olvashat. Az Emberi jogi enciklopédia című kötet Lamm Vanda szerkesztésében az MTA TK Jogtudományi Intézet kiemelt munkájaként készült el, magyar nyelven először.

A most megjelent kötet munkálatai 2010-ben kezdődtek az MTA TK Jogtudományi Intézetben. Szerzőinek nagyjából harmada az MTA TK Jogtudományi Intézet kutatója, elkészültét emellett az Magyar Tudományos Akadémia anyagilag is támogatta. A kötet megjelenésének dátuma amellett, hogy időszerű, szimbolikusnak is tekinthető, hiszen ebben az évben van a 70. évfordulója annak, hogy az ENSZ Közgyűlése 1948. december 10-én elfogadta Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Erre az alapvető dokumentumra vezethető vissza valamennyi azóta létrejött univerzális és regionális emberi jogi tárgyú nemzetközi szerződés, és gyakran utalnak rá a nemzeti alkotmányok is. A képen: Lamm Vanda (Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Amint a kötetet szerkesztő Lamm Vanda az előszóban írja: „Az elmúlt több mint hét évtized alatt nemcsak az emberi jogokra vonatkozó belső jogi, alkotmányos és törvényi szabályok, valamint a nemzetközi jogi normaanyag nőtt meg rendkívüli mértékben, de létrejöttek a jogok védelmének és betartásának nemzetközi és államon belüli eszközei és intézményei. A fejlődés egyik legnagyobb eredménye, hogy az emberi jogok ügye többé nem tekinthető az államok belső szuverenitásába tartozó kérdésnek, és a nemzetközi közösség felé az államok felelősséggel tartoznak az emberi jogoknak állampolgáraik és a területükön tartózkodó külföldiek számára történő biztosításáért.”

A kötet a magyar jogtudomány egyedülálló vállalkozása, hiszen ilyen mű magyar nyelven még nem készült. A 67 szerző – köztük számos fiatal kutató – összesen 102 tanulmánya az egyes jogok kapcsán a nemzetközi és a hazai szabályozáson túl kitér a nemzetközi fórumok és a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatára is.
 
A tudományos igénnyel megírt tanulmányok nyelvezete közérthető, és a kötet nemcsak az elméleti szakemberekhez szól, hanem a gyakorlatban dolgozó jogászok, sőt a sajtó és az emberi jogi kérdések iránt érdeklődő olvasók számára is fontos információkkal szolgál. A szerzők e gyakorló szakemberek számára írt tanulmányok összeállításánál jelentős mértékben támaszkodtak korábbi elméleti kutatásaik eredményeire.
 
A kötet a HVG-Orac Kiadó gondozásában jelent meg.